240 likes | 434 Views
A vallásszociológia tárgya és módszerei. Nagy Gábor Dániel Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék Email: ngd1@rel.u-szeged.hu. Vallási pluralizmus. * A vallásszociológia kialakulásának előfeltétele volt a vallási pluralizmus megjelenése
E N D
A vallásszociológia tárgya és módszerei Nagy Gábor Dániel Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék Email: ngd1@rel.u-szeged.hu
Vallási pluralizmus • * A vallásszociológia kialakulásának előfeltétele volt a vallási pluralizmus megjelenése • A vallás a pluralizmus előtt olyan jellemző volt, amely elválaszthatatlan volt az embertől (voltak ugyan emberek, akik erősebben vagy kevésbé voltak vallásosak, de nem-vallásosak nem voltak, a nem vallásosság nem létezett).
A vallás kulcsszerepe • a vallásnak kulcsszerepe volt a társadalom és a kultúra életében • a modern korban a kultúra magától értetődősége megszűnt. Egyre inkább az egyén személyes döntésévé válik az, hogy mit tart értéknek, jónak és rossznak, milyen a világnézete és a vallása.
Az indoklás kényszere • Az így elért szabadság azonban megköveteli, hogy cselekedeteinket, döntéseinket, hiteinket indokoljuk. A vallás magától értetődő jellegének megszűnése magával hozta az indoklás kényszerét.
Pluralizmus hatásai • A modernkor sokfélesége, s ezen belül különösképpen világnézetbeli nyitottsága és pluralizmusautat nyit ugyan a vallásos, vagy a nem vallásos egyéni meggyőződés és elköteleződés irányába, és arra is lehetőséget ad, de lehetővé teszi egy már létező álláspont mechanikus átvételét is.
A szocializmus öröksége • Az olyan országokban, melyeknek hivatalos kultúrája egyetlen ideológiához igazodott igazán nehéz a helyzet • Az ilyen országok társadalmaiban zárványként élnek egymás mellett a vallásos, illetve vallást elutasító rétegek és csoportok. Tökéletesen elszigeteltek egymástól.
A vallás mai helyzete - KKE • Kelet-Közép-Európa legtöbb országában a közvélemény szerint a vallásosság az utóbbi években terjedt, s a feltételezése szerint ez a terjedés folytatódni is fog. Nemzetközi tekintetben elmondható, hogy a vallás egyáltalán nem látszik haldokolni (USA, Ázsia, Japán).
A vallás mai helyzete - Világ • Az Iszlám világban nő a vallás politikai szerepe. Konfliktus, Huntington. A vallás könnyen nemzeti és nemzetközi méretű társadalmi és politikai tényezővé válhat. • 1993 – Waco, Texas, USA – Branch Davidians (harc az FBI-al) – Nap templom szekta tömeges öngyilkosságai Kanadában, Svájcban, Franciaországban, - Aoum szekta Japánban a békés eszközökkel nem érte el a célját, ezért a fegyverekhez nyúlt. A vallás a modern korban is jelentős magatartásformáló és meghatározott cselekvésre motiváló erő tud lenni.
Vallás és társadalom kapcsolata • A kapcsolat tehát: egyfelől a vallás befolyásolhatja az egyén és a társadalom életét és rendjét. Másfelől viszont a társadalmi – kulturális változások hatással vannak a vallás milyenségére. Az individualizmus erősödése magával hozta a vallási közösség és szervezet, sőt a liturgia és a hitrendszer átalakulását. Új szempontok és hangsúlyok jelentek meg. (hívők egyre aktívabb bevonása az egyház életébe, döntéseibe, tele evangelizáció, II. Vatikáni Zisnat)
Vallás és társadalmi környezet • A társadalmi környezet megszabja a vallások és az egyházak életfeltételeit, és mélyrehatóan befolyásolja struktúrájukat és működésüket – és erre a vallás nem evilági megfoghatósága egy olyan válasz, amit meggyőződésből adhatunk. • Közép-Kelet-Európában a vallások és az egyházak nem csak vannak, hanem a forrongó valóság aktív részei. A vallás mindennapi magán és közügyeink része – mindegy, hogy hívők vagyunk-e vagy sem.
Szociológia és vallás • A vallás és a társadalom befolyásolják egymást – az ezzel kapcsolatos érdeklődésnek két oka lehet – kíváncsiság, illetve tudományos elkötelezettség. Ennek megfelelően lépünk át a hétköznapi okfejtések világából a tudományos okfejtések világába. • A szociológia nem a vallás elvileg lehetséges teljes valóságával, hanem egyik lehetséges - éspedig a társadalmi - nézetével foglalkozik. • A tudományos tényleírás és az arra támaszkodó megértés nem azonos a hívő ember vallásértelmezésével. Az előbbi objektív, értékmentességre törekvő, kívülálló, az utóbbi személyes, értékelő és célokat kijelölő és résztvevő.
Miért fontos a szociológusoknak a vallás tanulmányozása • A vallás nagyon fontos dolog sok ember számára. A vallásgyakorlás fontos része sok ember életének. A vallásos értékek sok ember cselekvéseit befolyásolják, a vallási tartalmak pedig segítséget nyújtanak a számukra saját tapasztalataik értelmezéséhez. A szociológusok arra kíváncsiak, mit jelent a vallás a hívők számára. • A vallás fontos kutatási terület a szociológiában, mert a hatása a társadalomra – és a társadalom hatása a vallásra nagy. Ennek a változó kapcsolatrendszernek a kutatása a vallás és más társadalmi rendszerek összefüggéseinek vizsgálatát követeli meg.
A vallásszociológia tárgya • A vallásszociológia két sarkalatos kérdést vizsgál: • Miért foglalnak el vajon kultúránkban és az emberi társadalmakban ennyire központi helyet a vallásos hiedelmek és aktusok, és miért öltenek vajon olyan sokféle formát? • A vallás általában vett társadalmi szerepének és jelentőségének a kérdését firtatja, miközben az egyes embercsoportok és társadalmak konkrét hiedelmeinek és vallási szokásainak a megértésére törekszik.
A vallásszocológia feladata • A vallásszociológusok alapvető feladata: megérteni a vallásnak a társadalomban betöltött szerepét, elemezni az emberi történelemre gyakorolt befolyását, abban játszott szerepét, megismerni a vallások sokszínűségét s az azokat alakító társadalmi erőket és hatásokat.
A vallásszociológia módszere • „módszertani ateizmus” • A modern szociológia a vallással kapcsolatos álláspontja. „A vallási kijelentések mibenlétének kérdését célszerű „mintegy” félretenni, tovább „érlelni” arra vonatkozó ítéletünket, vajon tényleg valamilyen semmire vissza nem vezethető, semmivel meg nem magyarázható alapon nyugszanak-e azok
„Módszertani ateizmus” • Ez a megközelítés a lehető legmesszebb elmegy a vallás szociológiai értelmezésében, mert abból indul ki, hogy az csupán emberi produktum – s ilyen módon – a társadalomtudomány által alkalmasnak ítélt eszközökkel megmagyarázható, mint a társadalmi és az egyéni viselkedés többi formája. • Ezen irányzat tehát a vallásos hiedelmekkel és kijelentésekkel szemben semleges. Így nem sérti a kutatás alanyainak meggyőződését, nem kerül olyan helyzetbe, amikor döntőbíróként kell föllépnie.
Módszertani ateizmus II. • Azt vizsgáljuk, mit hisznek és mit cselekszenek a vizsgálat alanyai, a hittartalmak igazságát nem. • A módszer gyengesége: hogyha a hittartalmak szembeötlően hamisak. • Ekkor sem a hit igazságtartalmát kell vizsgálni, hanem azt, hogy miért hisznek a hívők, ha szembeötlő a hamisság.
Kutatói alapállás • A vallásszociológia mindenképpen befolyásolja a vallással szembeni attitűdöket, akár egy azzal szimpatizáló álláspontról indulunk el, akár nem. • A vallást empirikusan, azt tulajdon társadalmi közegében vizsgáló tudomány a hívő és a nem-hívő számára egyaránt kihívást jelent. Erre a választ az jelenti, hogy a vallásszociológia munkáját nem befolyásolja, választ kaptunk-e a vallási kijelentések igazságát, érvényességét firtató kérdésekre – s hogy a vallásszociológiában nem is foglalnak el központi helyet az efféle kérdések.
Kutatásokkal szembeni követelmények I. • Először is minden vallásszociológiai eredmény szaporítja tényleges ismereteinket hívő vagy nem hívő önmagunkról és bővíti az ezen a területen meglévő szolidan megalapozott társadalmi tudást. • Másodszor a vallásszociológiának határozott korrektív, helyesbítő szerepe van. Hozzájárul a vallással kapcsolatos előítéletek és a túlhaladott hiedelmek felszámolásához. Nyilvánvalóvá teszi, hogy a vallást és a társadalmat nem lehet mereven szétválasztani. (kritikai funkció, mítosztalanítás)
Kutatásokkal szembeni követelmények II. • Az önmagunkról és a társadalomról, a társadalmi elvárásokról, jutalmakról és büntetésekről, a hatalmi viszonyokról és azok megváltoztathatóságáról, az intézményekről és a szervezetekről (stb.) való konkrét és gyakorlati és közvetlenül alkalmazható tudás magában hordozza a szociológia harmadik szerepét: a társadalmi változást kiváltó és ösztönző funkciót. • A vallásszociológia negyedik teljesítménye: segédkezés a vallási és társadalmi viszonyok jobbá tételében, a problémák feltárásában, alternatívák nyújtásában, a lehetséges fejlődési utak felvázolásában. Ilyen értelemben a vallásszociológia a vezetés, a tervezés és a prognosztika segédtudománya.
Lehetséges kérdésfeltevések • elméleti és a kutatásmódszertani definíciók kérdései • miképpen válik a vallás társadalmilag észlelhető jelenséggé, hogyan gyökerezik be a társadalomba, miképpen fejlődik, milyen alapokat, típusokat alkot • hol, mennyire, miképpen fontos és milyen szereppel bír a vallás a társadalomban • Mennyire függ a vallás a társadalom milyenségétől? Hol, mennyire, miként befolyásolják a társadalom adottságai a vallást, a vallásosságot, vagy éppen a vallás szerepvesztését és vallástól való elfordulást