Download
1 / 22
220 likes | 530 Views
Logisztikai Stratégia. Tóth Tamás Ipari és Építésgazdasági Főosztály 2012. november 28.
E N D
Logisztikai Stratégia Tóth Tamás Ipari és Építésgazdasági Főosztály 2012. november 28. „amikor egy olyan vertikális rendszer működik, amely hibásan kísérli meg fokozni a horizontális folyamatok hatékonyságát és biztonságát, az a jelenlegi jelentős mértékben fregmentált globális logisztikai ipart (GLI) eredményezi” (World LogisticCouncil)
Logisztika a világban A teljes logisztikai piac a globális GDP 13,8 %-a, mintegy 6700 milliárd USD. Az Európai Unió logisztikai teljesítménye 1200 milliárd USD (EU GDP 13,3%-a) az Egyesült Államoké azonos nagyságú (ez az amerikai GDP 9,5 %-a). A fejlett országok logisztikai piaca általában a GDP 10-17 %-a között van. Megbízható adat Magyarországra nézve nincs, de a legfrissebb becslések szerint 6-7% körül alakul.
Logisztika a világban II. A logisztikai piac méretnövekedése mellett jelentős strukturális átalakulások várhatók, pl. földrajzi értelemben A közeljövőben főleg az ázsiai térségek kerülnek előtérbe mind az áruszerkezetben, mind pedig a logisztikai tevékenységek szervezési feltételeiben (műszaki és menedzsment szempontból egyaránt). A Kormányzat, felismerve a térség jelentőségét, meghirdette a „Keleti Nyitás” politikáját Ehhez a dinamikus növekedéshez és strukturális átalakuláshoz a magyar gazdaságnak is alkalmazkodnia kell.
Logisztikai versenyképesség A Világbank által közzétett Logistic Performance Index (LPI) határozza meg egy adott ország versenyképességét: Hatékony vámkezelés Kereskedelmi és szállítmányozási infrastruktúra minősége Versenyképes árú és jól szervezett nemzetközi szállítmányozás Kompetencia Áruk nyomon követése Pontosság
LPI változások az elmúlt öt évben Látható, hogy a nemzetközi megítélésünkön nagy mértékben javítottak a hatékonyabb, magasabb színvonalú nyomon követési szolgáltatások bevezetése
Ágazati Stratégiák 2012. Januárjában az Ipari és Építésgazdasági Főosztály elkészítette a Szakágazati Iparstratégiák 2012 dokumentumot 12 iparág tekintetében vizsgálta az aktuális állapotokat, főbb problémákat 5 ágazat került kiemelésre: • Járműipar • Vegyipar • Elektronika • Egészségipar, orvosi eszközgyártás • Logisztika
Logisztikai stratégia – átfogó célok létezzen egy elfogadott, más hazai szakterületekkel és nemzetközi elvárásokkal (pl.: Európa 2020 stratégia – erőforrás-hatékony Európa) összhangot mutató, gazdasági-földrajzi adottságokat és lehetőségeket egyszerre kiaknázó és figyelembe vevő a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő horizontális logisztikai stratégia, amely hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a versenyképességet, magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt, és emellett az erőforrásokat hatékonyabban használja fel, valamint új munkahelyek és beruházások teremtésével lehetővé teszi a magyarországi jellemző vállalkozási formák hálózatos kapcsolódását
Logisztikai StratégiaElőzmények 2004 - Magyar Logisztikai Stratégia 1.0 – MLBKT 2007 - Nemzeti Logisztikai Stratégia 1.0 – MLBKT 2009 - Nemzeti Logisztikai Stratégia 2.0 – LEF globális gazdasági változások – válság és kilábalás hazai gazdaságpolitikai változások – versenyképesség technikai és technológiai változások – fenntarthatóság munkaerő változásai – foglalkoztatottság, „lowcost” „highcost” EU 2014-2020 költségvetés - projektek 2012 - Nemzeti Logisztikai Stratégia 2.1 – NGM- LEF-IFKA Szükségessé vált az eddig megalkotott stratégiák felülvizsgálata
Logisztikai Stratégia - Kapcsolódó anyagok 2011– NGM Külgazdasági Stratégia 2012 – Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ > Nemzeti Közlekedési Stratégia, Helyzetkép 2012 – NGM Wekerle Terv 2012 – NGM Nemzeti Hajózási Stratégia 2012 – NIH Mobilitás, járműipar, logisztika KFI Ágazati Fehér Könyv A felsorolt dokumentumok a készülő Logisztikai Stratégia alapanyagai, ezek egyesítése, aktualizálása és kibővítése adja a végső dokumentum vázát.
SWOT analízisek összehangolása A már létező SWOT analíziseket egységesíteni, aktualizálni kellett, ezért 2012. május 4-én konferenciát tartottunk az IFKA könyvtártermében A résztvevők által megállapított legfontosabb gondolatok: • Stratégiai közelítésben nem egyértelmű, hogy horizontális vagy önálló ágazatként gondolunk a logisztikára – pro és kontra érvek • Érdemes kitérni a személyforgalom kérdésére is • Szoros összhangban kell mutatnia a stratégiának a közlekedésfejlesztéssel • Viszont a közlekedésfejlesztéstől független, önálló stratégia szükséges
Stratégiaalkotás – második lépésOrszágos kérdőíves kutatás A minta jellemzői jellemzően nagy vagy közepes vállalatok: indikatív ágazat: (logisztikai szolgáltatás) - szállítás, szállítmányozás, kereskedelem, raktározás kiterjedt földrajzi fókusz (3/4 külföldi piac, 1/3 Európán kívül is) Legfontosabb megállapítások megerősítve: logisztikai stratégia - hasznos és szükséges igény: átlátható, világos szabályozási környezet állami szerepvállalás: másodlagos kereslet feltételeinek kialakítása (intézményrendszer, beruházás-ösztönzés) logisztika-ösztönzés: biztonság és ténylegesen releváns pályázatok forráskörnyezet: meg nem felelősség, komplexitás, magas önerő horizontális elégedetlenség a logisztikai szolgáltatások ár-érték arányával
Logisztikai Stratégia – kormányzati szándék ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia. A Széll Kálmán terv - második verzió – is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre (főleg vámkezelés terén) A Befektetői Tanács – logisztikai almunkacsoport - támogatja, hogy a logisztikai akciótervből öt éves időtávú stratégia készüljön. Az NGM „ágazati versenyképességi szerződések” megkötését készíti elő. Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzíti a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés.
