1 / 97

Természeti erőforrások védelme

Természeti erőforrások védelme. Vízszennyezés - vízminőségvédelem. Víztározó megnevezése 1000 km 3 % óceánok és tengerek 1 380 000 97,61 sarki és hegyvidéki 29 000 2,08 jég és hó felszín alatti vizek 4 000 0,29

dewei
Download Presentation

Természeti erőforrások védelme

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem

  2. Víztározó megnevezése 1000 km3 % • óceánok és tengerek 1 380 000 97,61 • sarki és hegyvidéki 29 000 2,08 jég és hó • felszín alatti vizek 4 000 0,29 • édesvizű tavak 125 0,009 • sósvizű tavak 104 0,008 • talajnedvesség 67 0,005 • folyóvizek 1,2 0,000 09 • vízpára az 14 0,000 9 atmoszférában • Összesen: 1 413 311 100

  3. A víz körforgása http://termtud.akg.hu/okt/7/viz/kepek/egyeb1.jpg

  4. Felszín alatti vizek Forrás: Thyll, 2000

  5. A természetes vizek minőségi összetevői • A természetes víz mindig oldat, legtöbbször szuszpenzió is. • gázok: N2, O2, CO2, NH3 • folyadékok: folyékony szénhidrogének, szerves oldószerek • szilárd anyagok: • kationok – Ca2+, Mg2+, Na+, K+ • anionok – CO32-, HCO3-, SO42-, Cl- • A szerves anyagok oldott vagy lebegőanyag formában vannak jelen

  6. Oldhatósági görbék Forrás: Thyll, 2000

  7. A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai • Szín • Ha kevés az oldott, illetve szuszpendált anyag kék • Ha felhős az ég szürke • Ha közepes mennyiségű az oldott anyag és kevés a fitoplankton zöldes • Ha sok a fitoplankton sötétzöld • Ha sok az oldott anyag sárga (vagy barna) • Ha kevés az oldott szerves vegyület, vagy sok a színes komponens, azok adják az uralkodó színt: Fe3+ sárgás színt ad

  8. Magyarország felszíni vizei

  9. Magyarország a „legek” országa • Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. • Vízjárását a szélsőségek jellemzik • A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. • Több országhoz tartozó vízgyűjtők

  10. Magyarország vízháztartása • Az ország folyóinakvízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. • A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. • A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. • Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat.

  11. Magyarország vízháztartása • Afelszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg. • A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. • A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek.

  12. A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 114 km3/év CSAPADÉK 58 km3/év PÁROLGÁS 52 km3/év AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 120 km3/év Magyarország vízháztartása 58 km3 +114 km3 = 52 km3 + 120 km3

  13. Alapfogalmak • Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja.

  14. Alapfogalmak • Használt víz:fizikai, kémiai, biológiai szempontból lényegesen nem különbözik a befogadó vizétől. • Szennyezett víz:a befogadó vízhez viszonyítva jelentős mennyiségű idegen anyagot tartalmaz. • Szennyvíz:minden olyan víz, amelynek fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságait háztartási, mezőgazdasági, kézműipari és ipari használat következtében megváltoztatták.

  15. Szennyezők csoportosítása • származási hely szerint: • háztartási szennyvíz • települési szennyvíz • ipari szennyvíz

  16. Szennyezők csoportosítása • szennyező anyagok szerint • főként szerves anyagokat tartalmazó szennyvizek • főként szervetlen szennyező anyagokat tartalmazó szennyvizek • szerves és szervetlen anyagokat azonos nagyságrendben tartalmazó szennyvizek

  17. Szennyezők csoportosítása • a szennyvíztisztításra gyakorolt hatás szerint • kommunális szennyvizek • ~-től kismértékben eltérő szennyvizek • ~-nél lényegesen nagyobb organikus szennyezőanyag tartalmú vizek • közüzemi tisztítótelepre történő bevezetés előtt előkezelést igénylő szennyvizek • közüzemi szennyvíztisztító telepre nem vezethető szennyvizek

  18. Szennyezők csoportosítása • további hasznosítás szempontjából • a technológiai körfolyamatban újrafelhasználható vizek • értékes kivonható anyagokat tartalmazó szennyvizek • öntözéssel hasznosítható szennyvizek • tovább nem hasznosítható szennyvizek

  19. Szennyezők csoportosítása • szennyező anyagok csoportja szerint • betegségeket okozó (fertőző szennyezők): • baktériumok • vírusok • protozoák • paraziták

  20. Szennyezők csoportosítása • szennyező anyagok csoportja szerint • oxigénigényes (biodegradálható) hulladék • házi szennyvíz • állati ürülék • biodegradálható szerves hulladék

