1 / 27

Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel

MTA Demográfiai Bizottság Budapest, 2010. október 12. Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel Blaskó Zsuzsa (KSH NKI) - Gábos András ( T Á RKI). Az előadás szerkezete. A projekt Gyermekszegénység az Európai Unióban Gyermekszegénység Magyarországon. Az előadás szerkezete.

cortez
Download Presentation

Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MTA Demográfiai Bizottság Budapest, 2010. október 12. Gyermekszegénység Magyarországon – európai kitekintéssel Blaskó Zsuzsa (KSH NKI) - Gábos András (TÁRKI)

  2. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

  3. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

  4. A projekt Megrendelő: az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága Konzorcium: TÁRKI (Budapest) és Applica (Brüsszel) Időtáv: 2008. december – 2009. december A projekt feladatai 1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése 2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák hatásosságának értékelése 3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátor-együttesre http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/index.html http://www.tarki.hu/en/research/childpoverty/downloadables.html

  5. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

  6. A gyermekszegénység kockázata • Az EU-ban minden ötödik gyermek szegény • A teljes népességhez képest jelentősen magasabb: HU CZ, LU, RO, SK • A teljes népességhez képest alacsonyabb: DK, EE, CY, FI -------------------------------------- • A szegénység mélysége a gyermekek körében a teljes népességhez hasonló mértékű • Viszonylag magas: BG, RO • Viszonylag alacsony: FR, CY, NL A gyermekszegénység fő kimeneti mutatói az Európai Unióban, 2008 (%) Forrás: EUROSTAT

  7. A gyermekszegénység kockázata - országklaszterek • Bevont indikátorok: • szegénységi ráta • szegénységi rés-arány • mindkettő az EU-SILC-ből becsülve • Sztenderdizált távolságok (z-scores) • a gyermekek és a népesség átlaga között országonként • az országos és EU-átlag között a gyermekek körében • A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak • Hat klaszter, úgy hogy • a csoportok közötti távolság maximális, • a csoporton belüli szóródás minimális legyen • A tagországok teljesítménye • +++ legjobb • - - - legrosszabb • Jól teljesítők: északi államok, CY, SI, DE, FR • Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT • Magyarország: valamelyest az átlag alatt

  8. Munkanélküliség • A munkanélküli háztartásban élő gyermekek nagy valószínűséggel csak az egyik szülővel élnek: BE, EE, IE és UK • Ezzel szemben Magyarországon a készülős, sokgyermekes családok érintettek leginkább A munkanélküli háztartásban élő gyermekek aránya az Európai Unióban, 2008 (%) Forrás: EUROSTAT (EU-LFS) *Svédországra vonatkozóan EU-SILC adatok (WI=0)

  9. Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élők szegénysége • A gyermeke szegénységi kockázata mindenhol magasabb a felnőttekénél • Jelentős szóródás a szegénységi ráta értékeiben • Magas kockázat:RO, déli és balti államok, LU, PL • Lehetséges okok • Alacsony bérek • Háztartás-összetétel: sok gyermek, sok eltartott • Nem teljes munkaintenzitás: • Egykeresős háztartások • Részmunka • Társadalmi normák A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége, EU, 2008 (%) Forrás: saját számítások az EU-SILC 2008 alapján *Málta esetében hiányzó adat. A francia adat 2007-re vonatkozik.

  10. A szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása A készpénzes transzferek gyermekszegénység-csökkentő hatása az Európai Unióban, 2008 (%) • A transzferek hatásossága egyaránt függ a kiadási szinttől és a célzottságtól • Legerősebb hatás: DK, FI, SE, valamint DE, FR, HU, AT, SI • Leggyengébb: EL, ES, IT • A módszertan elterjedt, de erősen korlátozott Forrás: EUROSTAT, saját számítások az EU-SILC 2008 alapján

  11. A gyermekszegénység kockázata és fő kihívások a tagállamokban A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban

  12. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban • Magas foglalkoztatottsági szint –a legtöbb tagállamban a kétkeresős modell domináns • NL: a második kereső jellemzően félállású • AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is • Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások • CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött • Megfelelő színvonalú készpénztranszferek • DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához • SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű háztartásoknak • FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe

  13. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban

  14. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás

  15. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban • A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek számára • A támogatások csak kismértékben célzottak • A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES) • A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT • EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony • A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése, adókedvezmény a gyermekek után

  16. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás

  17. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban • Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, IE) • A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és arányuk számottevő a szegény gyermekek körében • Viszonylag hatásos készpénzes támogatások, de gyakran ellen-ösztönző hatásuk van a munkavállalásra • Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartásés magas költségek • Rugalmatlan munkaidő

  18. Az előadás szerkezete • A projekt • Gyermekszegénység az Európai Unióban • Gyermekszegénység Magyarországon

  19. A magyarországi gyermekszegénység európai kontextusban - összefoglaló • A gyermekszegénység kockázata • a felnőtt népességhez viszonyított relatív kockázata legmagasabb az EU-n belül, emiatt Magyarország teljesítménye valamivel átlag alatti • Munkanélküliség • a fő kihívás Magyarország számára a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma • Szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban élő gyermekek szegénysége • helyzetük jobb az európai átlagnál • A készpénzes transzferek hatásossága • uniós összehasonlításban hatásosak

  20. Gyermekszegénység Magyarországon, 1992-2009 Forrás: Gábos – Szivós (2006), saját számítások Ekvivalens jövedelem: OECD1 -skála

  21. A gyermekszegénység fő meghatározói Magyarországon • Demográfiai meghatározók • Gyermek életkora • Szülők életkora • A háztartás típusa (szülők és gyermekek száma) • Szülők humán tőkéje • Iskolázottság • Munkaerő-piaci helyzet • Egyéb • Lakóhely (települési lejtő, regionális meghatározottság) • Etnikum • Gyakori a legfontosabb meghatározók halmozott szerepe

  22. Szegénységi profil • A szegénységi profil fő jellemzői: • főként a kétszülős, sokgyermekes családokban élők • az iskolázatlan szülővel élők • munkanélküli vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban élők • falvakban élők • jelentős regionális egyenlőtlenségek: elsősorban az Észak-Magyarországon élők • erős etnikai dimenzió: a roma gyermekek kétharmada szegény, de a szegény gyermekek kétharmada nem roma

  23. A háztartás munkaerő-piaci helyzete MI<0,5, Szegény: EU-25 átlag MI<0,5, összes: EU-25 átlag

  24. Munkanélküli háztartásokban élő gyermekek • Szegénységi ráta a munkanélküli (munkaintenzitás, MI=0) háztartásban élő gyermekekre, 2007: • Magyarország: 73% • EU-25 átlag : 68% • A szülők munkaerő-piacra jutásának számos akadálya van: • regionálisan egyenlőtlen kereslet • rugalmatlan munkaerő-piac • magas munkakeresési költségek • humán tőke hiánya • bölcsődei férőhelyek hiánya • transzferek munka-ellenösztönző hatása

  25. Egykeresős családban élő gyermekek • Munkaintenzitás, MI=0,5: jellemzően egykeresős családokban élő gyermekek • Szegénységi kockázatuk EU-átlag alatti, DE… • …jelentős különbség a szegénységi kockázatban aszerint, hogy a nem kereső háztartástag • munkanélküli, vagy • valamilyen gyermekgondozási ellátásban részesül • A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása a 0-5 évesek körében a legnagyobb

  26. A készpénzes transzferek szegénységcsökkentő hatása • A transzferek hatásosságának fő indikátora: a készpénzes jóléti transzferek nélkül számított gyermekszegénységi ráta és az összes jövedelem mellett becsült mutató különbsége • EU-27 átlag: 38% • A leghatásosabb a magas kiadásokkal és univerzális készpénztranszferekkel jellemezhető északi országok támogatási rendszere: FI, SE • Magyarország az ötödik: 58% • A családtámogatások szegénységcsökkentő hatása különösen a kisgyermekes háztartásokban és a 2 vagy több gyermeket nevelő háztartásokban jelentős, DE nem kiemelkedő a három- és többgyermekesek körében.

  27. www.tarki.hu

More Related