2008. augusztus 29.

1. „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körébenHEFOP 3.3.3.Óvodapedagógus-képzésHegedűs Gábor 2008.augusztus 29.

2. A jelen projekt előzményei • A HEFOP 3.3.1. „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projektben az ELTE vezetésével létrejött konzorcium tagjai voltunk az összes hazai tanítóképzővel együtt. • Ez a projekt 2005. január elsejétől 2006. december 31-ig tartott. • A projektről a legfontosabb információk a http://ppk.elte.hu/pedagogushefop címen érhetők el. • Karunk hat millió forint támogatást kapott. 14 fő oktató vett részt a projektben és a GF munkatársai.

3. Az óvodapedagógus-képzést befolyásoló négy dokumentum • AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPSZAK (nemzetiségi szakirányokkal) képzési és kimeneti követelményeinek ki- és feldolgozása HEFOP anyag, ajánlás • TFK – óvodapedagógus szak, MAB anyag • Kérelem Óvodapedagógus szak (BA szint indítása) • Jelenleg futó, már módosított változat, hagyományainkkal és a jövő elvárásainak megfelelően. 20% eltérés • Intézményi sajátosságok - didaktika, a tanítás és a tanulás elmélete - technika és barkácsolás

4. Az óvodapedagógus-képzés célja HEFOPBA alapszak indításnál ugyanaz A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

5. Mire képesít az óvodapedagógus szak? HEFOP • Az óvodapedagógus az óvodai nevelés szakaszában pedagógiai feladatokat ellátó pedagógus, aki a 3-6 éves gyermekek személyiségfejlesztését végzi, biztosítva a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. • Az óvodapedagógus elméletileg megalapozott ismeretek, készségek birtokában alkalmas az óvodai nevelés feladatainak ellátására [az 1993. évi LXXIX. sz. Közoktatási törvény 17. § (1.) a. pontja alapján]. Az óvodapedagógus végzettségű szakember családpedagógusként segítheti a családi nevelést, pedagógiai szakszolgálatnál, nevelési tanácsadóban láthat el kompetenciájából adódóan feladatokat. Speciális ismeretek birtokában erdei óvoda programok, bábszakkör, gyógytestnevelés–gyermektorna vezetését is végezheti.

6. Az óvodapedagógus szak képzési és kimeneti követelményei a 252/2004. (VIII. 30.) Kormányrendelet alapján 2004 novemberében elkészültek. Így építhettünk a feldolgozás során azokra az elemző tevékenységekre, melyek a pályázati munka szempontjából meghatározóak voltak.Különös tekintettel: • az óvodapedagógus szak és a nemzetiségi szakirány kialakulásának történeti áttekintésére; • az alapszak és a szakirány tantervi változásaira; • az óvodapedagógus szak képzési tartalmaira; • a képzési szak nemzetközi összehasonlítására; • a képzési idő indoklására; • az óvodapedagógus szak és szakirány feladataira és követelményeire; • a rokon szakokkal történő összehasonlításra; • a képzési és kimeneti követelmények alapfogalmainak értelmezésére (tantárgyak, ismeretkörök, modulok, közös képzési szakasz tartalmai, a felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó választható ismeretkörök); • a kompetenciák értelmezésére; • a törzsanyag ajánlott kreditértékeinek meghatározására; • a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök – a programok ki- és átdolgozása során figyelembe vehető tartalmaira, tantárgyi struktúrára, ajánlott tantárgyelemeire; • a gyakorlati képzés struktúrájának, formáinak és kompetenciáinak kimunkálására.

