1 / 11

Tapasztó Dénes, szakmai vezető CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19.

Tapasztó Dénes, szakmai vezető CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19. A KEVÉSBÉ FEJLETT ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK BEAZONOSÍTÁSA ÉS TÁMOGATÁSI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK. Tartalom.

denali
Download Presentation

Tapasztó Dénes, szakmai vezető CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tapasztó Dénes, szakmai vezető CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19. A KEVÉSBÉ FEJLETT ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK BEAZONOSÍTÁSA ÉS TÁMOGATÁSI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK

  2. Tartalom • A kérdés szabályozása Magyarországon a „311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról” alapján • A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása • A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei • Fókuszban a járások: formálódó új megközelítés

  3. 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról • Kedvezményezett kistérség: a hátrányos helyzetű kistérség és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérség • Cél: megfelelő módszerrel kiválasztani és megkülönböztetett támogatások révén elősegíteni a hátrányos helyzetű térség fejlődését, felzárkózását • A jogszabály hátrányos helyzetű kistérségeket emel ki, míg egy másik hátrányos helyzetű településeket is megkülönböztet A hátrányos helyzet oka lehet: • A térség társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott • A térségben jelentős a munkanélküliség

  4. A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása • A kistérségek besorolását egy bonyolult számításon alapuló komplex mutató segítségével oldották meg a szakemberek. • A komplex mutató számításához kapcsolódóan használt adatok körét és vonatkozási évét a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat 3. sz. melléklete határozta meg: • I. Gazdasági mutatók (pl. működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db; A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, éj; A működő gazdasági szervezetek számának változása, %, stb. • II. Infrastrukturális mutatók (pl. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %; A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %; A hétköznapi elérés mutatója, perc; A szélessávúinternet-előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő; A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója, perc; stb.)

  5. A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása • III. Társadalmi mutatók (pl. Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %; Vándorlási különbözet: időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő; Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db; Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2- nél nagyobb népsűrűségű településen), %; stb). • IV. Szociális mutatók (pl. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 éves és idősebb népesség százalékában), %; A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %; Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, 1000 lakosra, fő; stb.) • V. Foglalkoztatási mutatók (pl. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %; Tartósan – legalább 12 hónapja folyamatosan – nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %; Aktivitási ráta, %; stb.)

  6. A hátrányos helyzetű térségek Magyarországon • Országos viszonylatban ki kell emelni, hogy az ország kelet-nyugati megosztottsága e területen is megmutatkozik. • A hátrányos helyzetű térségek számának 68%-a, népességüknek mintegy 76%-a a keleti régiókban van. • A Dél-alföldi régió országos viszonylatban a kedvezőtlenebb helyzetű térségek közé sorolható • A dokumentum szerint a régió 25 kistérsége közül 19 beletartozik valamelyik hátrányos helyzetű kategóriába

  7. A hátrányos helyzetű térségek Magyarországon • 5 Dél-alföldi kistérség a „Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek” közé került besorolásra: • - Sarkadi kistérség (Békés megye) • - Mezőkovácsházi kistérség (Békés megye) • - Kisteleki kistérség (Csongrád megye) • - Bácsalmási kistérség (Bács-Kiskun megye) • - Jánoshalmi kistérség (Bács-Kiskun megye) • Az öt kistérség közül 3 (vastag betűvel szedett) a programterületen található. • Az felsorolt 5 kistérség közül 3 (dőlt betűvel szedett) közvetlenül határszakasszal érintkező terület.

  8. A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei • A 2007-2013-as időszakban LHH komplex felzárkóztató program • A program az úgynevezett komplex programmal támogatandó kistérségeket támogatta (országosan 33 térséget) • A program keretein belül tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt, 5 kistérséget érintett • A forrás több regionális és ágazati operatív program forrásait használta komplex módon • A 2007-2013-as időszakban az LHH komplex felzárkóztató program keretein belül tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt a regionális OP keretéből • A forrást gazdaságfejlesztésre, közlekedésfejlesztésre, humán infrastruktúra fejlesztésre, városfejlesztésre lehetett fordítani

  9. A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei • A térségek előre megírt program szerint vehették igénybe a forrásokat • A program lebonyolítása két pályázati körben történt • Kiemelt szerepet kapott az úgynevezett projektfejlesztés: az előre nevesített programelemek kidolgozása • A projektek nem versenyeztek más projektjavaslatokkal • Könnyebben ment a közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztési források felhasználása, nehezebben a gazdaságfejlesztésé • Egyes területek hiányoztak: pl. turisztika, mezőgazdasági fejlesztések támogathatósága • Kedvezőbb támogatási feltételek igénybe vételének lehetősége pályázatos projekteknél

  10. Fókuszban a járások: formálódó új megközelítés • Megszületett a Kormány 1058/2014. (II. 11.) Korm. Határozata a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról • Cél: Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl: • elmaradott térségek további leszakadása lassuljon, egyes térségekben a leszakadás megálljon, továbbá a térségen belüli nagy fejlettségbeli különbségek csökkenjenek • az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön • A feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kidolgozását

  11. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related