1 / 36

Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens

Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr. A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása. Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete.

dayo
Download Presentation

Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

  2. Helyi beágyazottságú, de globálisan elterjedt hitelintézeti modell • Szövetkezeti bankok: 54 ezer szövetkezeti hitelintézet, 186 millió tag, közel 100 országbanműködik. • Szövetkezeti bankok az EEA-ban: 4200 szövetkezeti bank, 63 ezer fiók, 50 millió tag, 130 millió ügyfél, 4 billió EUR eszközállomány, 20%-os átlagos piaci rész

  3. Szövetkezeti bankok sajátos vállalatirányítási modell Európában a bankrendszer sokszínű: közösségi, állami, szövetkezeti, kölcsönös segélyező és magán pénzintézetek. Szereplő/érdekelt-orientált (Stakeholder Value)pénzintézet (szövetkezetek) VS. részvényes-orientált (Shareholder Value) pénzintézet A szövetkezeti hitelintézeta tagok tulajdonában van. (tag-ügyfél azonos).Ez nemcsak a döntéshozatalban ad nagyobb tagsági befolyást, de a hosszútávú stratégiai gondolkodást is erősíti. A szövetkezeti hitelintézet ügyfeleinek másik része nem tag: nincs formális különbségtétel az ügyfelek típusa között. http://www.youtube.com/watch?v=YBZ34iQM3- http://www.youtube.com/watch?v=d7W4rJaJctY

  4. 11% A szövetkezeti tagság/ügyfelek aránya Tag/Ügyfél arány, 2009 55% BVR, Germany Austria 46% OP Pohjola 31% Spain 21% Holland 19% BCC, Italy 18% BP, Italy 12% OTSZ, Hungary 11% Forrás: EACB (2009)

  5. A szövetkezetek helyi beágyazottsága az információs aszimmetria kiegyenlítését eredményezi A szövetkezeti üzleti modell: az ügyfél és a bank is bizalommal rendelkezik XIX. század: információs előny az ügyfélnél Bank Ügyfél A bank vonakodva helyez ki hitelt, mivel az ügyféllel kapcsolatos információhoz alig fér hozzá. Emiatt az aggregált hitelezési aktivitás alacsony; a kihelyezett hitelek fajlagos jövedelmezősége magas. Ügyfél = Tag XXI. század: információs előny a banknál Bank = Szövetkezet Bank Ügyfél A szövetkezeti modell az ügyfél-tulajdonláson keresztül képes kiegyensúlyozni az információs aszimmetriát. A bankok rengeteg információval rendelkeznek az ügyfélről fejlett hitelezési elemzéseiknek köszönhetően. Emiatt sok hitelt képesek kihelyezni. Az ügyfélhez való földrajzi közelség; a tagsági tulajdon információs előnyeinek kiaknázása (pl. helyi kis- és középvállalatok finanszírozásában); a szövetkezettel szembeni bizalom növekedése az informális, helyi kapcsolatokon keresztül; információs előny érvényesítése a versenytársakkal szemben (országos hálózatú kereskedelmi bankok).

  6. Szövetkezeti bankok jelentősége Európában • Németországban a lakosság 37%-a, Ausztriában 40%-a szövetkezeti banki ügyfél • A KKV-ék 32%-a szövetkezeti banki ügyfél (EU-15, 2003) • Agrárvidékeken arányuk Németországban 41%, Franciaországban -85% • A francia farmerek 90%-a Credit Agricole ügyfél • Az olasz Banche Popolari 75%-át adja a KKV hitelezésnek!

  7. Top-25 global banking groups by Tier 1 capital (Bn $), 2006

  8. A szövetkezet teljesítményét értékteremtési képessége és hatékonysága jelenti • Az erőforrásokkal való gazdálkodás mérőszáma • Ide tartozik: C/I, • Tartalmazza a vállalt kockázatot • Intézményvédelmi alap kiszabott díját befolyásolhatja (pl: BCC) Hatékonyság Profitelvárás vs. profitkényszer Szerkezeti tényezők Jó menedzserek, rossz szövetkezet Ideális szövetkezet magas Relatív* hatékonyság • A szövetkezet által teremtett értéket méri (ügyfelek, tagok, munkavállalók, közösség, stb. számára) • Mutatói lehetnek jövedelmezőség, közösségi aktivitás, stb. • Az adott kockázatvállalás fényében értendő Növekedés és értékteremtés A szövetkezeti hitelesség lerombolása Jó szövetkezet, rossz menedzserek alacsony magas alacsony Relatív* növekedés (értékteremtés) * A piachoz képest mért Forrás: Wyman (2008: 31), saját elemzés

