A közoktatás fejlesztését célzó NSRK-támogatások értékelése

1. A közoktatás fejlesztését célzó NSRK-támogatások értékelése Balás Gábor Hétfa Kutatóintézet 2013. április 30.

2. Az értékelés céljai és fókuszai Cél: a 2007-13 időszak közoktatási célú fejlesztéseinek • tartalomfejlesztés • pedagógusképzés • eszközállomány • ingatlan fejlesztés vizsgálata öt szempontból: • relevancia (célzottság) • az intézményi integrációval való kapcsolat • keresletet és forrásabszorpciót befolyásoló tényezők • eredmények, hatások • szinergiák Kiegészítő jelleggel • más (pl. KEOP) kiírásokat is • az óvodákat pedig csak az ingatlanfejlesztésnél vizsgálva

3. Az értékelés háttere, módszere Három fontos háttér folyamat 2007-től: • „PISA-sokk” • forráscsökkenés • az iskolai intézményrendszer átalakulása A javaslatok szempontjából releváns két új fontos esemény: • az új köznevelési törvény előírásai • a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása Vegyes kvalitatív kvantitatív módszertan: • ökonometriai elemzés (EMIR-kompetencia felvétel-TEIR), • 16 iskolai esettanulmány, • 18 szakértői interjú, • dokumentumelemzés

4. Relevancia vizsgálat Stratégiai illeszkedés 2010 előtt: • A vitatott alap: a középtávú fejlesztési stratégia (OM 2003); • 2007-8 elhúzódó egyeztetési folyamat (OKM, HEP-IH) • A vizsgált kiírások illeszkednek. Stratégiai illeszkedés 2010 után: • markáns paradigmaváltás (köznevelési törvény); • A legújabb kiírások ezt követik, de kezelik a kockázatokat; • a közoktatási intézmények fenntartóváltása több, de kezelhető kockázat.

5. Célzottság vizsgálat - 1 Ahol van pályázati bírálat (pl. ingatlan): • A közoktatási célokon kívüli fejlesztési szempontok hatnak (fenntarthatóság területi kohézió vs. Kompetencia eredmények, eszközellátottság) Esélyhányadosok az ingatlan fejlesztési kiírásoknál, konvergencia régiókban Forrás: EMIR - kompetencia mérés – TeIR A szürkével jelölt változók szignifikánsak

6. Célzottság vizsgálat - 2 „Permetező„ elvű pályázatoknál (pedagógus, eszköz, tartalom): • a pályázói aktivitás és kapacitás dönt, • a gyengébb kapacitású intézmények maradnak ki. Esélyhányadosok a pedagógus képzési kiírásoknál, konvergencia régiókban Forrás: EMIR - kompetencia mérés – TeIR A szürkével jelölt változók szignifikánsak

7. Keresletvizsgálat Intézményi integrációval való viszony: • Nincs közöttük kapcsolat, de • nem is találtunk ilyen szándékot, ugyanakkor • segítette az integrációt (pl. közös képzések stb.). Népszerűséget befolyásoló tényezők: • pályázati kényszer, de saját célokra igazíthatóság • széles engedélyezett tevékenységi kör • nagy keret (átjárhatóság, rugalmasság) • Illeszkedés a már létező (forrást kereső) programokhoz A kereslet tényezői és fontossága • A kereslet jobban befolyásol, mint a pályáztatói szándék • Az oktatási teljesítmény csak a területiségen keresztül hat • A pályázatírók fontosak, nagyoknál épült saját kapacitás

8. Keresletvizsgálat – illusztráció 1. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó eszközállományt fejlesztő támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

9. Keresletvizsgálat – illusztráció 2. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó pedagógusok képzését célzó támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

10. Keresletvizsgálat – illusztráció 3. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó ingatlanállományt fejlesztő támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

11. Keresletvizsgálat – illusztráció 4. Egy iskoláskorú állandó lakosra jutó oktatási programok minőségét javító támogatások és a nyertes pályázatok földrajzi megoszlása

12. Hatások Rövid még az adatbázisok hossza az adatelemzéshez, de az esettanulmányaink szerint vannak pozitív hatások, pl. • intézmények szervezeti felépítésére, • tárgyak népszerűségére, • igazolatlan hiányzások számának csökkenésére, amelyek a jövőben hathatnak a kompetencia eredményekre. Kérdéses: • milyen gyorsan konvertálódnak a kompetencia eredményekké; • Fennmaradnak-e hosszú távon (pl. a pedagógus nyugdíjazása negatív kockázatot jelent).

13. Szinergiavizsgálat 1. A kiírások kapcsolódásai: • az OP-k közötti átjárhatóság nőtt; • Nem a kiíró szándékai szerinti együttpályázások a gyakoriak Intézmény szintű szinergiák • az intézmények igyekeznek egymásra építeni a fejlesztéseket • pályázati rendszer nem segít, de • vannak sikeres példák; • A fő motiváció azonban a forráshiány mellett a programjai folytatása.

14. Szinergiavizsgálat 2. példa: pályázati csoportok korrelációja a konvergenciarégiókban

15. Javaslatok 1. A fejlesztések hatékonyságának hiányosságai mögötti okok: • a szinergiát nehezítő magas koordinációs költségek • a fejlesztési igényekkel kapcsolatos információk hiánya Új lehetőségeket hoz, de kihívást is jelent az állam fenntartói szerepének megjelenése az iskolarendszerben is. Javaslatok: • a fejlesztések megtervezése és megvalósítása szorosabban integrálódjon az oktatásirányítás szövetébe; • A szinergiát az átjárhatóság erősítésével, ne pedig a párhuzamos kiírások rendszerével segítsük; • a fejlesztést támogató módszertani kiemelt projekteket kell először elindítani;

16. Javaslatok 2. • Részletes kereslet- és kapacitásfelmérést kell indítani a közoktatási rendszer céljai mentén, de teljes körűen; • A pályáztatás helyett • a kötelező feladatok finanszírozására, • ezen problématérképekre alapozott , • igényalapú (normatív) finanszírozási rendszert vezessenek be, • tankerületi felügyelettel; • A nem kötelező feladatokhoz kapcsolódóan továbbra is maradjanak fenn olyan pályázatok, amelyek jutalmazzák a kreativitást, az innovációt, egyúttal fenntartják az iskolák motivációját és erősítik vezetési kapacitásait.

17. Köszönöm a figyelmet! Hétfa Kutatóintézet H-1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu