230 likes | 326 Views
Ingatlanpiac makrogazdasági megközelítésben. Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. Fundamenta Lakásvásár. Budapest, 2011. szeptember 23. GKI Zrt., www.gki.hu. I. Bevezető A magyar ingatlanállomány. Gazdálkodási célú: 70 ezer milliárd forint
E N D
Ingatlanpiac makrogazdasági megközelítésben Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. Fundamenta Lakásvásár Budapest, 2011. szeptember 23. GKI Zrt., www.gki.hu
I. Bevezető A magyar ingatlanállomány • Gazdálkodási célú: 70 ezer milliárd forint • Lakóingatlanok: 40 ezer milliárd forint • Önkormányzati ingatlanvagyon (lakás nélkül): 5 ezer milliárd forint • Állami ingatlanvagyon: x • Éves GDP 28 ezer milliárd, éves építési beruházás 2,6 ezer milliárd. • STOCK fontosabb mint a FLOW!
II. Az ingatlanpiaci konjunktúra alakulásaA GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe, 2001-2011(szezonálisan kiigazított adatok)
III. A makrogazdasági folyamatok szerepe az ingatlanpiaci konjunktúrábanA/GDP
Következtetések • A GDP hatás egyértelmű a 2008-ban kezdődő válság esetében, ez az ingatlanszektort nemzetközileg és Magyarországon is különösen erősen érintette • A korábbi ingatlanpiaci hullámok nem magyarázhatóak ezzel. • Szegmentált megközelítés kell, a részfolyamatok és a speciális intézkedések szerepe jelentősebb.
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexei részpiaconként, 2001-2011(szezonálisan kiigazított értékek)
B/ Szektor megközelítés.A konjunktúra mutatók sajátosságai 1. A legnagyobb ingadozást a lakásszektor mutatta, három nagy visszaeséssel. 2. A nem lakás szektorokban erős a világgazdasági válság miatti visszaesés majd emelkedés, ezt megelőzően viszonylag kisebb hullámzások vannak. Erősebb emelkedési ciklusok: - iroda 2004 közepe -2006 közepe , • üzlethelyiség 2002-2004 • raktár 2003-2004 3. Szegmensenként vannak makro-gazdasági magyarázatok.
IV. A fővárosi irodapiaci index, 2001-2011(szezonálisan kiigazított adatok)
Irodapiaci konjunktúra makro-gazdasági tényezői 1. Pénz és hitelpiaci turbulenciák a 2002-2003-as romlásban. 2. Javuló hitelpiaci helyzet és az EU belépés a 2004-2006-os emelkedésben és a megmaradó jó konjunktúrában 3. Gazdasági válság a visszaesésben majd a kilátások javulása az emelkedésben.
V. A fővárosi üzlethelyiség-piaci index, 2001-2011(szezonálisan kiigazított adatok)
Üzlethelyiség konjunktúra makro-gazdasági tényezői • A fogyasztás gyors emelkedésének hatása a 2002-2004 közötti gyors konjunktúra javulásban. • A fogyasztás jelentős esésének hatása a 2009-es nagy konjunktúra romlásban. • A kedvezőbbé váló fogyasztói és üzleti várakozások 2011 nyarára a pozitív tartományba vitték az ingatlan konjunktúraindexet a fogyasztás tényleges emelkedése előtt.
VI. A fővárosi raktárpiaci index, 2001-2011(szezonálisan kiigazított adatok)
Raktárpiaci konjunktúra makro-gazdasági tényezői • Az EU csatlakozás egy jelentős konjunktúra javulást váltott ki. • Ezt követően a válság kezdetéig pozitív konjunktúra maradt némi ingadozással • A válság itt is a konjunktúrában nagy esést hozott, ami mostanra visszakorrigált.
VII.A fővárosi lakáspiaci index, 2001-2011(szezonálisan kiigazított adatok)
A lakáspiaci konjunktúra alakulására ható tényezők • A lakosság életszínvonalának alakulása, a jövedelmek változása alapvető, mivel kihat a hitelterhek vállalásának képességére. • A bankrendszer hitelnyújtó képessége és a hitelek kondíciója jelentős befolyásoló tényező. Erre hat a makrogazdasági és pénzpiaci helyzet, a jegybanki politika. • A lakáspiacra célzott különböző állami befolyásoló eszközök (támogatások, adókedvezmények, önkormányzati lakásépítés stb.) szerepe a legjelentősebb.
A lakosság lakásépítési, vásárlási és felújítási szándékai (4 negyedéves mozgóátlag, ezer háztartás)
Folytatás • A két nagy konjunktúra visszaesés 2002-ben és 2005-ben főleg a lakáspiacra ható állami intézkedések következménye. • A 2006-os Gyurcsány csomag csak átmeneti „mini” konjunktúra visszaesést okoz. • A gazdasági válság hatása drámai a konjunktúrára és lényegében ma is tart.
C/ A közeljövőben várható makro hatások az ingatlanpiacra • A magyar gazdasági növekedés lassulása, akár recesszióba fordulása , a beruházások maximum stagnálása nyilván nyomot hagy az üzleti ingatlanpiacokon és (tetézve a folytatódó SZJA reformmal) a jövedelmek alakulásán át a lakásszektoron is. A növekedési dinamikát az export (a belépő autóipari beruházások) hordozzák, még leginkább a logisztikai piac relatív helyzete javulhat. • A lakásszektort a végtörlesztési akció többszörösen jelentősen felforgathatja, de a mértékek még bizonytalanok.
Végtörlesztési közvetlen hatások • A végtörlesztéshez sokan megpróbálhatják a piacon eladni a lakásukat és a fennmaradó pénzből (meg új hitelből) kisebb lakást venni. Az idő rövid, de a kelendőbb ingatlanoknál a tranzakció nem lehetetlen. (Árcsökkentő hatás) 2. Elképzelhető a hitellel terhelt ingatlan kvázi-piaci értékesítése is a határidőig (családon belül, saját vagy ismerős vállalkozásnak, ügynöknek) , esetleg visszavásárlási opcióval, illetve bent maradással és bérleti díjjal , vagy csak a későbbi jobb értékesítés reményében. 3. Akinek van tőkéje (ill. nincs eladósodva) különböző okokból, az árak minimumát remélve most próbálhat meg olcsón lakást venni. De itt kérdéses a hitelhez jutás, ez forrás szempontból versenyez a hitelkiváltók kérelmeivel, a banki magatartás bizonytalan.
D/A végtörlesztés közvetett visszahatásai a makro folyamatokra • Sokan csak átfinanszírozzák a hitelüket, ez viszont felszívhat mindenféle családi megtakarításokat, más családi befektetések likvidálásához vezethet (önkéntes nyugdíjpénztár,életbiztosítás, vállalkozási tulajdon), új forint hitelkihelyezést jelenthet a bankoknál (ha a bank ki akar helyezni), sőt a magán üzleti szférából is átjöhet kölcsön. Ezeknek nincs lakáspiaci hatása, de jelentősen megmozgathatja a tőkepiacot és visszaveti a fogyasztást. • A végtörlesztések miatti veszteségek érzékenyen érintik a pénzügyi szektort, a hitelezés valószínűleg jelentősen szűkül. • Az árfolyamok és a piaci kamatok emelkedhetnek és lökésszerűen is ingadozhatnak. Likviditáshiányok jelentkezhetnek. • A jogállamot sértő beavatkozás hatására a befektetési kedv tovább esik. • A GDP-re gyakorolt hatás negatív.
Köszönöm a figyelmüket!!! A GKI 2012-es előrejelzésének megjelenése : 2011 szeptember 28. www.gki.hu