1.4k likes | 1.63k Views
BEVEZETÉS A REGIONÁLIS POLITIKÁBA. Prof. Dr. Benedek József Prof. Dr. Kocziszky György. Előadások tematikája. Állam fogalma Állam társadalmi és gazdasági szerepe Állami szerepvállalás módszerei Állami szerepvállalás eszközrendszere Állami szerepvállalás intézményrendszere
E N D
BEVEZETÉS A REGIONÁLIS POLITIKÁBA Prof. Dr. Benedek József Prof. Dr. Kocziszky György
Előadások tematikája • Állam fogalma • Állam társadalmi és gazdasági szerepe • Állami szerepvállalás módszerei • Állami szerepvállalás eszközrendszere • Állami szerepvállalás intézményrendszere • Állam térszervező szerepe • Regionális politika • Regionális politika kialakulása, fejlődése • Regionális politika célrendszere • Regionális politika módszerei: területfejlesztés • Regionális gazdaságfejlesztés: hálózatosodás, klaszteresedés • Regionális politika eszköz- és intézményrendszere • Regionális politika értékelése I. • Regionális politika értékelése II.
előadás: Állam fogalma Benedek / Kocziszky
1. előadás - tartalom • Az állam kronológiai fejlődése • A nemzet és az állam kapcsolatának négy típusa • Állam struktúrája • A képviseleti hatalomgyakorlásnak három változata • Ellenőrző kérdések Benedek / Kocziszky
Az állam kronológiai fejlődése • Első szakasz a középkortól a Nagy Francia Forradalomig (1789) tartott (Nyugat-Európában), • második szakaszban a társadalom egységére irányuló törekvést kiterjesztették (pl.: kötelező oktatásra, a sorkötelezettségre, tömegmédiára, stb.), • harmadik szakaszt a tömegek aktív részvételét biztosító formák jellemzik, • negyedik szakasz az állami közigazgatás kiteljesedésének időszaka. Benedek / Kocziszky
A nemzet és az állam kapcsolatának négy típusa • Nyugat-európai típus: az állam és a nemzet egyidejűleg, egy etnikai mag körül alakul ki, • etnikai típus: az állam egy etnikumhoz kötődik; • immigrációs típus: adott részetnikum már kivívta, ill. megteremtette független államát, az újonnan érkező csoportokat asszimilálja, • gyarmati típusú állam: a bürokratikus állam rátelepedik adott területre (az ott élő-, több etnikumot is felölelő népességre), amely a gyarmati uralom után, a függetlenség kivívásával, igyekszik az államot egységes nemzet kiépítésére felhasználni. Benedek / Kocziszky
Állam struktúrája • Unitárius államstruktúra (pl.: Írország, Dánia, Görögország, stb.) esetében az állam egységes szerkezetű, funkciói centralizáltak; a területi egységek a központi hatalom alá tartoznak, a helyi önkormányzatok hatásköre korlátozott, a központi hatalomtól függ, • A decentralizált unitárius államok esetében (pl.: Hollandia, Portugália) a területi önkormányzatok a központi hatalomtól függetlenek, • regionalizált államstruktúra esetében (pl.: Spanyolország, Olaszország, stb.) a régiók magas fokú autonómiával rendelkeznek; a régiókat önkormányzati hatáskörű testületek irányítják; • föderatív (szövetségi) államstruktúra (pl.: Ausztria, Németország, Belgium, stb.) esetében az államot tagállamok alkotják, amelyek bizonyos (pl. politikai, szervezési, terület, stb.) megfontolások alapján egyes hatásköröket (pl.: katonai, monetáris, stb.) a központi hatalomnak adnak át, másokat pedig megtartanak. A föderatív államok esetében az alkotmány rögzíti a központi hatalom és a területi egységek közötti megoszlást. Benedek / Kocziszky
A képviseleti hatalomgyakorlásnak három változata • Parlamentáris hatalomgyakorlás esetén a végrehajtó hatalom (a kormány) a parlamentnek felelős; a köztársasági elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerepe van, többnyire a parlament választja, • félelnöki (félprezidenciális) hatalomgyakorlás esetében a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik; a végrehajtó hatalom (a kormány) a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit közvetlenül választanak meg: jogi felelőssége van a köztársasági elnöknek, mind pedig a kormánynak, de politikai felelőssége csak a kormánynak (a törvényhozás felé), • elnöki (prezidenciális) hatalomgyakorlás esetében a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje; a kormány az elnöknek felelős, akit közvetlenül választanak meg; az elnöknek beleszólása van a törvényhozó hatalomba. Benedek / Kocziszky
