Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

1. Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárFöldművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június 25.

2. Helyzetkép • A világ mezőgazdasági termelése 1989 és 2009 között 50%-kal bővült, a magyarországi termelés jelentős ingadozással 5-10%-kal visszaesett. • 2010 óta Magyarország a termelés stabilizálása és növelése érdekében közép- és hosszú távú stratégiákkal dolgozik.

3. Helyzetkép • A nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt, 2013-ban a GDP 1,1%-kal, a IV. negyedévben 2,7%-kal nőtt. • A mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja volt. • A mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértékéből) 2010 és 2013 között 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, az EU27 átlag 1,6%.

4. Helyzetkép • A beruházások a mezőgazdaságban 2013-ban 9,1%-kal, 2014. I. negyedévében 18,5%-kal nőttek. • A foglalkoztatottak száma (2013) 3,9 millió fő, ami 2010-hez viszonyítva +4,2% • A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma - 192,7 ezer fő (2013). - 2010-hez viszonyítva +12,2%

5. A A mezőgazdasági termelés szerkezete 2013-ban Forrás: AKI

6. A mezőgazdasági termelés szerkezetének változása Forrás: AKI

7. Agrár-külkereskedelem alakulása (millió euró) Forrás: KSH

8. Piaci kitekintés

9. Globális piaci kitekintés 2013-2022 • Lassú növekedés az agrártermelésben (1,5% /év, szemben a korábbi 2,1%-kal) • Rövidtávon terményárak csökkennek, hosszú távon növekedés várható. • Állati termékek piacán tartósan marad a magas árszint. • Élelmiszerárak emelkedése mérséklődik. • Összességében a 2013-2022 közötti termelői árak a 2003-2012 közötti árszintek felett alakulnak, de a jelenlegi kiugró csúcsok alatt várhatóak.

10. Globális piaci kitekintés 2013-2022 • Növekszik a fogyasztás (nő a népesség, a jövedelem és az urbanizációs szint, változnak a táplálkozási szokások, különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában nő az egy főre jutó fogyasztás) • Folytatódik az agrár-külkereskedelem volumenének növekedése. • Továbbra is fennmaradnak termelési szintek változásával, az árvolatilitással, élelmezésbiztonsággal és a csökkenő készletekkel kapcsolatos fenyegetések.

11. Globális piaci kitekintés 2013-2022 • Gabonatermelés – 1,4 % növekedés/év (ennek 57%-a fejlődő országokból) • Olajos növények – erősebb növekedés, mint a gabonaféléknél • Cukor – 2% növekedés/év (elsősorban Brazília és India) • Hús – a termelés növekedésének 80%-át a fejlődő országok biztosítják. • Tej – a fejlődő országok bővülő tejtermelése sem fedezi a növekvő fogyasztási szükségleteket. • Etanol - közel 70%-os termelésnövekedés várható, 2022-re a bioüzemanyag-termelés a megtermelt cukornád 28%-át, az olajos növények 15%-át, a gabona 12%-át használja fel.

12. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA2014 - 2020

13. Közös Agrárpolitika célkitűzései (2014-2020) • Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

14. A Közös Agrárpolitika reformjának eredményei magyar szempontból • Egységes területalapú támogatások (SAPS) fenntartása 2014 után • Egyszerűbb zöldítési feltételek (magyar érdekérvényesítéssel • Érzékeny ágazatok támogathatóságának biztosítása • Fiatal gazdák kiemelt támogatása • Kisgazdaságok átalánytámogatása • Élelmiszerfeldolgozás fejlesztésének kiemelt kezelése • Magyarország aránya a KAP kedvezményezettek során 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.

15. Intézkedések nemzeti hatáskörben 2013-2014 • Újföldforgalmi szabályozás bevezetése, a haszonbérletre és a tulajdonszerzésre vonatkozó szabályok átalakítása. • Újjászervezésre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és annak égisze alatt a szaktanácsadás (egységes falugazdász hálózat) • Feketegazdaság visszaszorítása (sertés ÁFA) • Létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (750 fő, ebből 260 kutató) • 2013 szeptemberétől a VM fenntartásában 59 iskolából álló agrár-szakképző hálózat van (2800 pedagógus)

16. Agrárpolitika távlatban • Kiemelt célok: A kis- és közepes gazdaságok támogatása és arányuk növelése, a munka intenzív ágazatok fejlesztése és a hozzáadott érték növelése a foglalkoztatási képesség növelése érdekében • Főbb feladatok: • a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, • a birtok- és tulajdonviszonyok rendezése, • a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének növelése, • a külső piacok megszerzésének és megtartásának elősegítése, • a belső piac rendezettségének megteremtése, • kiegyensúlyozott támogatáspolitika biztosítása, • állattenyésztés és kertészet kiemelt kezelése.

17. Agrárpolitikai eszközök • Az átlátható és kiszámítható belső piac erősítése, különös tekintettel a termelői-feldolgozói-kereskedelmi kapcsolatrendszer javítására; • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szakmaközi szervezetek révén új piac- és termelésszabályozó intézkedések; • Mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása; • Aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon; • Mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt EU-s és hazai forrású ösztönzése; • Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság fejlesztése

18. Agrárpolitikai eszközök • Felkészülés a klímaváltozás kárpát-medencei hatásainak kivédésére; • Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése; • Genetikai erőforrásaink megőrzése és fejlesztése; • Gyakorlatorientált agrár szakképzés és –felsőoktatás, kutatás-fejlesztés; • Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, állattenyésztés és kertészet középpontba állítása; • Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság továbbfejlesztése

19. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!