A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE

1. 67. A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható

2. Államigazgatási előzmények • A nomád népek államszerű társadalmakban éltek, amelyek különböztek az európai államok szerkezetétől. • Ez a szerveződés nem volt alkalmas arra, hogy Európában fennmaradjon, de a magyar államszervezésben sokáig fennmaradtak elemei. • Géza fejedelem idején az egyes törzsfők megszervezték saját környezetüket (volt fegyveres kíséretük, és a birtokaikon szolgák dolgoztak)

3. Eseménytörténeti előzmények • Géza felveszi a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal. • Hittérítőket kér és kap. • A bizánciak és a nyugatiak is megpróbálják átadni a kereszténységet. • Géza élre tör a magyar törzsek között is (felesége Sarolt az erdélyi gyula lánya). • A szeniorátus elve helyett a primogenitura elvét vezeti be. • István bajor feleséget kap, Gizellát. • Géza politikája rendkívül fontos, joggal tekinthetjük az államalapítás megkezdőjének.

4. István hatalomra jutása • 997. Géza meghal. • Koppány igényt tart a trónra (a régi rend, a szeniorátus alapján). • Háború kezdődik amelyben István német zsoldosok segítik. • Döntő győzelem, még 997-ben Szent Márton Hegyén (ma Pannonhalma), és bosszúállás (felnégyelés). • Később hasonló okokból leszámolt az erdélyi gyulával 1003-ban, és a Temesköz urával Ajtonnyal 1028 körül.

5. A koronázás • A Pápa és a császár egyetértésével II. Szilveszter pápa koronát küld ill. jóváhagyja a koronázást. • A koronázás valószínű időpontja 1001. jan. 1. • Bizonyára a koronázási paláston található az egyedüli hiteles ábrázolása István Királynak • Magyarország ettől kezdve királyság, és része az európai államok rendszerének. • A koronázás kialakuló rendjében az Esztergomi érsek koronázza a királyt.

6. A koronázási palást. Eredetileg a székesfehérvári királyi bazilika számára hímzett miseruha volt (1031). Gallérját – vörös selyem alapon hímzés aranyfonállal – a XII. század harmadik negyedében készítették, s utólag varrták fel a palástra

7. Az egyetlen hitelesnek tekinthető Szent István ábrázolás

8. Uralkodásának fő eredményei • A kereszténység bevezetése Magyarországon. Az egyházszervezet kiépítése (két érsekség és püspökségek) 2. Törvények bevezetése. (két törvénykönyv kiadása) 3. Az ország közigazgatásának megszervezése (vármegyék létrehozása). 4. A központi hatalom (királyi tanács) megalapozása.

9. Egyházszervezés • Két érsekséget (Esztergom és Kalocsa), és kb. még hat püspökséget hozott létre. • A szerzetesrendek (főleg a bencések), letelepedését támogatta (a pannonhalmi bencések bizonyára még Géza idején érkeztek). • Templomokat és kolostorokat építtetett • Törvényekkel szabályozta a hitélet egyes kérdéseit (pl. kötelezővé tette a templombajárást vasárnap, Minden tíz falu templomot épített, büntette a vasárnapi munkát)

10. Csempeszkopács: Árpád-kori falusi templom

11. A pécsváradi bencés apátság altemploma. A XI. századi magyar egyháziépületek erőd jellegűek voltak. A bencés kolostorok sokkal inkább a művelődés és a művészet központjai voltak.

12. Törvénykezés - Törvénykönyveket adott ki • Ezek szabályozták a mindennapi életet • Elrendelte az adók beszedését • Elrendelte az adó beszedését • Büntette az emberölést „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal öljék meg őt.” • Védte a királyi és a magánvagyont Törvénykezése olyan sikeres volt, hogy a szentföldi zarándokok, már nem a tengeri utat választották, hanem Magyarországot.

13. Az ország berendezkedését is törvének szabályozták • Az uralkodótól, nyugati minta szerint származott minden jog (kormányoz, bíráskodik, törvényeket hoz) • A kormányzásban a királyi tanács segíti (tagjai a püspökök és a megyésispánok) • fontos szerepe volt a Nádornak (az udvar főbírája, jövedelmének kezelője)

14. Az Udvar • A király környezete, amely az államigazgatásban és mindennapjai megszervezésében segítette. • A királyi udvarhoz birtok is tartozott (a várbirtok és udvarbirtok) • Az várbirtok (várszervezet), és a szolgák akik művelték élén várispán állt, várjobbágyak és várnépek igényeit elégítette ki, akik a királyt védték. • Az udvarbirtok élén az udvarispán állt és a király valamint az udvar igényeit (étel, ital) látták el.

