Etruszk, római művészet

1. Etruszk, római művészet Művészeti alkotások elemzése

2. Az ókori Róma története, művészete Történelmi háttér Korszakai: Királyság kora (Kr. e. 753-510) A város mondabeli alapításától az utolsó etruszk király elűzéséig. Köztársaság kora (Kr. e. 510-287) A köztársaság megszervezésétől Augustus uralmának kezdetéig. Császárság kora (Kr. E. 31- Kr. U. 476) Tehát Augustus korától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig.

3. A római irodalom /Kr.e. III.sz./ • A latin irodalom első (Kr.e. III-I.sz.)évszázadait az eposz és a dráma (főképp a komédia) fémjelzi. • A rómaiak egyetlen saját, azaz nem görögből átvett műfajuknak tekintették a szatírát, ez is korai virágzású. • Példák: Plautusz, Cicero, Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius

4. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, MuseoNazionale, Villa Guilia) A szarkofágok szobrai az etruszkok jó karakterérzékéről tanúskodnak. A korai szarkofágok égetett agyagból (terrakottából) készültek, később kőből faragták. A Kr.e 5. századtól gyakoribbá váltak a halotti urnák és a szarkofágok oldalainak domborműves díszítése.

5. Colosseum, kívülről és belülről nézve I.sz. 70-90-es évek, Róma Itt jelent meg először az árkádos nyílásokat összefogó oszloprendek az a harmonikus egyesített alkalmazása- az alsó szinten dór, a második szinten ión, a harmadik szinten korinthoszi oszlopokkal- amit azóta is Colosseum-motívumnak neveznek. ( A Colosseum név nem az épület nagyságára utal, hanem a közelben állott Néró- szoborra. )

6. Pantheon, 118-128 k. Róma A Pantheon (az összes istenek temploma) eredeti épületét Hadrianus császár építette át a mai formájába 118-128 között. A kupola egyik legbonyolultabb építészeti szerkezet, melynek görbületét- akárcsak a boltozatát- úgy kell állványokról fokról-fokra kialakítani, hogy végül a gömbhéj belső feszültsége ne engedje beomlani. A Pantheonnál nagyobb fesztávolság áthidalására csak a modern építészet vált képessé.

7. Vettiusok háza. I.sz. Pompei A Vettiusok házának tulajdonságait az épület oldalára festett kampányüzenetek valamint az itt talált pecsétgyűrű alapján azonosították (AulusVettiusResistutus és AulusVettiusConviva.) A kertet egykoron szobrok és kutak díszítették. A központi szoba pompeji vörös színeiben pompázik, frízeinek alapmotívumai játékos kerubok. A ház negyedik pompeji-i korszak építészetének egyik reprezentatív példája.

8. „Vesta-templom”, I.sz. Róma Veszta női istenség volt a házi tűzhely örzője. NumaPompiliust tartják a Vesta-szüzek rendjének megalapítójának. A Vesta-szüzeket már kislány korukban harminc évre feleskették, ők szigorú elzártságban a Vesta-szüzek palotájában éltek, és különleges előjogokat élveztek. Azonban ha elvesztették szüzességüket, élve eltemették őket egy üregbe. Róma alapításának mítosza szerint Romulus és Remus anyja egy Vesta-szűz, Rhea Silvia volt.

9. Római vízvezeték (pl, Segovis, Nimes) Az akvadukt vagy csatornahíd ( latinul aquaeductus vagy aquaduct) A Közel-Kelet és Európa területén az ókorban létesített vízvezeték, amely a nagyobb településekbe, vagy a művelés alatt álló földekre vezette el, magasabban fekvő területek vizét. Városaik vízellátását a rómaiak a Kr, e. 4.sz-tól kezdve oldották meg a felszín feletti, a gravitációt kihasználó aquaeductusokkal. Magyarországon Budapesten( Aquincumi vízvezeték), Szombathelyen (Savaria), Sopronban(Scarbancis) és Szőnyben (Brigettio ) tártak fel akvaduktmaradványokat.

10. Traianus oszlopa, 110 k. Róma A római művészet legfőbb éltetője a császár, s személyén keresztül a birodalom nagyságának dicsőítése. E gondolat egyik jellegzetes megvalósítása a monumentális diadaloszlop, melyet először Traianus állított a pár évvel azelőtti dáciai hadjáratok hőstetteinek megörökítésére. Az oszlop ábrázolásait viszonylag hitelesnek kell tekintenünk. Itt bontakozik ki legteljesebben a római művészet elbeszélő jellege (narrativitás.) A mintegy harmic méteres oszlopon folyamatos szalagként kígyózik felfelé a történeti ábrázolás, kb. 200 méter hosszúságban. ( A Traianus oszlopot szokták a modern képregények egyik előzményének tekinteni.)

11. Constantinus diadalíve I.sz. 312-315. Róma Ugyanaz az igény hozta létre a diadalívet is ,mint a diadaloszlopokat. SeptimusSeverus által egy évszázaddal korábban bevezetett szokásnak Constantinus kapuja már igen kései, sok tekintetben módosult példája. Kétségkívül monumentális az építmény, tekintélyes a korinthoszi oszlopokkal keretezett nyílások hatása. A kör alakú medalionok alatti sávok származnak Constantinus idejéből.

12. Augustus szobra a Prímaporta melletti Lívia-villából I.sz. Róma Első század kezdete körül. Márvány. Róma, Vatikán. Mindenekelőtt a szobor típusa érdekes: idealizált portré. A győzelmes hadvezérrel állunk szembe, aki seregének szónokol, erre utal a felemelt kar. Az arc felismerhetően egyénített. Valószínűleg görög szobrász faragta a szobrot: a bal kar és a lábak tartása Polükleitoszt idézi.

13. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, MuseoCapitolino) Marcus Aurelius lovsszobra Rómában a Capitoliumon, a Piazza del Campidoglion (téren) található. A ritka megmaradt monumentális ókori bronzszobrok egyike. Fennmaradását annak köszönhette, hogy I. constantinus császár ábrázolását láthatták benne, így a középkorban a lateráni bazilika elé került. A császár tartása méltóságot, arca és mozdulata filozófushoz méltó szelídséget fejez ki.

14. A Misterium villa falfestmény (egy részlete), Kr.e. I. sz. közepe. Pompei.

15. Az ókori Róma zenéje Tuba: hosszú, egyenes ókori római fatrombita, bronz-, vagy bőrbevonattal. Különféle alkalmak zenéi: Szertartási és katonazene ünnepségeken Színpadi zene, pantomim kórussal és hangszerekkel Komédiás zenészek utcákon, harsogó zene a cirkuszban

16. Víziorgona (hydraulos) • A mai orgona primitív őse, amelyet sokáig csak leírásokból és ábrázolásokból ismert a hangszertörténet • Az aquincumi orgona rekonstrukciója