A diktatórikus hatalomgyakorlás formái • Teokratikus hatalomgyakorlás (külsőleges köztársasági berendezkedés) esetében a köztársaság megválasztott szervei a kormány, a parlament és a köztársasági elnök egyaránt alá vannak vetve a vallási legfelsőbb szervnek (a legfőbb hatalom birtokosai a vallási vezetők), • Kommunista hatalomgyakorlás esetében az alkotmány kimondja a kommunisták pártjának vezető szerepét (a népköztársaságban, a népi demokratikus köztársaságban és a szocialista köztársaságban a kommunista vezetők testületei a hatalom birtokosai; az általuk hozott döntések végrehajtói pedig az egyéb szervek; kormány, parlament, köztársasági elnök-szervek), • Katonai (diktatórikus) hatalomgyakorlás, ami formálisan köztársasági berendezkedés, a hadsereg a hatalom birtokosa. Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések • Miért volt meghatározó szerepe a Nagy Francia Forradalomnak a modern polgári állam kialakulásában? • Mi a különbség az állam és a nemzetállam között? • Milyen hatással lehet a globalizáció a nemzetállamok jövőjére? • Mit ért az állam struktúrája és formája alatt? • Mit ért regionális állami struktúra alatt? • Mit ért kormányzati hatalommegosztás alatt?
2. előadás: Állam társadalmi és gazdasági szerepe Benedek / Kocziszky
2. előadás - tartalom • Kormány pozitív vagy normatív szerepe • Az állami szerepvállalás célja • Az állami szerepvállalás okai • Az állami szerepvállalás modelljei • Az állami szerepvállalásról alkotott irányzatok • A keynesi paradigma • Az IS- és LM-görbék és az egyensúly • Az állam szerepe a piacgazdaságban - centralizált állam Benedek / Kocziszky
Kormány pozitív vagy normatív szerepe • A kormányzati tevékenység Musgrave (1959) szerint kétirányú, normatív vagy pozitív jellegű lehet: • Normatív esetben a kormány azokakat a jóléttel kapcsolatos elveket (normákat) határozza meg, amelyek korrigálhatják a piacok tökéletlen működését. • Pozitív szerep a kormány tényleges tevékenységének elemzésére irányul. Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás célja • Intézményi szabályozás: az állam meghatározhatja az intézményrendszer és a piacok működési feltételeit. • Folyamatszabályozás: az állam piacokat építhet, piacokat védhet, kialakíthatja a „fair” verseny feltételeit, szankcionálhatja a piactorzító magatartást gondoskodhat a fogyasztók védelméről, garantálja s szerződések tiszteletben tartását. • Tulajdonosi funkció: az állam tulajdonosi szerepet tölt be, profitorientált vállalkozásokat működtethet, adhat el és vásárolhat. Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás okai • Árrendszerben jelentkező tökéletlenségek, • alacsony hatékonyságú piaci koordináció, • alacsony hatékonyságú erőforrás eloszlás. Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás modelljei (Berg/Cassel/Hartwig, 2003) • Éjjeliőr szerepet vállaló állam, • beavatkozó (cselekvő) állam, • liberális-, neoliberális állam, • centralizált állam, • jóléti állam. Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalásról alkotott irányzatok Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky
A keynesi paradigma • Az egyensúlytalanság okát az elégtelen keresletben kell keresni, • a kereslet ingadozása hatást gyakorol a foglalkoztatás változására, • a gazdaságpolitikának ezért az adott gazdasági potenciál kihasználását kell segítenie, • a gazdaságpolitikai intézkedések a stabilizációt kell, hogy szolgálják, • a költségvetési (fiskális) politikának a keresletet kell gerjesztenie (a multiplikatív hatásokkal), • a pénzügyi politikát a kamatcsökkentés motiválja (evvel erősíthető a multiplikatív hatás). Benedek / Kocziszky
Az IS- és LM-görbék és az egyensúly Kamatláb (r) LM IS Reálkibocsátás (Y) Forrás: Samuelson/Nordhaus, 1993.