7. II. Kötelezően választható tárgyak • 18-36 kredit (20-25%) • I. Kötelező elméleti tárgyak • 135 kredit (75%) • Közös, alapozó képzés: társadalomtudomány, pszichológia, pedagógia, informatika • 32-45 kredit (18-25%) • Szakmai elméleti képzés: • 54-72 kredit (30-40%) • III. Kötelező gyakorlati képzés • 25-43 kredit (14-24%) IV. Szakdolgozat 10 kredit (5%) • 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 13. sz. melléklet A tanító és óvodapedagógus szakok sajátos képesítési követelményeiről

12. A szakindítási kérelem indoklása, a képzési kapacitás bemutatása A szak képzési és kutatási előzményei 50 éves Kmét A jelentkezések, létszámok alakulása Jelenleg 70 fő+30 fő Kutatási eredmények • Projektpedagógiai Társaság • „Körlánc” környezetpedagógiai műhely • Társadalomtudományi műhely • Nyelvpedagógiai műhely • Vizuális művészeti műhely • Művészeti együttesek • A Kar oktatói jelentős nemzetközi és hazai kutatótársaságok tagjai és együttműködői. A szakon végzők iránti regionális és országos igény Bács-Kiskun megyei helyzetkép: felvétel, elhelyezkedés Az alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása: pedagógia

14. Törzstantárgy neve: Az óvodai játék pedagógiája és módszertana • Törzstárgy felelős: Sztrinkóné dr. Nagy Irén • Szakmai elméleti ismeretek 5 kredit, 60 kontaktóra • Célja: a hallgatók megismertetése a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének, a játéknak a specifikumaival. • Tartalma: a játék pedagógiai, szociológiai, pszichológiai aspektusainak hangsúlyozásával rámutatunk e sajátos tevékenység kultúravezető funkcióira és arra, hogy korai gyermekkorban a játék segíti legteljesebben a specifikus emberi képességek kibontakozását, a gondolkodást, ezzel összefüggésben a kommunikációt, a kreativitást, az önreflexiós képességet és a társas magatartást. • Rámutatunk arra, hogy a játék a 3-6 éves gyermek elemi szükséglete, melyet ki kell elégíteni a csoportélet megszervezésével, az objektív és szubjektív feltételrendszer megteremtésével. A hallgatónak tájékozottnak kell lenni abban, hogy a játékszereket, a sokszínű játékélmény gyermeki személyiséget kiteljesítő hatását túlmutatva a játék előkészíti a későbbi tevékenységeket: a tanulást, a munkát, alakítja a szociális magatartást, nagymértékben hozzájárul a felnőtt élet minőségéhez. Igen nagy továbbá a szerepe a felzárkóztatásban, kompenzációban, az esélyteremtésben. • A játékirányításhoz szükséges speciális pedagógusi képességeket: improvizációs készség, játékkedv, fantázia, megfelelő metodikával fejlesztjük. • Követelmény: legyen képes meghatározni a játék helyét, szerepét a gyermekek fejlődésében. Ismerje a játéknak, mint a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, s mint az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének kiemelt helyét, szerepét a gyermekek fejlődésében, tanulásában, az életkori sajátosságaiknak megfelelően, rendelkezzék a játék irányításához szükséges kompetenciákkal. • Irodalom: • B. Méhes Éva: A óvónő és az óvodai játék. • Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. • Johan Huizinga: Homo Ludens. • Universum Kiadó, Szeged, 1990. • Kovács György-Bakosi Éva: A játék az óvodában. • Debrecen, 1995. • Stöckert Károlyné: Játékpszichológia. • Eötvös József Kiadó, Budapest, 1997. • Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével. • Eötvös József Kiadó, Budapest, 1996.

15. Az oktatók személyi – szakmai adatai

16. Infrastruktúrális és tárgyi feltételek • Informatika • Bútorok • Kapacitásvizsgálat • Felvételt meghatározó tényezők

17. Jövőkép Célunk nem kevesebb, mint Magyarország egyik legjobb tanító- és óvóképzőjévé válni és lenni. A cél elérését nem a társintézmények kirekesztésével szeretnénk elérni, hanem a velük való együttműködéssel, a tanítóság és a óvodapedagógia tekintélyének emelésével. Kecskemét ebben a folyamatban szeretne élen járni, mintaértékű lenni.