Jedlik Ányos István 1800. Január 11. - 1895. December 12.

1. Jedlik Ányos István 1800. Január 11. - 1895. December 12.

2. Élete • 1800-ban született a Komárom megyei községben, Szimőn • Szülei földművesek voltak • Nagyszombaton, Győrben, Pesten és Pozsonyban tanult, majd 1817-ben a Szent Benedek rendhez csatlakozott, ahol felvette az Ányos nevet • Ő az egyik legjelentősebb fizikus Magyarországon • 1822-ben doktorrá avatták matematikából és fizikából • Tanított a győri líceumban,1831-től 1839-ig Pozsonyi Akadémián, 1839-ben pesti egyetemen (fizika, mechanika)

3. 1830-ban a Zeitschrift für Physik und Mathematik újságban írta meg a szódavíz készítését • Egyenáramú gépével meghajtotta az optikai rácsosztó gépét, s nagyon jó rácsokat állított el, s ezzel a Bunsen-elemen javított • 1834-1835-ben Ausztriában utazgat és tanul • 1846. július 15. ő vállalkozott az első gőzmozdonyos útra Pest és Vác között (59 perc volt a menet idő...) • 1848. március 15. nemzetőrnek jelentkezett • 1858-ban a MTA levelező tagja lett, majd 1873-ban tiszteletbeli taggá választották • A magyar-német műszaki szótár kémiai és fizikai szerkesztője • Könyvei: Súlyos testek természettana és Hőtan • 1878-ban nyugdíjas lett és Győrbe ment. • 1895. december 12. meghalt Győrben és a bencések közé temették,

4. Forgó elektromos motor • Sokat kísérletezett Schwigger sokszorozójával. A holland kémikus arra gondolt, ha hurok alakban visszavezeti a drótot a mágnestű alatt, akkor a hatás megkétszereződik , hiszen itt az áram ellenkező irányban folyik. Ha pedig több menetet vesz, a hatás megsokszorozódik. Jól tudta, hogy a huzalkeret közepén elvileg az lehet a mágnestű legnagyobb kitérése, ha derékszögben áll a huzalokra. Ennél tovább csak akkor fordulna, ha mágnes pólusai megcserélődnének. • Ha a mágnestű helyett elektromágnest alkalmaz, akkor csak az áramirányt kell megváltoztatni, és az elektromágneses rúd tovább foroghatna. • Egy elektromos huzal egy másik, hasonlóan elektromágneses vezeték körül folyamatosan forog.

5. Így jött rá a működésére, s készítette el a világon az első forgó elektromágneses motort • Két típus is keletkezett. Az egyik , „forgonyán”, huzalkeretben forgott, a rúd alakú elektromágnes. A másikon a huzalkeret forgott a mágnestű helyén álló elektromágnes körül. Mind a kettőben az volt a trükk, hogy a forgórészben 180 fokonként megváltozott az áramirány. A gyűrű alakú higanyvályúkat ugyanis kettéosztotta, így a benyúló érintkezők félfordulatonként mindig ellentétes irányú áramot vettek fel. • Nem sietett azzal, hogy bejelentse találmányát, ezért a hírnév másoké lett

6. A dinamó • Egy generátor forgó tekercseiben váltakozó áram keletkezik, ezért szikrázik az áramszedő. Elakarja kerülni a szikrázásból adódó áramveszteséget, olyan áramfejlesztőt tervez, amelyben az elektromágnesek forognak, a huzalok viszont, amelyekben az indukált áram keletkezik, mozdulatlanok. A forgó „delejeket” úgy tekercselte, hogy a tengely higanyvályúin érkező áram mindegyikét azonos irányú mágnesessé tegye. Generátor ily módon lett „egypólusú”.

7. Dinamóelv • Az öngerjesztés elve, a párhuzamos gerjesztésű egyenáramú gép (generátor, régi nevén dinamó) működési elve • A remanens mágneses tér hatására a külső erővel forgatott forgórész-tekercselésben feszültség indukálódik, amely a gerjesztőtekercselésen át áramot indít, s ha az a remanens mágneses tér hatását erősíti, akkor a gép villamos energia leadására képes. • 1861-ben jött rá erre az elvre • 1866-ban Siemens is rá jött, ettől függetlenül

8. Önerősítés és öngerjesztés elve • Önerősítés: A forgórész huzalkivezetését összekötötte a sokszorozandó tekercs végeivel. Ekkor az történik, hogy a delej forgatása folytán a sokszorozó huzalban villanyfolyam indul, ami a forgatott delej tekercsén átmenése közben a delejt erősebbé teszi, az pedig erősebb villanyfolyamatot indít. • Öngerjesztés: A forgórész elektromágneseinek vasmagjában akkor is marad kis mágneses erő, ha nem működik a berendezés. Induláskor ez a parányi mágnesesség áramot kelt a sokszorosítóban, mely erősebbé teszi az elektromágnest, és így erősödik fel az áramtermelés

9. Internet Magyar Nagylexikon Kiadó: Általános kislexikon Felix R. Paturi: A technika krónikája Készítette: Gallai Judit Felhasznált irodalom