Kamatláb és a reálkibocsátás kapcsolata (IS-görbe) • Az IS-görbe azokat a reálkibocsátás-kamatláb kombinációkat tartalmazza, amelyekre teljesül a beruházások (I) és a megtakarítások (S) egyenlősége (vagy ezzel ekvivalens, a jövedelemazonosság). • Az IS-görbe egyenlete tehát maga a jövedelemazonosság: (1) Y = C + I + G + NE • A kormányzati vásárlások (G) kivételével a jobb oldal valamennyi tagja függ a kamat-lábtól: • Y = C (r) + I(r) + G + NEX (r) • A fogyasztás (C), a beruházás (I), valamint a nettó export (NE) a kamatláb csökkenő függvénye, ezért az IS-görbe negatív meredekségű. Benedek / Kocziszky
Pénzkereslet és a pénzkínálat kapcsolata (LM-görbe) • Az LM-görbén azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk helyezkednek el, amelyekre a pénz kereslete (L) egyenlő a pénz kínálatával (M). • A pénzkínálatot (pénzmennyiséget) a központi bank határozza meg, a pénzkereslet viszont az árszínvonal, a reálkibocsátás és a kamatláb is függvénye: • L(Y,r) = M • Rövid távon akkor alakul ki egyensúly az IS-LM modellben, ha a gazdaság a két görbe metszéspontjában van; ekkor mind a pénz, mind pedig más javak piacán a kereslet egyenlő a kínálattal. Benedek / Kocziszky
Állami beavatkozás az IS-LM modellben: az IS-görbe jobbra tolása Kamatláb (r) LM IS IS Reálkibocsátás (Y) Kiszorítási hatás Forrás: Samuelson/Nordhaus, 1993. Benedek / Kocziszky
Az aggregált kereslet növelése IS-LM modell alapján • Kiadásnöveléssel, adócsökkentéssel: jobbra toljuk az IS-görbét (költségvetési expanzió), • Központi bank segítségével növelheti a pénzkínálatot, jobbra tolva ezzel az LM-görbét (monetáris expanzió). Benedek / Kocziszky
Az állam szerepe a piacgazdaságban - centralizált állam • Az első világháború után politikai nyomásra létrejött a túlállamosított tőkecentralizált állam modellje: • az egyéni kezdeményezőképesség felszámolásához, másrészt túlbürokratizálódáshoz vezetett, • a centralizált állam működése (rövid- és hosszú távú) terveken alapul, • az állam irányítja a gazdaságot a dönt az előállított javak felhasználásáról és a bevételek elosztásáról, • a gazdaság időszaki teljesítményét részletes ágazati tervekre bontja, evvel a szabadpiac működési problémáira ajánl megoldást, • a gyakorlatban viszont gondot okozott az érdekeltség megszűnése, ill. a tervek közötti összhang megteremtése. Benedek / Kocziszky
Neoklasszikus (neoliberális) felfogás az állami szerepvállalásról • A második világháborút követően a keynesi gazdaságpolitika dominált a fejlett kapitalista országokban. • Az 1960-as évek második felében azonban az állami kiadások növekedése olyan mértékűvé vált, ami ennek a politikának a fenntarthatóságát kérdőjelezte meg. • Ennek talaján alakult ki az un. neoliberális irányzat, ami az állami szerepvállalást kívánta visszaszorítani, ill. a monetarista eszközökkel kívánta a szabályozási feladatokat megoldani. • Az állam szerepe a piacgazdaságban: • a piaci kudarcok kezelése, • a túlzott jövedelemkülönbségek mérséklése, • az állami beavatkozásnak alig van hatása a konjunkturális ingadozásokra, • a kínálat bővítésére (a versenyre) kell helyezni a hangsúlyt, • a piac hosszú távon az egyensúlyi állapot irányába mozdul, ezért az állami szerepvállalást korlátozni kell. Benedek / Kocziszky
Jóléti állam szerepvállalása • „A szociális piacgazdaság alapvetően értékrend, amely bizonyos alapvető elveket rögzít és követ. • Schumpeter szerint a kapitalizmus tulajdonképpen nem más, mint a gazdasági változásoknak egy módszere, formája. • A kapitalizmus, vagy ha úgy tetszik, a piacgazdaság tehát folyamatosan változik. • Nincsenek örök, állandó válaszok. Vannak azonban állandó értékek. Ezek mindenekelőtt a szabadság és a szolidaritás. • Az értékekből következnek a célok. Az alapcél a cselekvési szabadság biztosítása. Biztosítani kell a szabadságjogok gyakorlását, amely szabadságjogok elválaszthatatlanok egymástól.” (Martonyi, 1997.p. 15.) Benedek / Kocziszky
