Kell-e tartani a deficitcélt?

1. Kell-e tartani a deficitcélt? Oblath Gábor Költségvetési Tanács és MTA KTI Szeged, 2010. szeptember 30.

2. Főbb témakörök • Rövid válasz a címben feltett kérdésre • A hazai fiskális folyamatok és kilátások nemzetközi összehasonlításban – vannak bíztató jelzések • A bizalmatlanság ára és a többlet-kamatfizetés mértéke • Hogyan lehetne kilépni a bizalmatlanság és a többlet-kamat fizetés hibás köréből? • Részletesebb válasz a címben feltett kérdésre (attól függ…) • A hazai fiskális szabályrendszer jellege • Tanulság: alapvető a bizalom helyreállítása; ehhez adhat támaszt a hazai fiskális szabályrendszer (és a független Költségvetési Tanács intézménye)

3. Kell-e tartani a deficitcélt? • Rövid válasz • Az idei évre: igen • A jövő évre: igen • Részletesebb válasz: a végén

4. Nemzetközi összehasonlítások • Nemzetközi környezet • ÁHT egyenleg/GDP • Adósság/GDP • Adósság/GDP vs. GDP/fő • Fiskális fenntarthatóság

5. GDP arányos egyenlegek Európában • 2008-2009-ben mindenütt drámaian romlik az egyenleg – kivétel: nálunk • Csakhogy előtte: 2002; 2005-2006

6. GDP arányos államadósság I.

7. GDP arányos államadósságok - A hazai deficit stabilizálódása még nem látszik az adósságráta alakulásán - 2008-09: mindenütt nő az adósságráta, de nálunk túl magasról indult - 2001: lásd HU vs. SK – és utána 2006-ig

8. A magyar adósságráta a fejlettségi szintünkhöz képest kirívóan magas (különösen KKEU-i összehasonlításban) 2009. évi arányok (adósság/GDP) és fejlettségi szintek (GDP/fő vásárlóerő-paritáson)

9. Fiskális fenntarthatóság: illusztratív nemzetközi összehasonlítás • Mekkora az adósságráta • emelkedésének megfékezéséhez, ill. • csökkentéséhez szükséges • kiigazítás az elsődleges (kamatfizetés nélküli) egyenlegben? Az összefüggés: (adósság/GDP) = (adósság/GDP)0*(kamatráta – GDP-növekedés) – elsődleges többlet • „Adósságstabilizáló elsődleges többlet” = – (hólabda hatás) • „Elsődleges rés” = adósságstabilizáló elsődleges egyenleg – tényleges elsődleges egyenleg • Illusztratív számítások  „Hólabda-hatás”

11. Forrás: IMF: Fiscal Monitor, 2010. május

12. (Feltevések ) • Advanced (fejlettek): 60%-ra csökken az adósságráta, ha kezdetben az adósság/GDP > 60% (ha adósság/GDP < 60%, az adósságráta stabilizálása) • Emerging (feltörekvők): 40%-ra csökken az adósságráta, ha kezdetben az adósság/GDP > 40% (ha adósság/GDP < 40%, az adósságráta stabilizálása)

13. A számítások összehasonlítása néhány országra (a GDP %-ában) % Forrás: IMF

14. Az „elsődleges rés” rövidtávon (2010-ben)[Magyarországra saját (MKKT) becslés; többi országra: IMF] Magyarország1, ill. 2: • Teljes ÁHT, Eurostat-adat, kamatrátára felső, növekedésre alsó (pesszimista) becslés, • Központi kormányzat; kamatrátára és növekedésre kevésbé pesszimista becslés - Lényeg: nálunk sokkal kisebb kiigazítás kell a fenntarthatóság eléréséhez

15. Egy másik összehasonlítás • Az ÁHT egyenleg előrejelzett romlása vs. az államadósság változása 2007 és 2015 között • Magyarország (ezúttal) pozitív „outlier” • (HA MARAD IDŐ)

16. Magyarország relatív helyzete jó HU

17. Szakmai elemzések szerint más országokénál lényegesen jobbak (lehetnek) középtávú fiskális kilátásaink • Ebből azonban semmit sem érzékelnek a pénzügyi piacok (sőt, ellenkezőleg): • A CDS-felárak • Az állampapír-hozamok ugrás • A forint árfolyama • Három alapvető kérdés: (1) Miért nem? (2) Hozzávetőleg mennyibe kerül a bizalomhiány? (3) Mit lehetne/kellene tenni azért, hogy a jobb kilátásokat („fundamentumokat”) realizálni lehessen pl. – alacsonyabb hozamok, stabilabb árfolyam, s így – bővülő költségvetési és monetáris politikai mozgástér formájában?

18. (1) Miért nem érzékelik („reagálják le”) a pénzügyi piacok a jó kilátásokat? – többféle ok • Örökölt terhek/tehertételek – A hatalmas adósság: fokozott külső sérülékenység – A „múlt bűnei” (súlyos fiskális felelőtlenség, az ígért célok be nem tartása, az átláthatóság hiánya) • Súlyos kommunikációs baklövések (v.ö.: Görögország helyzetét a hazaival) • A rövidebb távú célok lebegtetése (pl. magánnyugdíj-pénztárak elszámolása) • A fiskális politika középtávú törekvéseit illető bizonytalanság • A gazdaság potenciális növekedését hátráltató lépések (és a növekedését előmozdító lépések körüli bizonytalanság)

19. (2) Vajon mennyibe kerül az örökölt (és újratermelt) bizalomhiány? • Három lépés a kamatprémium számszerűsítéséhez: • A magyar állam (GDP-arányosan) mennyivel fizet több kamatot, mint ami az adósság-szintből (európai összehasonlításban) következne? • Mennyivel magasabb az implicit kamatrátája (kamat/adósság mutatója), mint egyes referencia-országoké/ térségeké)? • Az implicit kamatráta-különbség (GDP-arányosan, illetve) forintban mérve kb. mekkora többletkiadást jelent?

