Multikulturalizmus Létező problémák Dr. Lipcsei Imre

1. Multikulturalizmus Létező problémák Dr. Lipcsei Imre SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar

2. Fogalmi meghatározás „interkulturális” terminust a kultúrák közötti interakció értelmében használjuk, „multikulturális” fogalom pedig kölcsönös együttélést és megértést jelent egyazon társadalomban él különböző kultúrák között.

3. A multikúlturális nevelés tehát arra törekszik, hogy a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket fejlesszen ki, a más csoportokkal való kommunikációt lehetővé tevő képességekkel együtt.

4. Kultúrák vagy nemzetek? • Nem szinonímák • Eltérő szubkultúrák (Belgium, Kanada, Kína) • A szubkultúrák osztoznak a nemzeti kultúrákban • földrajzi helyzet, éghajlat, gazdaság, faji vallási hovatartozás, politikai rendszer, nyelv stb.

5. Kultúra A kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben.

6. Materiális, vagy anyagi javak Az emberiség által létrehozott tárgyiasult alkotások, építmények, eszközök, hétköznapi használati tárgyak, épületek, játékszerek, ékszerek, vagy az öltözködés kellékei stb.

7. szellemi kultúra A nyelv, a különböző szokások, a tudományágakban felhalmozott ismeret- és tudásrendszer, amelyet a társadalom egyes tagjai megosztanak egymással

8. Minden kultúra alapvetően hat fő elemből áll • Értékekből • Normákból • Szimbólumokból • Technológiákból • Nyelvből • Hiedelmekből

9. Értékek Az értékek egy adott kultúra kollektív elképzelései arról, mi a jó és mi helyes, és mi helytelen, mi kívánatos és mi elutasítandó. DE! Keresztény Hindu

10. Normák A normák meghatározzák, mit kell tennünk, és mit nem lehet * íratlan erkölcsi normák * illemszabályok * törvényekben rögzített jogi normák

11. Technika A technika körébe sorolhatóak a legkülönbözőbb tárgyak, eszközök, szerszámok, gépek, elektronikus berendezések stb. Ipari fejlődés felgyorsult kulturális evolúció Generációk közötti egyenlőtlenségek

12. Szimbólum A szimbólum egy jel, amihez jelentés kapcsolódik Az élet sorsfordulóit, a születést, a felnőtté válást, a házasságot, a halált, a különböző népek, népcsoportok egymástól eltérő rituálékkal, szertartásokkal övezve élik meg, amelyek mind-mind szimbolikus jelentést és elemeket hordoznak.

13. Nyelv A nyelv, a szimbólumok rendszere, az emberek közötti kommunikáció, az információátadás és a kultúra egyik legmeghatározóbb eleme. A kultúra fejlődése a nyelv fejlődésével jár együtt, új szavak, és szókapcsolatok megjelenését hozza magával. DE! Mikor kezdjük el a nyelvtanítást?

14. Hiedelmek A hiedelmek olyan meggyőződések, hitek, elképzelések, amelyek mindennapjainkat befolyásolják. A mítoszok, legendák, népmesék, vallási és filozófiai nézetek, babonák az élet egy- egy sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő kérdésére adnak választ.

15. A lányok számára Szt Bálint napján jelentése van a madaraknak Minden madár egy férfitípust jelent: azt a férfit, aki az igazi szerelem lesz. A veréb azt jelenti, hogy a jövendőbeli szegény ember lesz (városlakók). A tengelic nevű madárka jelenti a vagyonosodást, (készülj a milliomos férjre). Egy csapat galamb hosszú és boldog házasságot jelent (amerikai filmek)

16. Ha egy társadalmon belül különféle kultúrák élnek együtt, elméletileg háromféle viszony lehetséges 1. a „monokulturalizmus”: ez az álláspont a kisebbségi (a bevándorlók képviselte) kultúrák minél teljesebb körű asszimilációját tekinti céljának; 2. az „olvasztótégely” a régebbi és újabb – kultúrák teljes összeolvadásával, s ennek következtében egy teljesen új kikristályosodásával jár; 3. a „multikulturalizmus”,amely abból indul ki, hogy minden csoport őrizze meg és ápolja zavartalanul a maga saját kultúráját

17. Multikulturalizmus • A multikulturalizmusolyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. Feladata a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtása.

18. Az UNESCO Delors jelentése (1997) • rámutatott, hogy a globalizációs tendenciák felerősítik az igényt az egyénben nemzeti identitásának megőrzésére, miközben mind nagyobb a szükséglet mutatkozik más népek megismerése, kultúrájának tisztelete iránt is. • (Csatlakozás az Európai Unióba)

19. A multikulturális nevelés fogalma • „A nevelés fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez, etnikai és kulturális csoportokhoz, szociális osztályba tartozó diákok számára. • Célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, ahhoz hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja.” Banks

20. A multikulturális oktatási koncepció bevezetése elengedhetetlen * mert így csökkenthetők a kisebbségben lévő, bevándorló családok hátrányai, a velük szemben lévő többséggel. * mert segíti a munkahelyi, az iskolai, és a társadalmi beilleszkedést

21. A multikulturális nevelés feladata „Multikulturális oktatás” olyan oktatáspolitikát jelent, mely a kisebbség számára is – kulturális sajátosságai megtartása mellett - előnyös oktatási helyzetet teremt.

22. Mi teszi az óvodát, iskolát multikulturálissá A multikulturális szemléletű óvoda és iskola tekintettel van: • a társadalom különböző rétegeiből érkező, • eltérő családi helyzettel rendelkező, • különböző vallású, • eltérő képességű, • etnikai hátterű, • a fiúk és a leányok, sajátos és közös szükségleteire és igényeire.

23. Multikulturalizmus- interkulturalizmus Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása • kultúrák közötti érintkezések • többség –kisebbség (kisebbségi kérdés?)- segítségnyújtás, jótékonykodás? • többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia? A probléma kiterjedése • iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport) stb.szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek Az értelmezések és a megoldások • hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció, felzárkóztatás

24. Merkel: megbukott a multikulturalitás modellje „Az, hogy egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk« – ez a felfogás megbukott, teljességgel megbukott” Merkel felhívta a figyelmet a bevándorlókra háruló kötelességekre. „az országba érkező és itt letelepedő embereket nemcsak segíteni kell, hanem elvárásokat is támasztani velük szemben. Németország a képzett munkaerő hiányával küzd és nem lehet meg a bevándorlók nélkül, de azoknak be kell illeszkedniük, magukévá kell tenniük a német kultúrát és annak értékeit!

25. Mi kell ahhoz, hogy jó európai polgárok legyünk? Kulcskompetenciák kialakítása

26. Anyanyelvi kommunikáció • A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége.

27. Idegen nyelvi kommunikáció • A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége az anyanyelvtől különböző nyelven.

28. Matematikai kompetencia • A legalapvetőbb szinten az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

29. Természettudományi és technológiai kompetenciák • Azon ismereteknek használatára való képesség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában.

30. Digitális kompetencia • Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban.

31. A hatékony tanulás • Az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek otthon, a munkahelyen, az oktatásban történő alkalmazásának képessége.

32. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák • Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén

33. Állampolgári kompetenciák • Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

34. Vállalkozói kompetencia • A változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások támogatásának a képessége.

35. Kulturális kompetencia • A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában

36. Mit tegyünk az óvodában?

37. INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS: • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű, helyenként többségében roma gyermekek egy osztályban, csoportban történő nevelése, oktatása a többségi gyermekekkel, tanulókkal.

38. Miben nyilvánul meg az IPR intézményi szinten? • a szülők és az óvoda, iskola partneri kapcsolatának javításában az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonásukkal; • a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében (CKÖ, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, szakszolgálatok, civil szervezetek) • az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítésében: óvoda-iskola, közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, nyomon követés, esetmegbeszélések, közös programfejlesztések

39. Fogalomgyűjtemény INTEGRÁCIÓ A HHH integráció a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését hivatott biztosítani a közoktatási rendszerben szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az esélyt a társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő hozzáféréssel a társadalmi életben való egyenlő részvétellel.

40. Fogalomgyűjtemény INKLÚZIÓ, INKLUZÍV NEVELÉS Az inklúzió befogadást jelent. Az inklúzív nevelés alapvető intézményi szemlélet, mely a gyermek egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban.

41. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER • kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét, • kiindulópontja, hogy a gyermekek közti különbségek rendkívül sokfélék, • A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, • A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez.

42. Problémák - kihívások Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van: az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a „körzeti iskola” helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket

43. Problémakezelés lehetőségei A cigány gyerekek iskolai beilleszkedése és eredményes tanulása szempontjából meghatározó jelentőségű az óvodába járás. A cigány gyerekek jóval kisebb hányada jut el az óvodába, s nagy részük jóval rövidebb ideig részesül azokban a fejlesztő eljárásokban, amelyek meghatározó jelentőségűek iskolaéretté válásuk szempontjából. A cigány óvodások körében az átlagot messze meghaladó arányban találhatóak veszélyeztetett gyerekek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai kimaradása megnehezíti a gyerekek sikeres iskolai kezdését és növeli a későbbi iskolai kudarcok kockázatát.

44. Cigányságról a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán

45. Dr. Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman

46. Dr. Vizi E. Szilveszter elnök Magyar Tudományos Akadémia

47. Dr. Orosz Ildikó elnökII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

48. Lepes Josip docens Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

49. Dr. Flóra Gábor dékánPartiumi Keresztény Egyetem

50. Oláh József alelnökRoma Diplomások Országos Szövetsége