Az ordoliberális iskola irányzatai • Wilhelm Röpke (Röpke, 1942) és Müller-Armack (Müller-Armack, 1947) • az állami szociálpolitikára helyezi a hangsúlyt. • Walter Eucken (Müller-Armack, 1947) és Franz Böhm (Böhm, 1950) • által képviselt un. freiburgi iskola, a piaci versenyt korlátozó kartellek működését, a gazdasági hatalom koncentrációját kívánták korlátozni. Benedek / Kocziszky
A neoweberi modell célja • Az állam szerepének növelése, • a képviseleti demokrácia központi-, regionális- és lokális szintjeinek erősítése, • jogszerűség és a normativitás erősítése, az elszámoltathatóság és a politikai felelősség erősítése, • a kormányzati erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságának növelése, az ex-port értékelési szemlélet erősítése, • professzionális közszolgálat kibővítése. Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések • Mit ért az állam normatív szerepvállalása alatt? • Mi a célja az állam normatív szerepvállalásának? • Mi az állami szerepvállalás indoka? • Milyen funkciókat vállal fel a liberális államról alkotott felfogás? • Mit ért kiszorító hatás alatt? • Mi jellemzi a keynessiánusi gazdaságpolitika állami szerepvállalásról alkotott nézeteit? • Milyen szerepet szán a neoliaberális felfogás az államnak? • Milyen veszélyekkel jár a túlzott állami szerepvállalás?
3. előadás: Az állami szerepvállalás módszerei Benedek / Kocziszky
3. előadás - tartalom • Közpolitika fogalma, funkciója • Gazdaságpolitika funkciói • Az ágazati- és horizontális gazdaságpolitikák kapcsolata • Horizontális és ágazati gazdaságpolitikák célja és eszközei • A gazdasági ciklus szakaszai Benedek / Kocziszky
Közpolitika fogalma, funkciója • Közpolitika: a társadalom egészét érintő kormányzati célok-, eszközök- és módszerek rendszere. Demokratikus politikai berendezkedés esetén az állami akarat a társadalommal folytatott párbeszéd eredményeként a közpolitikákon keresztül valósul meg. • A közpolitikák csoportjai: • társadalom- és szociálpolitika,ill. annak részterületei: (pl.: kultúrpolitika, szociálpolitika, stb.), amely meghatározott érdekek és értékek mentén a társadalomra kíván hatást gyakorolni; • gazdaságpolitika: azaz az állam valamennyi azon intézkedésének összességére, amit a gazdaság rendezése, szabályozása érdekében foganatosít. Benedek / Kocziszky
Gazdaságpolitika funkciói • Intézményi és jogi funkció, amely a gazdaság működtetésének szervezeti és jogszabályi kereteit határozza meg. • Allokációs funkció, amelynek keretében az állam a piaci kudarcok kompenzálására törekszik. • Újraelosztási (redisztribúció) funkció, amely a társadalmi igazságosság megteremtésére, fenntartására hivatott. Ennek keretében a megtermelt és az állam által elvont jövedelem átcsoportosítására kerül sor. • Stabilizációs funkció, amelynek keretében az állam a gazdasági egyensúly megteremtésére és fenntartására tesz kísérletet a „bűvös négyszög” (azaz az egyenletes gazdasági növekedés-, a teljes foglalkoztatás-, az árstabilitás-, valamint a belső és a külső egyensúly) megteremtése érdekében. Benedek / Kocziszky
Az ágazati- és horizontális gazdaságpolitikák kapcsolata Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky
Horizontális és ágazati gazdaságpolitikák célja és eszközei Benedek / Kocziszky Forrás: saját szerkesztés
A monetáris politika eszközei • A monetáris politika a pénz mennyiségének növelését, ill. csökkentését négy módon érheti el: • kötelező banki tartalékráta változtatásával, • refinanszírozási politika szabályozásával, • kamatláb szabályozásával. • nyílt piaci műveletekkel. Benedek / Kocziszky
A gazdasági ciklus szakaszai Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések • Mit ért közpolitika alatt, milyen közpolitikákat működtetnek a fejlett piacgazdaságokban? • Mit ért gazdaságpolitika alatt? • Milyen céljai lehetnek a gazdaságpolitikának? • Mi az ágazati gazdaságpolitikák célja és eszköze? • Mi a keresztmetszeti gazdaságpolitikák célja és eszköze? • Hogyan mérhető az állami gazdaságpolitika hatékonysága? • Milyen hatással vannak az adók és a transzferek a fogyasztási és a megtakarítási függvényre? • Hogyan hat a monetáris politika az összkeresletre? • Hogyan hat a fiskális politika az összkeresletre? • Mi a célja az anticiklikus gazdaságpolitikának?