20. Kamat/GDP vs. adósság/GDPaz EU tagországaiban 2009-ben

21. A keresztmetszeti egyenlet maradékai (a GDP %-ában)Tényleges kamat/GDP vs. trendtől való eltérés - 2009 A GDP kb. 1%-a  260 mrd. forint

22. A kamatfelár (kamatráta-különbség) következményei egyes térségekhez viszonyítva (Mrd forintban) Az ábrázolt mutató: DHU(rHU-r*), ahol DHU a hazai államadósság (Mrd ft) rHU, ill. r* a hazai, illetve a referencia térség államadósságának átlagkamata • Az idősor egyrészt azt mutatja, hogy egyes időszakokban mekkora hosszabb távú kamatmegtakarítást lehetett volna elérni, ha adósságállományunk átlagkamata a referencia-országok szintjére süllyedt volna • Másrészt nyomon követhetők a bizalom relatív romlásának () és javulásának () periódusai (utolsó adat: 2010 I. né) Mrd forint

23. (3) A viszonylag kedvező fiskális kilátások realizálásától (és apró pénzre váltásától) nem állunk nagyon messze, de van néhány fontos feltétel • a hosszú távú fiskális fenntarthatósághoz szükséges, kb. 1%-pontnyi GDP-arányos tartós kiigazítás mielőbbi bejelentése (részletekkel), • a relatíve kedvező hazai helyzet/kilátások felismerése és ennek (relatív) sikerként való, célirányos nemzetközi bemutatása, • a potenciális növekedést segítő intézkedések bejelentése, • egy középtávú fiskális kertrendszer – nevezetesen a hazaiköltségvetési szabályok – betartása iránti tartós elkötelezettség egyértelmű kinyilvánítása. • Mindezek javuló köröket indíthatnak meg (hozamcsökkenés, csökkenő kamatteher, kisebb elsődleges többlet mellett csökkenő adósságráta, mérséklődő kamatok mellett stabilizálódó árfolyam stb.)

24. Visszatérve a címben feltett kérdésre(Kell-e tartani a deficitcélt? ) • A későbbi évekre nézve: nem ez a valódi kérdés, • hanem: van-e hiteles és hosszú távú elkötelezettség • az államháztartási folyamatok (az adósság és a deficit) szigorú keretek között tartására  • a nagyon magas ( 80%-os) hazai államadósság/GDP ráta emelkedésének megfékezésére, ill. fokozatos csökkentésére • Ha • ez az elkötelezettség szavakban és tettekben egyaránt megmutatkozik, és • a gazdaság szereplői is bíznak benne: • nem feltétlenül kellene majd mindig tartani a deficit-célt • a konjunktúra gyengülése idején a tervezetthez képest nőhetne a deficit. • Ám ehhez az kellene, hogy hosszú évek tapasztalatai hitelesítsék: • javuló konjunktúra idején a tervezetthez képest mindig csökken a hiány, csakhogy: • a hazai tapasztalatok ezzel tökéletesen ellentétesek

25. Lerövidíthető-e a hosszabb távú hitelesség megteremtéséhez vezető út? • A kormányok világszerte ezzel próbálkoznak (Európában: legutóbb Angliában) • Hitelesség-fokozás • független fiskális intézménnyel • költségvetési szabályok bevezetésével • jogilag is erős kötelezettségvállalással a költségvetési szabályok betartására • Mindezekkel lerövidíthető a bizalom helyreállításának amúgy időigényes folyamata

26. Végül: a hazai fiskális szabályrendszerrőlés betartása következményeiről • A hazai szabályrendszer fő célja, hogy meggátolja az államadósság reálszintjének növekedését  • gazdasági növekedés esetén – hosszabb távon –az adósságráta csökkenését mozdítja elő, ámde • rövid távon rugalmas: • „jó időkben” (fellendülés idején) a reáladósság-szabály csökkenő adósság/GDP rátához (és a tervezettnél jobb egyenleghez) vezet • „rossz időkben” (pl. recesszió esetén) lehetővé teszi a költségvetési egyenleg anticiklikus (stabilizáló) hatásának érvényesülését, vagyis romlását. • Ha a kormány erős kötelezettséget vállalna a szabályrendszer tartós betartására, akkor • az éves deficit-célok helyett (a középtávú korlátok betartását feltételezve), • végre a rövidebb és hosszabb távú gazdaságpolitikai törekvések tartalmi elemei kerülhetnének a figyelem előtérbe.

27. Köszönöm a figyelmet!

28. Beszúrások • (a 19. diához)

29. Kockázati (CDS) felárak alakulása 10 éves CDS felárak Forrás: Reuters/Datastream

30. A hozamok alakulása 5 éves állampapírok alapján Forrás: Reuters/Datastream

31. Árfolyamváltozás az euróval, a cseh koronával és a lengyel zlotyival szemben (2010 január=100) Emelkedés  leértékelődés 