1 / 16

A szaknyelvoktatás helyzete és jövője Hidasi Judit/ BGF

A szaknyelvoktatás helyzete és jövője Hidasi Judit/ BGF. A magyarországi nyelvtanulás eredményessége, tanulási környezete az elmúlt évtizedben Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012 Február 29. Miért van szükség a (szakmai) nyelvi ismeretekre?.

debra
Download Presentation

A szaknyelvoktatás helyzete és jövője Hidasi Judit/ BGF

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szaknyelvoktatás helyzete és jövőjeHidasi Judit/ BGF A magyarországi nyelvtanulás eredményessége, tanulási környezete az elmúlt évtizedben Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012 Február 29

  2. Miért van szükség a (szakmai) nyelvi ismeretekre? • Rossz válasz: hogy tudjon a hallgató nyelvvizsgát szerezni (és így diplomához jutni) >>>> kényszer-stratégiák: • Ne legyen az idegennyelv-tudás a KKK része • Bármely nyelvből legyen a nyelvvizsga elfogadható (formális, ámde értelmetlen teljesítés) • Korán letudni a nyelvvizsgát és ténylegesen nem használni a nyelvtudást az oktatásban vagy tanulásban

  3. Miért van szükség a (szakmai) nyelvi ismeretekre? • Jó válasz: • hogy megfeleljen a korszerű követelményeknek • hogy szélesedjék látóköre • hogy tudjon szakirodalmat olvasni, tájékozódni, információhoz jutni idegen nyelveken is • hogy képes legyen szakmájával nemzetközi értelemben is lépést tartani

  4. Makrókörnyezetiváltozások és elvárások • Nemzetköziesedés a munka világában: • Versenyképesség • Külföldi partnerekkel való kapcsolattartás • A szakmai vérkeringésben való részvétel • Egységes Európai Felsőoktatási Térség • Mobilitás • Bologna rendszer • Kreditrendszer

  5. 144 alapszak nyelvi követelménye a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján

  6. 239 mesterszak nyelvi követelménye a KKK alapján

  7. Szakmai aggályok 1/3 • Az általános és a szakmai nyelvvizsga elvárások aránya több mint aggályos: • Az alapképzési KKK-k 90%-a (144/130) „beéri” középszintű komplex nyelvviszgával : csak 10% kér szakmai nyelvvizsgát!!! • Egyetlen Mester KKK sem ír elő szakmai nyelvvizsgát mint követelményt - illetve, ha előír, akkor az kiváltható általános C1 komplex-szel

  8. Szakmai aggályok 2/3 • Az előírt vizsgakövetelmélnyek sem mennyiségi sem minőségi értelemben nem követik a képzési szintemelkedést! • Az alapképzési KKK-k 90%-a (144/130) „beéri” középszintű komplex nyelvvizsgával • A mesterképzési KKK-k 85%-a (239/204) beéri egyetlen középszintű komplex nyelvvizsgával

  9. Szakmai aggályok 3/3 • Tévhit: • A magas-szintű általános nyelvi ismeretek megléte esetén nem szükséges a szakmai nyelv ismerete • Még az úgynevezett „nyelvigényes” szakmák esetében sem

  10. Fogalmazásbeli variációk a szakmai nyelvismeretek megkerülésére ….a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy • államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga • ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél….(az érettségi óta eltelt idő a mesterképzések esetén minimum 5 év – ami elmúlhat aktív nyelvhasználat nélkül!)

  11. Újrapozicionálás szükségessége • A szakmai nyelv oktatása a felsőoktatási rendszerben alapos újrapozicionálásra szorul • A szervezett oktatási keretek között zajló szakmai nyelvoktatási óraszámok kritikus mennyiségének biztosítása • Idegen nyelven zajló szakmai tanórák számának a növelése (content-based) • Idegen nyelvi ismeretek mobilizálását elősegítő feladatok/követelmények számának a növelése

  12. Nyelvoktatási/tanulási alapelvek • Az „aszpirin” elv (kritikus tömeg) • A „sorrendiség” fontossága • A folyamatos használat /karbantartás elve • A nyelvtudás nem önálló entitás (sem az oktatásban, sem a záróvizsgán)

  13. Törvényi szabályozás újragondolása • Biztosítsa a keretet a megfelelő szaknyelvi óraszámhoz • Az alapképzés és a mesterképzés közötti szintkülönbség a nyelvi igényesség emelkedésében is tükröződjék • A „minőségi oktatás” részét képezze az idegen nyelv aktív beépítése az oktatási és vizsgáztatási folyamatba

  14. Szemléletbeli változás szükségessége • A nyelvtudás és annak mérésére szolgáló nyelvvizsga nem bürokratikus formalitás kérdése • Az idegen nyelv(ek) és kultúra(k) ismerete egyfajta tőke, amely hozzáadott értéket képvisel • Az idegennyelv tudás nem statikus, nem egyszer és mindenkorra szóló bizonyított teljesítmény , hanem folyamatos karbantartást igénylő aktivitás („szidol-elv”) • Idegen nyelvtanulási és nyelvhasználati kultúra kialakítása, támogatása (média!!)

  15. Felhasznált irodalom • Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Egység és sokszínűség az idegennyelv-oktatásban, a gazdasági nyelvoktatás helyzete a felsőoktatásban, Konferenciakötet 2009/2, BGF KVIF Kara 2009

  16. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! hidasi.judit@kkfk.bgf.hu

More Related