4. előadás: Az állami szerepvállalás eszközrendszere Benedek / Kocziszky
4. előadás - tartalom • Szerepvállalás eszközrendszere • Közkiadások átfogó megoszlása az EU-ban • A központi költségvetés fő csoportjai Benedek / Kocziszky
Szerepvállalás eszközrendszere • Az állam céljainak elérése-, a közpolitikák működtetése érdekében • fiskális és • adminisztratív (szabályozó) eszközöket alkalmaz. Benedek / Kocziszky
Közkiadások átfogó megoszlása az EU-ban, 2008 Benedek / Kocziszky Forrás: EUROSTAT
A központi költségvetés fő csoportjai • adók és adójellegű bevételek, • nem adójellegű bevételek, • felhalmozási és tőkejellegű, • adományok, segélyek, átvett pénzeszközök, • központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek , • az államháztartás alrendszereinek befizetései, • külföldről származó visszatérítés nélküli- és beruházási támogatások. Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések • Mit ért államháztartás alatt? • Hogyan mérhető az állami szerepvállalás nagysága? • Miből finanszírozható az állami szerepvállalás? • Milyen fiskális szempontok szólnak az állam nagyobb szerepvállalása ellen? • Mit ért költségvetési deficit, szufficit és egyensúly alatt?
5. előadás: Az állami szerepvállalás intézményrendszere Benedek / Kocziszky
5. előadás - tartalom • Az állami szerepvállalás intézményrendszere • Az önkormányzatok modelljei alkotmányos helyzetük alapján Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás intézményrendszere Forrás: saját szerkesztés Benedek / Kocziszky
Az önkormányzatok modelljei alkotmányos helyzetük alapján • Angolszász modell (pl.: Egyesült Királyság, Írország), ahol a helyi önkormányzatok státusát nem rögzítették az alkotmányban, a helyi önkormányzatok működésük során csak azt tehetik meg, amire kifejezett törvényi felhatalmazást kapnak. • Napóleoni modell államaiban (pl.: Franciaország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Olaszország) a helyi önkormányzatok alkotmányjogi státust élveznek, erős az önkormányzás közösségi hagyománya, azonban a települések szintjén a feladatok szűkkörűek, pénzügyi és gazdasági önállóságuk csekély. • Skandináv modell (pl.: Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország) jellemzője, hogy az önkormányzatok alkotmány alapján működnek, az önkormányzás alapelveit, ill. alapjogait rögzítették. (A decentralizált rendszerben a települési szintű önkormányzatok gazdasági önállósággal és jelentős helyi bevételekkel rendelkeznek, széleskörű szolgáltatási kötelezettséggel s felelősséggel bírnak.) • Német modellt (pl.: Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg) a decentralizáció és az önkormányzatok alkotmányos státusa biztosított. A rendszer erősen hierarchizált, települési szinten kevesebb a feladat. Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések • Mi az állami intézmények funkciója a közpolitikák gyakorlásában? • Milyen szempontok befolyásolják a szerepvállalás intézményrendszerét?
6. előadás: Állam térszervező szerepe Benedek / Kocziszky