Közösségi tervezés konferencia

1. Közösségi tervezés konferencia Budapest, 2008. február

2. Társadalmi szerződés • Nagykovácsi 2006.

3. Szerződéselméletek • A XVII. században bontakozik ki az elmélet • A „klasszikusok” • Grotius (német-alföldi) • Hobbes (angol) • Locke (angol) • Rousseau (francia)

4. A szerződéselméletek alapvetései • A társadalmat és az államot megelőzően létezett egy természeti állapot (jó? rossz?) • A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság arra indítja az embereket, hogy társulási szerződéssel önként létrehozzák az államot, lemondva jogaik egy részéről.

5. Hobbes • A Leviatán (1651.) • Természeti állapot (mindenki harcol mindenki ellen) • Az embert szenvedélyei igazgatják, vágyai kielégítésért küzd , kerüli a fájdalmat, törekszik az önfenntartásra, a többiek feletti hatalom megszerzésére tör • A szerződés nem a közösség és az uralkodó között jön létre, hanem egyes emberek között. • Megegyeznek egymással a hatalom átadásáról, ettől kezdve a hatalom elszámoltathatlan (nem is szerződő fél) • Az abszolutizmus legitimációja

6. Locke • Két társadalmi szerződést kötnek modellje résztvevői • szabad elhatározással létrehozzák a politikai közösséget • majd átruházzák a hatalmat a kormányzatra • feladják természetes jogukat, hogy mindig érvényesítik akaratukat vágyaik érdekében, de a létrehozott közhatalom védi biztonságukat, megóvja biztonságát ( ti. másnak is vannak vágyai, érdekei) • A hatalom csak addig megy el, amíg a közjót szolgálja • A polgári demokrácia legitimációja

7. Rousseau • A természeti állapotot a boldogság korának tartja • belátva, hogy nem mehetünk vissza a „medvék közé” • valahogy mégis ki kell javítani a természeti állapot „elromlott” emberének lelkét • erkölcsi fejlődési utat tart járhatónak, az emberi nem fennmaradása miatt • Modelljében az egyén gyakorlatilag önmagával szerződik, lemondva minden jogáról a közösség javára, átadva azt a „főhatalomnak”, ez azonban nem egy külső hatalom, hanem maga a nép, amely az erkölcsi tisztulási folyamaton átesett minden a közösséget alkotó egyén belsejében van jelen • Közvetlen demokratikus ideált legitimizál/na

8. Elméleti konstrukció • Vízió, látomás • Filozófiai kategória

9. Nagykovácsi • Nagykovácsiban emberek egy csoportja emberek egy másik csoportjával Társadalmi Szerződést kötött. 2006 őszén • A modell (történeti) tipizálását hagyjuk későbbre

11. Nagykovácsi • Pest megye, agglomeráció, zsákfalu • 5000 fő / 6000 fő < 10 000 fő • Beköltözők, kitelepítés, betelepítések, lakosságcsere, kiköltözők, beköltözők • Falu, kisváros, Budapest- Buda zöld folytatása ??? • Szervetlen-töredezett fejlődés, szervetlen-töredezett közösség (idegen???) elit

12. Hogyan kezdődött • Nem 2006-ban kezdődött… • A rendszerváltás utáni első „demokratikus” testület, annak vezetése, a helyi új struktúra letéteményeseinek folytatólagos felelőssége, utánérzése • Akár a szervetlen, új elit újabb próbálkozása

13. A kezdeményezés kulcsfigurája az első „alpolgármester” • Bár elismertsége kétségtelen, mégis szinte az alapokon kellett kezdenie • Néhány feltételezett alapító támogató meggyőzésével, sok, néha teljes kudarccal fenyegető megbeszéléssel>>szélesebb konszenzus vágya

14. Konkrét lépések • Az országos választások után a helyi kampány, még inkább helyi közös dolgaink előkészítése Ami a konkrét lépéseket motiválta: • szervetlen, aggasztóan kicsi választható csoport • a korábbi testület ellentétes megítélése, töredezettsége, a lakosság (vélelmezett) alapvető érdekeivel ellentétes mozgása • az előző periódusokban a vezetésben kvázi gyakorlott szereplőknek „fásultság-fáradtság” miatti kivonulása

15. Egyeztető tárgyalások, meggyőzés • A tárgyalások fő gondolatai: • 1. sürgető kényszer, ha nincs egyezség nem tudjuk a falu dolgait jó irányba terelni, tartani • 2. mindenkinek engednie kell a maga által vallott (jogosan vagy nem ) álláspontjából, különben a konstrukció nem lesz sikeres, a közösség (benne az egyén) vesztesége nagyon nagy (helyrehozhatatlan) lesz

16. Az alapító támogatók megtalálása • Széles, a lehető legszélesebb együttműködésre hajlamos, hiteles, véleményformáló kör felkutatása • Jellemzően a „kitelepülő”, humán értelmiségi, művész kör, kis kitekintéssel a vállalkozói körre • Az együttműködésre hajlamos és alkalmas személyek sokszori gondolatcseréje a falu jövőjéről, egyidejűleg a jelöltek keresésével

17. A Társadalmi Szerződés szövegezése • Az alapító támogatók és az ügynek megnyert támogatottak (akik vállalták az önkormányzati jelöltséget) kötötték meg a szerződést • A folyamat nagyon sok egyeztető fórumot járt meg • Sem az alapító támogatók, sem a támogatottak pozíciója nem volt „kőbe vésett„ több változás volt az egyeztetések során

18. A megállapodást szövegezők köre • Nagyjából kétszáz ember aktív, s hatvan ember tevőleges munkája eredménye a Szerződés. • A Szerződést 14 támogatott (választásra- közügyekre javasolt) és 17 alapító támogató írta alá. • A szerződés a 10. variációban került aláírásra.

19. A Szerződés alapelvei • Hiszünk abban, hogy a XXI. század elejének kihívásaira nem az önzés, nem mások érdekeinek és értékeinek lesöprése, nem a mások iránti kritikai készség magas szinten tartása és nem a kizárólagosságra törekvés adja a jó választ, hanem a bizalomra és az együttműködésre alapozó lelki, szellemi és anyagi építkezés.

20. A Társadalmi Szerződés által érintett témák • I. A fejlesztés, cselekvés irányai • I/1. Oktatás, nevelés • I/2. Fiatalok és sport • I/3. Idősek • I/4. Kultúra • I/5. Egészségügy • I/6. Az önkormányzat költségvetése • I/7. Az önkormányzat vagyongazdálkodása • I/8. Környezetgazdálkodás • I/9. Helyi történelmi egyházak • I/10. Civil szervezetek

21. A Nagykovácsi Társadalmi Szerződés • Jellegéből eredően, nem lehet gondolati konstrukció • Minden témakör konkrét elérendő (részben már el is ért) feladatelemekre bontott

22. Ügyeink rangsora • 1. Az önkormányzati óvoda befogadóképességének növelése, valamint az általános iskola felső tagozata magas színvonalú működésének kiemelt támogatása és a továbbtanulni vágyó rászoruló fiatalok támogatási rendszere. • 2-5. Infrastrukturális feladatok • - A Nagykovácsi Víziközmű Kft. későbbi üzemeltetési költségeit csökkentő fejlesztések és rekonstrukciók • - A szükségessé váló (megfelelő finanszírozási konstrukcióval biztosított) ütemezett csatorna hálózat bővítés • - A helyi közutak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése • - A helyközi közösségi közlekedés további biztosításához szükséges önkormányzati hozzájárulás • 6-9. • - Az „Öreg Iskola” további fejlesztése, ide koncentrálva a fiatalok számára javasolt információs központot, a kulturális és turisztikai központot, továbbá lehetőség szerint az idősek napközi otthonát • - A harmadik felnőtt háziorvosi praxis kialakítása • - Az iskolaépület felújítása • - Közbiztonság javítása • 10-13. • - A helyi történelmi egyházak rendkívüli beruházásainak támogatása • - A helyi sport finanszírozása • - A civil szervezetek támogatása • - A zöld és gondozott területek növelése

23. A Társadalmi Szerződés működésének elve • Az alapító támogatók és a támogatottak szerződnek, már egyidejűleg a csatlakozó támogatók is megjelenhetnek. • Az alapító támogatók és a támogatottak megmérettetnek a helyi választásokon. • Esetünkben teljes választási siker igazolta elképzelésünket, a 13+1 jelölt „teljes listával” bekerült a vezetésbe= a közösség elismerte, jóváhagyta, értékelte a TSZ-t „aláírta ezt”

24. A dolog majdnem itt kezdődik • A Társadalmi Szerződés ügye nem csupán választási konstrukció • A modell kidolgozói szinte mindannyian képviselhették a köz érdekeit, élvezhették a köz bizalmát, érezhették ennek a felelősségét

25. Az önkormányzati közszereplő életútja • 1. felbuzdulás, jelölés, kezdeményezés • 2. meggyengülő kommunikáció • 3. csökkenő támogatás, bizalom • 4. fogyatkozó töltés, energia (a döntéseink soha nem lehetnek mindenki tetszésére, állandóan a demarkációs vonalon állunk) • 5. elmagányosodás, bezárkózás • 6. csökken a teljesítmény, kiégünk, elegünk lesz, kiesünk a mezőnyből

26. A Társadalmi Szerződés erre is megfogalmaz lehetőségeket Negyedévente kötelező baráti beszélgetésben veszünk részt , ahol minden „borsos” ügy megbeszélésre kerül. Ennél sokkal rugalmasabban, probléma centrikusankellett összejönnünk. De minden eddigi felmerülő igényre alkalmazkodott mindkét fél.

27. A Társadalmi Szerződés szankcionáló lehetőségei • „A Támogatottak tudomásul veszik, hogy a Támogatók a beszélgetéseket követően kialakított véleményüket a településen nyilvánosságra hozhatják. Ugyancsak elfogadják, hogy a beszélgetések, tájékoztatók, személyes beszámolók nem kielégítő eredménye és/vagy a Társadalmi Szerződés szellemének és elfogadott kötelmeinek megsértése esetén a Támogatók kezdeményezhetik a Támogatott nyilvános elmarasztalását, illetve a választott testületi tagságról történő lemondását”>a visszahívhatóság legalább nyomaiban megtalálható • >kétséges az ÖTV, de a közösség ereje méltóan nagy

28. A közszereplő is ember • Nagy segítségére lehet, ha stratégiai döntés esetén kikérheti pl. az Alapítók véleményét • Az Alapítók és a „közszereplők” egyező véleménye, de a lakosságot „megosztó” döntések esetében az Alapítók támaszt adhatnak a döntés súlyának elviselésében.

29. A rendszer testet öltött, de működése nem gond nélkül való • A döntéshozók erősen érzik a támogatókon keresztül a társadalmi nyomást, ez érdekoldalról mindig erősebben artikulált, mint amennyire a támogatók a felelősségben osztozni képesek • A támogatók (vezéreltetve közérdektől vagy sem) erős befolyást gyakorolnak a döntéshozókra • Nagyon könnyű eltávolodni a teljesen mozgásképtelen „hivatali-hivatalos működés”-nek és a józan ész vezérelt privát működéseknek • Kertjeink határosak…érdekütközések

30. Kertjeink határosak • Nagyon nehéz indulás volt • Sok „nehéz” örökölt (vagy nem) eset terhelte az indulást • Voltak válságüléseink, válságmegbeszéléseink • Olyan is volt hogy valaki/k nem voltak érettek a közös munkára, a közösség képes volt megmutatni az utat

31. De… • A szerződés köre nem bomlott fel • Igazán mély válságok nincsenek a működésünkben • Valóban, a nehéz ügyekben a Támogatottak kikérik a Támogatók véleményét • A komoly ügyekben a Támogatók is jelentkeznek • Kopunk, súrlódunk, de talán jó célból

32. A település működése • Az alapelveket meg tudtuk tartani • Komoly kritika, állandó elégedetlenség nincs a községben, nincs „Monnyonle!” hangulat (természetesen van ellenzék) • Az Intézmények működőképesek, fejlesztések vannak • A falunak nincs adóssága!!!

33. Összefoglalóan • A TSZ biztos, hogy nem csodaszer, de jó lehetőség • Az alapelvekkel egyetértő egyének kötik • Van köze a hatalom legitimálásához • Jelen van az elszámoltathatóság motívuma • Nyitott a rendszer • Alkalmas a közösen elfogadott értékek rögzítésére, normatív elemei vannak • Írásbeli, rögzített

34. 1987-ben a Beszélő szamizdat kiadás- különszáma Társadalmi Szerződés címmel jelent meg. A Társadalmi Szerződés a demokratikus ellenzék programterve lett. Összeállítói: Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc , Kis János