  9. Helyi–regionális bankok Európában • Szövetkezeti pénzintézetek (nemcsak a helyi regionális) pénzintézeti rendszer részei • Szövetkezeti „ernyőbankok” óriásbankokká válása (Rabobank, Raiffesisen, Credit Agricole) • Nemzeti integráltságú takarékszövetkezeti bankok • Nemzeti integráció hiánya, lokalitás–felmorzsolódás, egyenlőtlen verseny • Versenyelőny • Az ügyfelekhez való közelség • Napi szintű minőségi szolgáltatás nyújtása • Tagság, a bank és az ügyfelek közötti kapcsolat mélysége • Erős nemzeti kötődés – térségi beágyazottság • Versenyhátrány: • Kicsi méretnagyság(megoldás: integráció) • Kisebb szövetkezeti hitelintézetek kockázatkerülők, kisebb hitelezési aktivitás • Integráció nélkül nem működik a földrajzi és szektorközi kockázatporlasztás

  10. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban I. • A szövetkezeti bankok előnyei a helyileg beágyazott hitelezésben és betétgyűjtésben, ill. a helyi gazaságfejlesztésben • Erősen polarizált pénzügyi rendszerek: centrum-periféria ; pénzügyi központoktól távoli perifériék alulfinanszírozottsága(Porteous, 1995,Gál, 2010) • A kapcsolati bankolás (relationship banking) a „házibankká” lehetőségeit kínálja • Közelségből, tag-tulajdonosi rendszerből és a helyi döntéshozatalból fakad: alacsonyabb információs aszimmetria, alacsony kamatmarzs (Alessandrini& Zazzaro, 2009, Ferri-essori, 2000, Sharpe, 1990, Guiso et. al. 2004) • Erősebb ügyfél-tulajdonos-banki kapcsolat versenyelőny a kereskedelmi bankokkal szemben a hitelezésben, ügyfélkiválasztásban, az adósminősítésben és hitelszerződések ellenőrzésben • Szoros kapcsolat a szövetkezeti bankok aktivitása, KKV hitelezés és a helyi gazdaságfejlőpdés között, s ez a kapcsolat erősebb volt a fejletlenebb régiókban. (Hakenes et al. 2009)

  11. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban II. • Berger és Udell (1995) vizsgálatai igazolták, hogy a nagyobb bankok kevésbé érdekeltek, • A perifériák hitelhez való korlátozott hozzáférését hangsúlyozza Dow (1990) likviditási preferencia modellje. (Porteous, 1995) • Duális bankrendszerek és a pénzügyi kirekesztődés: • Társadalmi (társadalmi csoportok)) • Területi (perifériák, kis, rurális települések) (Dymski, 2005, Leyshon, Thrift, 2005) • Szövetkezeti bank földrajzilag és gyakran szektorálisan nem tudja megfelelő mértékben hitelkockázataikat diverzifikálni (Alexopulos and Goglio, 2010) • Az ügyfél és a bank központja közötti funkcionális távolság megnövekedése csökkenti az adott szövetkezeti bank helyi gazdaságba-társadalomba való beágyazottságát (Pittaluga et al. 2005,

  12. 3% Pénzügyi kirekesztés Percentage of financial exclusion (18 yrs old and older individuals) Hungary Slovakia Czeh Rep. Italy Spain Finnland UK Germany Source: EC (2008: 20) • 2.5 billion adults do not have bank account worldwide • 46% of men have formal account • Only 37% of women have • 61% in Europe, Central Asia while 34% in devloping countries

  13. Lokális jelenlét • Kereskedelmi bankfiók (2006): 264- (2008)- 268 településen (8,3%) • Takarékszövetkezeti egység: 1324 településen (43%) • (1998-ban: 1510 településen) • A takarékszövetkezeti települések 80%-a 5000 fő alatti, 48%-a 2000 fő alatti • 1087 településen egyedüli szolgáltatók (5X több településen működnek, mint a bankok) • Takarékok harmada a városokban (570 egység, 2004)

  14. A hazai hitelintézeti szektor *fiókjainak eloszlása 2012 januárjában (lakossági adatok: 2010. évre vonatkozóan) *A kereskedelmi banki fiókok és a takarékszövetkezeti fiókok megoszlása intézményvédelmi tömörülések alapján csoportosítva.

  15. A kereskedelmi bankok és a szövetkezeti szektor fiókhálózatának összehasonlítása a lokális monopolhelyzet alapján

  16. Módszertan • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált Aranykönyv 2010. évi kiadása, a KSH Területi Statisztikai Adatbázisa, valamint a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek fiókjainak címlistája képezi. • A PSZÁF Aranykönyv részletezi a pénzügyi piac szereplőinek legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-számait minden intézményre külön-külön • A fiókok listáját aggregáltuk a települések szintjén, és megvizsgáltuk, hogy mely településeken működik fiók versenytárs nélkül • Adott intézmény összes fiókjának hány százaléka működik lokális monopóliumként. (változó neve: monopol %). • hány százaléka működik ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településen (ötezer %), illetve, • hogy az adott intézmény fiókjainak hány százaléka működik százezer vagy annál nagyobb lakosú településen (százezer %).

