1 / 9

Jedlik Ányos István 1800. Január 11. - 1895. December 12.

Jedlik Ányos István 1800. Január 11. - 1895. December 12. Élete. 1800-ban született a Komárom megyei községben, Szimőn Szülei földművesek voltak Nagyszombaton, Győrben, Pesten és Pozsonyban tanult, majd 1817-ben a Szent Benedek rendhez csatlakozott, ahol felvette az Ányos nevet

dalmar
Download Presentation

Jedlik Ányos István 1800. Január 11. - 1895. December 12.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Jedlik Ányos István 1800. Január 11. - 1895. December 12.

  2. Élete • 1800-ban született a Komárom megyei községben, Szimőn • Szülei földművesek voltak • Nagyszombaton, Győrben, Pesten és Pozsonyban tanult, majd 1817-ben a Szent Benedek rendhez csatlakozott, ahol felvette az Ányos nevet • Ő az egyik legjelentősebb fizikus Magyarországon • 1822-ben doktorrá avatták matematikából és fizikából • Tanított a győri líceumban,1831-től 1839-ig Pozsonyi Akadémián, 1839-ben pesti egyetemen (fizika, mechanika)

  3. 1830-ban a Zeitschrift für Physik und Mathematik újságban írta meg a szódavíz készítését • Egyenáramú gépével meghajtotta az optikai rácsosztó gépét, s nagyon jó rácsokat állított el, s ezzel a Bunsen-elemen javított • 1834-1835-ben Ausztriában utazgat és tanul • 1846. július 15. ő vállalkozott az első gőzmozdonyos útra Pest és Vác között (59 perc volt a menet idő...) • 1848. március 15. nemzetőrnek jelentkezett • 1858-ban a MTA levelező tagja lett, majd 1873-ban tiszteletbeli taggá választották • A magyar-német műszaki szótár kémiai és fizikai szerkesztője • Könyvei: Súlyos testek természettana és Hőtan • 1878-ban nyugdíjas lett és Győrbe ment. • 1895. december 12. meghalt Győrben és a bencések közé temették,

  4. Forgó elektromos motor • Sokat kísérletezett Schwigger sokszorozójával. A holland kémikus arra gondolt, ha hurok alakban visszavezeti a drótot a mágnestű alatt, akkor a hatás megkétszereződik , hiszen itt az áram ellenkező irányban folyik. Ha pedig több menetet vesz, a hatás megsokszorozódik. Jól tudta, hogy a huzalkeret közepén elvileg az lehet a mágnestű legnagyobb kitérése, ha derékszögben áll a huzalokra. Ennél tovább csak akkor fordulna, ha mágnes pólusai megcserélődnének. • Ha a mágnestű helyett elektromágnest alkalmaz, akkor csak az áramirányt kell megváltoztatni, és az elektromágneses rúd tovább foroghatna. • Egy elektromos huzal egy másik, hasonlóan elektromágneses vezeték körül folyamatosan forog.

  5. Így jött rá a működésére, s készítette el a világon az első forgó elektromágneses motort • Két típus is keletkezett. Az egyik , „forgonyán”, huzalkeretben forgott, a rúd alakú elektromágnes. A másikon a huzalkeret forgott a mágnestű helyén álló elektromágnes körül. Mind a kettőben az volt a trükk, hogy a forgórészben 180 fokonként megváltozott az áramirány. A gyűrű alakú higanyvályúkat ugyanis kettéosztotta, így a benyúló érintkezők félfordulatonként mindig ellentétes irányú áramot vettek fel. • Nem sietett azzal, hogy bejelentse találmányát, ezért a hírnév másoké lett

  6. A dinamó • Egy generátor forgó tekercseiben váltakozó áram keletkezik, ezért szikrázik az áramszedő. Elakarja kerülni a szikrázásból adódó áramveszteséget, olyan áramfejlesztőt tervez, amelyben az elektromágnesek forognak, a huzalok viszont, amelyekben az indukált áram keletkezik, mozdulatlanok. A forgó „delejeket” úgy tekercselte, hogy a tengely higanyvályúin érkező áram mindegyikét azonos irányú mágnesessé tegye. Generátor ily módon lett „egypólusú”.

  7. Dinamóelv • Az öngerjesztés elve, a párhuzamos gerjesztésű egyenáramú gép (generátor, régi nevén dinamó) működési elve • A remanens mágneses tér hatására a külső erővel forgatott forgórész-tekercselésben feszültség indukálódik, amely a gerjesztőtekercselésen át áramot indít, s ha az a remanens mágneses tér hatását erősíti, akkor a gép villamos energia leadására képes. • 1861-ben jött rá erre az elvre • 1866-ban Siemens is rá jött, ettől függetlenül

  8. Önerősítés és öngerjesztés elve • Önerősítés: A forgórész huzalkivezetését összekötötte a sokszorozandó tekercs végeivel. Ekkor az történik, hogy a delej forgatása folytán a sokszorozó huzalban villanyfolyam indul, ami a forgatott delej tekercsén átmenése közben a delejt erősebbé teszi, az pedig erősebb villanyfolyamatot indít. • Öngerjesztés: A forgórész elektromágneseinek vasmagjában akkor is marad kis mágneses erő, ha nem működik a berendezés. Induláskor ez a parányi mágnesesség áramot kelt a sokszorosítóban, mely erősebbé teszi az elektromágnest, és így erősödik fel az áramtermelés

  9. Internet Magyar Nagylexikon Kiadó: Általános kislexikon Felix R. Paturi: A technika krónikája Készítette: Gallai Judit Felhasznált irodalom

More Related