  21. Szennyezők csoportosítása • szennyező anyagok csoportja szerint • vízoldható szervetlen vegyületek • savak • bázisok • sók • toxikus fémek és vegyületeik

  22. Szennyezők csoportosítása • szennyező anyagok csoportja szerint • szervetlen növényi tápanyagok • szerves anyagok • olaj, benzin • műanyagok • peszticidek • detergensek

  23. Szennyezők csoportosítása • szennyező anyagok csoportja szerint • hordalékok, szuszpendált anyagok • radioaktív anyagok • hő

  24. A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai Jellegzetes szaghatást kiváltó anyagok vegyületképletjellegzetes szaghatás aminok -NH2 hal ammónia NH3 vizelet diaminok NH2-(CH2)n-NH2 romlott hús kénhidrogén H2S záptojás merkaptánok -SH görény szerves szulfidok -S- rothadt káposzta szkatol -NH- emberi ürülék

  25. A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere • Szerves anyagok • Biológiai úton könnyen bonthatók • Biológiai úton nehezen bonthatók

  26. Oxigéntelítettség = aktuális koncentráció (mg/l) telítettségi koncentráció (mg/l) Az oxigénegyensúly a természetes rendszerekben x 100

  27. Vízben oldott oxigéntelítettség értékei a hőmérséklet függvényében

  28. Forrás: Barótfi, 2000

  29. A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere • Biokémiai oxigénigény (BOI): A szennyvíz biokémiai úton történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség (mg O2/l szennyvíz). A szennyvíz szennyezettségének, erősségének kifejezője. TBOI : teljes biológiai oxigénigény BOI5: 5 nap alatt 20 °C-on történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség

  30. A felszíni víztestek minősége a biokémiai oxigénigény (BOI5) alapján

  31. A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere • Kémiai oxigénigény (KOI): A szerves anyag kémiai úton (erőteljesebb oxidációval) történő oxidálódásához szükséges oxigén mennyiség (mg O2/l szennyvíz). KOIk :kálium-bikromátos kémiai oxigénigény K2Cr2O7 + 4 H2SO4 =K2SO4 + Cr2(SO4)3 + 4 H2O + 3 O KOIp: kálium-permanganátos kémiai oxigénigény 2 KMnO4 + 3 H2SO4 = K2SO4 + 2 MnSO4 + 3 H2O + 5 O

  32. A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere • TOC: összes szerves széntartalom A szerves anyag nem specifikus jellemzésére szolgál, alapja, hogy a szerves anyagban lévő C CO2-dá alakul, és ennek alapján számítható a szén mennyisége, és ebből arányosan a szervesanyag-tartalom mértéke.

  33. A szervesanyag szennyezettség és a vizek oldott oxigénrendszere • Szerves anyagok • Biológiai úton könnyen bonthatók • Biológiai úton nehezen bonthatók

  34. Néhány víztípus szervesanyag-értéke (mg/l) Forrás: Barótfi, 2000

  35. Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! • Oldott oxigén: 0,7 mg O2/l • Vízhőmérséklet : 16 °C

  36. Forrás: Barótfi, 2000

  37. Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! • Oxigéntelítettség = 0 % • BOI5 = 126 mg O2/l

  38. Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! • BOI5 = 62 mg O2/l • KOIp = 58 mg O2/l • KOIk = 316 mg O2/l

  39. Értelmezze a következőket, jellemezze az adott vizet! • BOI5 = 17 mg O2/l • BOI5 = 160 mg O2/l KOI = 325 mg O2/l • BOI5 = 4 mg O2/l • BOI5 = 2867 mg O2/l KOI = 6594 mg O2/l

  40. Biológiai nitrogénciklus szerves nitrogén ammonifikáció ammónia (0–40%) – ammónium ion (60–100%) növényeknitrifikációa nitritképzők nem tűrik a hideget Nitrosomonas nitrit Nitrobakter nitrát

  41. A szabad ammónia és ammónium-ion aránya (%) a pH és a hőmérséklet függvényében Forrás: Barótfi, 2000

  42. Biológiai nitrogénciklus szerves nitrogén ammonifikáció ammónia (0–40%) – ammónium ion (60–100%) növényeknitrifikációa nitritképzők nem tűrik a hideget Nitrosomonas nitrit Nitrobakter nitrát

  43. Biológiai nitrogénciklus • A nitrogénvegyületek koncentrációtartománya a kommunális szennyvizek esetén mg/l nyers tisztított szennyvíz szerves-N 12 – 30 5 - 10 NH4-N 20 – 60 5 - 20 NO2-N 0 - 3 0 - 2 NO3-N 0 - 1 10 - 35

  44. Biológiai nitrogénciklus N2 nitrogén (gáz) NO2- Nitrit denitrifikáció NO3- nitrát

More Related