  17. A takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása (hitel/betét mutatók súlyozott átlaga) Betétállomány 12%-át gyűjtik Kihelyezett hitelek 4,7%-át adták

  18. I. Betétnagyság és a hitelezési aktivitás Összefüggés a szövetkezeti szektor hitel/betét-mutatója és a betétállományának volumene között

  19. II. A lokális monopolhelyzet és a hitelezési aktivitás • a monopol % változónk annak a mutatója, hogy mekkora egy adott intézmény lokális finanszírozási potenciálja.

  20. II. Hitelezési aktivitás és a városi jelenlét kapcsolat Becsült kistérségi hitel/betét-mutatók a szövetkezeti szektor hitel- és betétállományát figyelembe véve (2010)*

  21. III. A hitelintézetek jogi formája és a hitelezési aktivitás

  22. A források kihelyezésének struktúrája a takarékszövetkezeti szektorban

  23. Sztereotípiák a takarékszektorról • Vidék (falu) bankja volt e a takarékszektor? • A takarékszövetkezetek forráskivonó szerepe dominált a kihelyezésekkel szemben • Forrásaik jelentős részét bankközi piacokon helyezték ki • Nem vállaltak jelentős szerepet az lakás és az agrárhitelezésben sem • KKV szegmensben aktivitás (1990s) a városi telephelyeken • Az agrárszektor bankja? • Községi, kisvárosi bankhálózat és a agrárium finanszírozása különböző feladat • A kereskedelmi banki szerepvállalás az agrárhitelezésben jóval felülmúlta a takarékszövetkezetekét (11. helyen az TKSZ integráció) • 4,1% agrárpiaci rész, a szövetkezetek 70%-a nem agrárhitelezett, 40 szövetkezet adta 1998-ban az agrárportfolió 80%át)

  24. Összegzés • A hitelezési aktivitás vizsgálata azt mutatja, hogy a kistelepüléseken való jelenlét, illetve a lokális monopolhelyzet csökkenti a hitel-kihelyezési tevékenységet, és növeli annak valószínűségét, hogy az intézmény passzív forráskihelyezési politikát folytat. • A „klasszikus szövetkezeti” modell alig jelenik meg Magyarországon, azaz a hitelezésben az új piacokon való terjeszkedés nélkül is aktív, helyileg és társadalmilag beágyazott takarékszövetkezet típusa nem jellemző. • Operatív döntései alapján a szektor intézményeinek többsége a finanszírozási forrásait a vidékről a pénzügyi centrumok felé csatornázza át. (nincs forrásszűke, kockázatvállalási korlát) • Az OTIVÁ-ból kiszakadt szövetkezetek kockázatvállalási étvágyára vonatkozó – hipotézisünk szintén nem került elvetésre. • A hazai takarékszövetkezeti szektor hálózatépítési stratégiáit és a meghozott hitel-kihelyezési döntéseit tekintve nem látja el maradéktalanul a nyugat-európai partnerintézményekhez hasonlóan a helyi bank, illetve a vidék bankja funkcióját. • Eredményeink sokat finomítanak a kereskedelmi bankszektorról alkotott képen is. Nem vádolhatjuk a kereskedelmi bankokat azért, mert kerülik az olyan településeket, ahol szinte lehetetlen hiteleket kihelyezni életképes KKV-ék hiányában

  25. A takarékszövetkezetek bankközi piaci nettó pénzügyi pozíciója és a Takarékpont tagság közötti korreláció Bankközi piaci nettó pénzügyi pozíció az eszközök százalékában, 2010 Ügyfélvolumen (betét+hitel) 2010 27

  26. A takarékszövetkezetek egy számlára eső ügyfélvolumene, 2010 28

  27. Appendix: net finanical position of Hungarian cooperatives on the interbank market 31

  28. Intézmények (ezer, jobb skála) Fiókok (ezer) Egy bankra jutó átlagos mérlegfőösszeg (100 mio €, jobb s Tagok (millió fő) Fiókok száma (ezer darab) Intézmények száma (ezer, jobb skála) Tagok száma (millió) Egy fiókra eső mérlegfőösszeg (100 millió €, jobb skála) 1970 1980 1990, újraegyesítés előtt 1990, újraegyesítés után 2000 2010 Forrás: BVR (2010), CEPS (2010: 30)

  29. 261 Finnország 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Intézmények száma (jobb skála) Fiókok száma (bal skála) Forrás: OECD (2009)

  30. % A nem bankoktól gyűjtött betétállomány megoszlása A nem bankoknak nyújtott hitelek megoszlása Kereskedelmi és egyéb bankok Takarék- és Landesbankok Szövetkezeti hitelintézetek 1964 2011 1964 2011 Forrás: Bundesbank (2011)

  31. Szövetkezeti bankok száma 2000 = 100 % Szövetkezeti bankfiókok száma 2000 = 100 % 2009 2009 100 Finnország 261 (91%) Finnország 90 Olaszország 100 Olaszország 459 (85%) 7 311 (94%) 80 90 Németország 417 (83%) 70 Németország 80 1 157 (65%) 12 144 (79%) 60 0 0 2000 2002 2004 2006 2008 2000 2002 2004 2006 2008 Forrás: OECD (2010)

More Related