HRANA in HRANILNE SNOVI TÁPLÁLÉK és TÁPANYAGOK

1. HRANA in HRANILNE SNOVITÁPLÁLÉK és TÁPANYAGOK

2. Razdelitev hranilnih snovi • Ogljikovi hidrati – szénhidrátok • Beljakovine – fehérjék • Maščobe – zsíradékok • Vitamini – vitaminok • Mineralne snovi – ásványi anyagok • Vlaknine - rostanyagok

3. Ogljikovi hidrati - szénhidrátok • So za telo vir energije in so potrebni za presnovo. Poznamo dve glavni vrsti ogljikovih hidratov: enostavne (MONOSAHARIDI)in sestavljene (POLISAHRAIDI). Sestavljene najdemo v velikih količinah v takih živilih, kot so moka, žita, testenine, kruh in stročnice. Enostavni pa so v velikih količinah v sadju in nekateri zelenjavi ter npr. v marmeladi, sladicah in sladkih pijačah.

4. A szénhidrátok a Földön a legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyületek. Molekuláik a szénen és hidrogénen kívül oxigént is tartalmaznak. Mivel a hidrogén- és oxigénatomok aránya általában 2 : 1, akárcsak a vízben, innen kapták a szénhidrát (hidrát = víz) elnevezést ezek a vegyületek.

5. Beljakovine - fehérjék • Telo nenehno potrebuje beljakovine za rast pa tudi za popravljanje in nadomeščanje celic. Glavni vir beljakovin v hrani so meso, ribe, jajca, mlečni izdelki, žitarice in stročnice.

6. A fehérjék óriási molekulák, amelyek kisebb egységekből aminosavakból épülnek fel. Az élőlényekben húszféle aminosav található. • Aminokisline se med sabo povezujejo s peptidno vezjo, pri reakciji imenovani polikondenzacija. (primer)

7. Maščobe - zsíradékok • Maščobe dajejo energijo in so sestavni del telesnih celic. Delimo jih v dve glavni skupini: nasičene (MASTI) in nenasičene (OLJA). Med nasičene maščobe uvrščamo živalske maščobe, npr. neposneto mleko, maslo, sir, svinina, govedina,ovčetina in jajca.Med nenasičene maščobe pa sodi večina maščob v ribah, perutnini ter v sojinem, sončničnem in koruznem olju.Za pravilno prehrano je potrebno čim manj maščob, pa vendar so življenjsko potrebne.

8. A zsírok és olajok molekulai alkoholból és karbonsavból jöttek létre. Az alkohol mindig glicerin, a karbonsav többféle lehet, de mindig nagy szénatomszámú. • Reakcija se imenuje kondenzacija, maščoba pa je po svoji kemijski sestavi ester.

9. Vitamini - vitaminok • Vitamini pripomorejo k temu, da vse telesne celice in organi pravilno delujejo. Najboljši vir vitaminov sta sveže sadje in zelenjava.

10. Tizenhárom vitamint ismerünk, ezek egy része vízben másik része zsírban oldódik. Szinte valamennyi vízben oldódó vitamin B előjelű: B1-vitamin, B2-vitamin, B12-vitamin, niacin, pyridoxin, pantoténsav, biotin, folsav, C-vitamin. Zsírban oldódó vitaminok: A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin

11. Mineralne snovi – ásványi anyagok • Telo potrebuje mnoge minerale, kot so kalcij, natrij, kalij, železo, cink in jod za pravilno delovanje organov, kosti in mišic. V uravnoteženi prehrani so po navadi vsi potrebni minerali.

12. Az ásványi anyagok a test tömegének mindössze 4%-t teszik ki. A kicsi arányhoz képest hatalmas a jelentőségük, ugyanis katalizátorként szabályoznak olyan fontos életfolyamatokat, mint pl.: a növekedés, a megfelelő immunműködés, a sav-bázis egyensúly, vagy az energiatermelés. • Attól függően, hogy a szervezetnek milyen mennyiségben van szüksége rájuk makroelemeknek ill. mikroelemeknek vagy nyomelemeknek nevezzük őket.

13. Vlaknine - rostanyagok • Vlaknine so za telo neprebavljiva snov, ki jo najdemo v rastlinah. Čeprav ne dajejo telesu nobenih hranilnih snovi, so zelo pomembne za zdravo delovanje prebavil. Živila, ki vsebujejo posebej veliko vlaknin so: grahamov kruh, žita , stročnice, suho sadje in lešniki. Tudi vse vrste sadja in zelenjave vsebujejo vlaknine.

14. HVALA ZA VAŠO POZORNOST KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET