Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak

1. Egy összetett érzelem empirikus vizsgálataavagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.

2. "A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi,mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyitársas kapcsolatát alapvetően érinti.”(Boris Sokoloff, 1947)

3. Vizsgálataink célja • Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.

4. Elméleti háttér Evolúciós elmélet (Buss) Érzelmek szociális elmélete (DeSteno, Leary) Adaptív jellegűnek tekinti Nemek közöttikülönbséget hangsúlyozza Vizsgálatok: Buss és munkatársai (1992) • Adaptív jelleget hangsúlyozza • Szociométer (Leary): nincs nemi különbség, hanem szociális kiértékelés • Vizsgálatok: DeSteno és Salovay (2002), DeSteno (2006)

5. DeSteno és mtsai. kísérlete (2006):Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben. • Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet: • amelyben a résztvevők közösen (ketten) dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”, • ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti. kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”. • Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék). 3. személy (rivális) 1. személy 2. személy közösen dolgoznak

6. Első vizsgálat • Kérdés: szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss) • Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító” • Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő 18-28 éves fiatalok • Vizsgálat menete: • Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat ideje) • Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”): feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás! • Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

7. Kísérleti helyzet – 1. fotóA három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait(csábítás előtt). Pár/egyedülálló partnerek 2. Kísérleti személy 1. Beavatott személy 3. „Csábító”

8. Kísérleti helyzet – 2. fotóA beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé,együtt dolgoznak. Kísérleti személy „Csábító” Beavatott személy

9. Hangulati állapot skála(= érzelmi kérdőív) Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben! (1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.) Düh 1 2 3 4 5 6 7 Rosszindulat 1 2 3 4 5 6 7 Kisebbrendűség érzése 1 2 3 4 5 6 7 Szomorúság 1 2 3 4 5 6 7 Gyanakvás, aggodalom 1 2 3 4 5 6 7 Bizonytalanság 1 2 3 4 5 6 7 Tehetetlenség 1 2 3 4 5 6 7 Vágyakozás 1 2 3 4 5 6 7 Ellenérzés 1 2 3 4 5 6 7 Fájdalom 1 2 3 4 5 6 7 Féltékenység 1 2 3 4 5 6 7 Félelem a pár elvesztésétől 1 2 3 4 5 6 7 Irigység 1 2 3 4 5 6 7 Megaláztatás 1 2 3 4 5 6 7 Idegesség 1 2 3 4 5 6 7 Reszkető kéz 1 2 3 4 5 6 7 Birtoklásvágy 1 2 3 4 5 6 7 Önvád 1 2 3 4 5 6 7 Önsajnálat 1 2 3 4 5 6 7

10. Eredmények I.Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban:kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025),vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041),féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11),irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052),önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006). Likert-skála érték (1-7)

11. A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1) Kísérleti személy Beavatott személy „Csábító”

12. Eredmények II.A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói: féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034). Likert-skála érték (1-7)

13. Második vizsgálat- A kísérlet kiegészítése kérdőívvel - • A kísérlet történetbe foglalt két változata: • „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti személyt (=DeSteno kísérlete) • „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert (=saját kísérlet) • Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi) • Vizsgálat menete: • történet elolvasása • hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

14. Történetek (minta)- A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet - Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor… A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal. B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.

15. Eredmények III.Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00). Likert-skála érték (1-7)

16. Harmadik vizsgálat Nemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával. 1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss): Résztvevők: 91 kísérleti személy Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak. 2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green): Résztvevők: 67, 19-30 év közötti fiatal Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán.

17. A két féltékenység történet(férfi változat minta) • Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében? • Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy.Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangokszűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ... • (1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz. • (2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak.

18. Eredmények IV.Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a „Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre. Nők válasza: 91 % érzelmi hűtlenség helyzet 9 % szexuális hűtlenség helyzet Férfiak válasza: 67 % szexuális hűtlenség helyzet 33 % érzelmi hűtlenség helyzet

19. Eredmények V.Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem Likert-skálán való jelölésében a két történetben:nők (*), férfiak (**). férfi érzelmi férfi szexuális női érzelmi női szexuális 8 7 6 5 4 3 2 1 0 ** düh önvád félelem * fájdalom * önsajnálat ellenérzés idegesség ** aggodalom rosszindulat vágyakozás szomorúság féltékenység tehetetlenség * megaláztatás bizonytalanság * kisebbrendűség

20. A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetébenA vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.)( DeSteno hipotézise). 3. vizsgálat

21. Következtetések, konklúzió- DeSteno hipotézisének teszteléseaz első vizsgálat kísérlete alapján - DeSteno vizsgálata (2006) Saját vizsgálat Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében.(A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.) Hipotézis: a szituációban a féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül. Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység. Hipotézis: nemi különbségek lesznek a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével. Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.)

22. Köszönöm a figyelmet! Edward Munch: Féltékenység (1895)