GKI Zrt., gki.hu

1. Az EU statisztikai adatbázisa és az uniós politikák Losoncz Miklós Egyetemi tanár; Széchenyi István Egyetem; kutatásvezető, GKI Gazdaságkutató Zrt. Prezentáció az MTA Statisztikai Bizottsága Budapest, 2010. december 6-i ülésére GKI Zrt., www.gki.hu

2. Tartalom Az európai uniós politikák és a statisztikák közötti kölcsönhatások Az Eurostat új osztályozása Tematikus statisztikák EU-politikák szerinti indikátorok Az Eurostat feladatai és az új osztályozás A görög szuverén adósságválság kihívása Az Európa 2020 stratégia prioritásai és számszerűsíthető célkitűzései A Lisszaboni Stratégia adatbázisa Összefoglalás, következtetések

3. Az EU-politikák és a statisztikák közötti kölcsönhatások • Az Eurostat általános feladata: magas minőségű statisztikai szolgáltatás biztosítása az EU-nak. • Az Eurostat fő feladata: az EU-intézmények ellátása statisztikai információkkal, amelyeket alkalmasak európai uniós szakpolitikák kidolgozására, megvalósítására és elemzésére. • Viszonylag új feladat: statisztikai információk gyűjtése a GMU-ról és a tagjelölt országok statisztikai rendszereinek a fejlesztése.

4. Az EU-politikák és a statisztikák közötti kölcsönhatások • Az egyes főigazgatóságoknak és az Európai Központi Banknak is vannak statisztikai adatbázisai, amelyek jelentős részben az Eurostat adataira épülnek. • Az európai uniós politikák új statisztikai információkat igényelnek. • Mind jobban előtérbe kerül az EU-politikák szükségleteinek megfelelő indikátorok és adatbázisok előállítása, a statisztikai információszolgáltatás mindinkább EU-politikákba ágyazva történik. • Összehangolás globális és regionális intézményekkel.

5. Az Eurostat új osztályozása A honlapon szereplő témák szerint: • Általános és regionális statisztikák (Mediterráneum, tagjelöltek) • Gazdaság és pénzügy (nemzeti számlák, államháztartás stb.) • Népesség és társadalmi viszonyok • Ipar, kereskedelem, szolgáltatások • Mezőgazdaság és halászat • Külkereskedelem • Szállítás • Környezet és energia • Tudomány és technológia

6. Az Eurostat új osztályozása A honlapon szereplő európai uniós politikák szerint: • Európa 2020 indikátorok • Euró indikátorok • Fenntartható fejlődés indikátorok • Foglalkoztatási és szociálpolitikai indikátorok • Globalizációs indikátorok

7. Az Eurostat feladatai és az új osztályozás • Az új feladatok és politikák miatt módosították az osztályozást. • A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó statisztikák a tematikus részben (általános és regionális statisztikák) vannak. • A GMU-ra vonatkozó statisztikák a politikák szerinti indikátorok között találhatók. • Új indikátorokat dolgoztak, illetve dolgoznak ki. • Mindez érinti a tagállamok statisztikai hivatalait is.

8. A görög szuverén adósságválság kihívása • Görögország gyanús körülmények között teljesítette az államháztartással kapcsolatos konvergencia-követelményt. • A 2009. novemberi kormányváltás után kiderült, hogy az aktuális ÁHT-adatok hamisak. • Az Eurostat mandátuma szerint csak statisztikai szempontból vizsgálhatja a tagállamok jelentéseit (pl. államháztartási hiány), a korrektség és megbízhatóság szempontjából nem. Ez a szubszidiaritás elvéből következik. • Ez az SNP lényeges szerkezeti gyengesége, amire már korábban felhívták a figyelmet. Az SNP arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minél kisebbnek tüntessék fel államháztartási hiányukat. • Auditálási jogkört akarnak adni az Eurostatnak.

9. Az Európa 2020 stratégia prioritásai • Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. • Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. • Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatottság, valamint szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése.

10. Az Európa 2020 stratégia számszerűsíthető célkitűzései A 20–64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátáját 75 százalékra kell emelni. a közszféra és a magánszektor K+F ráfordításai érjék el az EU GDP-jének 3 százalékát. 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzések: 1990 és 2020 között a CO2 kibocsátás és az energiafelhasználás 20%-os csökmentése, a megújuló energia arányának 20%-ra való emelése a végső energiafelhasználásban. Az iskolából kimaradók aránya 10% alatt legyen, a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya legalább 40% legyen. A társadalmi kirekesztődés mérséklése, különösen a szegénység csökkentése révén.

11. Az Európa 2020 stratégia kihívásai A K+F+I mérésére új indikátorrendszert kell kidolgozni. A társadalmi kirekesztettség statisztikai mérését nem tartják megoldottnak. Átfogó kohéziós indikátor Sok mutató kidolgozás alatt van.

12. A Lisszaboni Stratégia adatbázisa • A Lisszaboni Stratégia az Európa 2020 stratégia előzménye. • 79 strukturális indikátort tartalmaz az adatbázisa. • Folyamatosan módosították, új indikátorokat adtak hozzá, más indikátorokat kivettek. • Az Ecofin honlapjáról is elérhető. • Lisbon Methodology Assessment Framework

13. A Lisszaboni Stratégia adatbázisa Ellentmondásos indikátorok, pl. a gazdasági reformot az alábbiak mérik: • Távközlési szolgáltatások, elektromos energia, földgáz ára. • Komparatív árszintek, árkonvergencia. • FDI-intenzitás stb. E mutatószámok nem feltétlenül a gazdasági reformok végrehajtása miatt változnak.

14. A Stabilitási és Növekedési Paktum Az SNP reformja kapcsán a pénzügyi stabilitás mutatószámait bővítik, az államháztartási mutatók mellett a makrogazdasági stabilitást vizsgálják: • A folyó fizetési mérleg egyenlege, • A relatív költségversenyképességi mutatók (ULC stb.) alapján.

15. Összefoglalás, következtetések • A statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást mindinkább az európai uniós politikák igényei alakítják, amelyek globális trendekhez és intézményekhez is kapcsolódnak. • Folyamatos lépéstartás a gazdasági-társadalmi folyamatokkal: az indikátorok változnak, újakat fejlesztenek ki, mások előállítását megszüntetik. • Erős hajlam az EU-politikák célrendszerének túldimenzionálására, ezzel összefüggésben erőteljesen nő az adatigény. Ez önmagában véve jó, de megnehezíti a következtetések levonását, különösen európai uniós összehasonlítás esetén. Egy ponton túl öncélúvá válhat.

16. Összefoglalás, következtetések • Próbálják áramvonalasítani a célokat, de mérsékelt sikerrel. • Törekvések az Eurostat audit jogkörének megteremtésére (görög adósságválság). Ez a szubszidiaritás elvébe ütközik. Lehet, hogy másképpen kell kezelni a problémát. • Az illetékes magyar intézményeknek célszerű figyelemmel kísérni az EU-statisztikákat, mert ezeken alapul az ország-teljesítmények értékelése.