KERINGÉSI SZERVRENDSZER

1. KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

2. Szív • keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja • kúp alakú, izmos falú, üreges szerv • tömege kb. 300 gr • nagysága kb. egyén zárt ökle

3. Szív helyzete • a mellüregben, a két tüdő között, a gátorüregben helyezkedik el, a rekeszizmon nyugszik • aszimmetrikus: • 2/3-a a test középvonalától balra, • 1/3-a jobbra

4. Szív részei A szív alakja: kúp alakú   elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis)   a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut   a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz

5. Koszorúerek (coronariák) a barázdákban a szív falát ellátó koszorúerek futnak   a szív szélesebb része a bázis (basis cordis)   a bázis két oldalánál két fülcse, a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található   a fülcsék a pitvarok kiöblösödései

6. Koszorúerek (coronariák) 6

7. Koszorúerek (coronariák) • A szív vetülete:  • kopogtatható! • a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye) 7

8. Koszorúerek (coronariák) • a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél • a sulcus coronarius  jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől • a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re 8

9. Koszorúerek (coronariák) • a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni 9

10. Érelmeszesedés

11. Szívfal szerkezete/rétegei • Külső réteg: szívburok • Középső réteg: szívizom • Belső réteg: szívbelhártya

12. Szívfal szerkezete/rétegei • A szívburok (pericardium):   • kettősfalú savós hártya borítja • kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül   • zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg 12

13. Szívfal szerkezete/rétegei • a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba   • a két lemez között cavum pericardii  • benne néhány csepp folyadék liquor pericardii • elcsúszást könnyíti meg   13

14. Szívfal szerkezete/rétegei • A szívfal szerkezete:  • a) epicardium 14

15. Szívfal szerkezete/rétegei • A szívfal szerkezete:  • b) myocardium • a legvastagabb réteg     • a pitvarok falában vékony    • a bal kamra területén a legvastagabb  • c) szívbelhátya (endocardium)     • vékony fénylő réteg     • a szívet belülről szorosan borítja     • a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei  15

16. A szív üregrendszere • 1. A szív üregrendszere: • a) az üregrendszert létrehozó képletek 16

17. A szív üregrendszere 17

18. A szív üregrendszere 18

19. A szív üregrendszere 19

21. 21

22. Szívbillentyűk szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei → epithel sejtek véráram irányítását szabályozzák szelepszerűen működnek megakadályozzák a vér visszaáramlását - a kamarákból a pitvarok felé -a nagyartériákból a kamrák felé 22

23. Szívbillentyűk • fajtái: - vitorlás billentyűk: pitvarok-kamrák között vitorla (cuspis) ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris) 23

24. Szívbillentyűk 24

25. Szívbillentyűk • félhold alakú (zsebes) billentyűk (valvula semilunaris): az áramlás irányába tekintő tasakok • alsó részük vastagabb, felső vékonyabb 25

26. Szívbillentyűk 26

27. Szívbillentyűk • A szív működése: • a szívizom ritmikusan működik: összehúzódik és elernyed • összehúzódáskor: a szív üregeiből kiáramlik a vér • elernyedéskor: az üregek telítődnek vérrel • amikor a pitvarok összehúzódnak, akkor a kamrák elernyednek és fordítva • egészséges felnőtt ember percenkénti szívösszehúzódásának (pulzus) száma: 60-80 27

28. Szívbillentyűk • általános elvek:  • a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) • a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt) 28

29. Szívbillentyűk • működési sorrend: pitvari systole » vitorlás billentyű nyit » vér a diastoleban levő kamrákba áramlik » kamrai systole » vitorlás billentyű zár » zsebes billentyű nyit » vér az erekbe áramlik 29

30. Szívműködés szabályozása A szív ingerképző - és ingerületvezető rendszerének működése 1. A szív beidegzése:  önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra 2.A szív intracardialis szabályozása:  a) ingerképző rendszer - elsődleges ingerképző központ (sinus csomóseuKeith-Flack-csomó): Sir Arthur Keith (1866 – 1955) és Martin William Flack (1882 – 1931).

31. Szívműködés szabályozása • 60-80 inger/perc      • kb 3 cm nagyságú      • helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között 31

32. Szívműködés szabályozása • másodlagos ingerképző központ (pitvar-kamrai csomó seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó) • 35-40 inger/perc      • a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található • Karl Albert Ludwig Aschoff (1866- 1942)            • Sunao Tawara (1873 – 1952) 32

33. Szívműködés szabályozása 33

34. Szívműködés szabályozása • b) ingervezető rendszer: • His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis):   a szívsövényben húzódik, kb. 2 cm hosszan lefelé • Wilhelm His (1831 – 1904) 34

35. Szívműködés szabályozása • Tawara-szárak: a HIS‑köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - crus dextrum et sinistrum) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában]  35

36. Szívműködés szabályozása • Purkinje-rostok: • a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet 36

37. Szívműködés szabályozása • 3. A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás    • b) a szabályozást végző idegek: truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít → szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak • nervus vagus (X. agyideg): parasympathicus ingerületet szállít → szívműködés lassul, koszorús erek szűkülnek 37

38. A szívizom alapvető sajátosságai • 1. A szívizom szövettani jellemzése: módosult simaizom sejtek alkotják   • a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak   • egy-egy sejt villa alakban elágazik 38

39. A szívizom alapvető sajátosságai • a szívizomrost közepén egy sejtmag található   • az aktin és a myozin speciális elrendeződésű   • a mitochondriumok száma igen nagy   • a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak 39

40. A szívizom alapvető sajátosságai • 2. A szívizom működése: működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között   • akaratunktól független, gyors működésűek   • nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el   • a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre   • a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal) 40

41. A szívizom alapvető sajátosságai • 3. Az elektrokardiográfia (EKG): • a) fogalma: a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében 41

42. A szívizom alapvető sajátosságai • b) a normál görbe szakaszai: P-hullám a pitvari systole alatt keletkezik     • PQ-távolság:az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra • QRS-komplexus: a kamra systoleja közben keletkezik     • T-hullám: a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció) 42

43. A szívizom alapvető sajátosságai • RR-távolság: két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus 43

44. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • 1. Az erek működés szerinti felosztása: • a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erek    • b) visszerek (vénák): a pitvarokba vezető erek    • c) hajszálerek (capillarisok): 5‑20 μm nagyságúak     • lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserét    • d) egyéb vérerek: sinus: felépítés szerint hajszálér: átmérője 20‑100 μm, feladata a vénákhoz közelít 44

45. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • anastomosis: két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosít      • vénás anastomosis: két véna közötti összeköttetés, mely lehetővé teszi, az egyik véna elzáródása esetén is a vénás elvezetést 45

46. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • arteriovenosus anastomosis: arteria és véna között, a hajszálerek kiiktatódnak: (pld. izmok) 46

47. Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége • collaterálisok: két arteria közös capillaris hálózattal végződik • e) nyirokér: vakon kezdődik     • a pitvarok felé biztosítja az áramlást 47

48. 2. Az erek felépítése • Belső réteg (intima): szerepe, hogy a vér ne alvadjon meg az érpályán belül • Középső réteg (media): simaizmokat, rugalmas rostokat tartalmaz • Külső réteg (adventitia): kötőszövetből épül fel; vénákban ez a legvastagabb

49. 2. Az erek felépítése 49

50. 2. Az erek felépítése