15. A vármegyék megszervezése • Az államigazgatás keretein belül kijelölte a megyék illetékességét. • A vármegyéket a várakból irányították a királyhoz hű, általa kinevezett megyésispánok. • Köteles volt a király parancsára hadba vezetni a vár fegyvereseit/nemeseit. • A megye területén, a kisebb ügyekben a megyésispán bíráskodott, ő kezelte a vármegye jövedelmeit.

16. A társadalom István király idejében • A társadalom két részre oszlott • Szabadok (csak a törvényeket kellett betarataniuk, egyébként azt tettek amit akartak) • Szolgák (felettük az uraik rendelkeztek) A szabadoknak különböző kategóriái voltak: 1. Urak – A királytól kapott birtokokkal rendelkező réteg 2. Vitézek – katonáskodó emberek (sokszor külföldiek), kisebb birtokkal. 3. Nincstelenek – Vagyontalanok, de szabadok 4. Vendégek (hospesek) – Más földjét művelő, külföldről betelepült parasztok.

17. A gazdaság István király idején • Nagyon keveset tudni róla. • Az ország átalakulóban volt, István törvényei alapjaiban alakították át a társadalmat. • A szerzetesek magukkal hozták az írásbeliséget, és az egyes nyugaton ismert mesterségeket. • Vélhetően a kereskedelem is felpezsdült, a biztos utvonalak miatt.

18. A királyság kormányzása • A Szent István-kori kormányzás vezető testülete a püspökökből és megyésispánokból álló királyi tanács volt. • A királyi döntéseket a tanácsban vitatták meg, és véglegesítették. • Az ispánok közül a legtekintélyesebb főember a nádor volt, aki gyakran helyettesítette a királyt igazságszolgáltatási ügyekben.

19. István király uralmának eseménytörténete • 997 és 1038 között uralkodott • 997. Győzelem Koppány felett • 1002. Sógora II. Henrik bajor herceg lesz a német-római császár • 1003. Győzelem az erdélyi gyula felett • 1009 előtt, az első vármegyék létrehozása • 1010 előtt a győri és kalocsai egyházmegyék létrehozása • 1015-1018 háború a lengyelekkel, az észak-nyugati területekért. • 1019 A zalavári apátság alapítása • 1028 körül Csanád vezér vezetésével legyőzik Ajtonyt • 1031 II. Konrád németrómai császár sikertelen hadjárata • 1031 Imre herceg halála • 1032. Orseollo Pétert jelöli ki utódjának • 1038. aug. 15. István meghal

20. Székesfehérvár, Szent István-szarkofág (XI. század vége) repülő angyal emeli a halott lelkét csecsemőként a magasba

21. István király hagyatéka • Az államalapítás • A magyarok helyének megtalálása Európában. • Része van abban, hogy a középkorban Szent királyok nemzetségének nevezték az Árpád-házat • 1083-ben Szentté avatták • Ma is az egyik legfontosabb személye Magyarország történetének, ma is ünneppel emlékeznek rá.

22. A megoldatlan kérdésa királyi cím öröksége • István királynak több gyermeke született, de egyik fia sem élte túl, Imre (Henrik) a trón várományosa vadászatban hal meg, ez veszélyt jelentett az egész életművére. • Halála után hosszas rendezetlen évek következtek, csak I. András (Endre) idejében csillapodik a helyzet, de csak Szent László idejében válik ismét stabillá a királyság.

23. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: • A koronázási lepel: http://www.nemzetijelkepek.hu/pictures/koronazasi_palast.jpg • Szent István ábrázolása a paláston: http://xoomer.virgilio.it/terembura/korona/korona10.html • Csempeszkopács: http://magyarbarangolo.blogspot.com/2009/10/csempeszkopacs-es-vasszecseny.html • A pécsváradi bencés apátság altemploma: http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon2/2404.jpg • Székesfehérvár, Szent István-szarkofághttp://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/muveszettortenet/4het/index4.html