7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai

1. 7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai Magyarország története 1944–1956

2. Honvédségből néphadsereg • Az újjászervezés évei (1945–1947) • a régi szétbomlott hs. helyett új, „demokratikus” hadsereg felállítása • egyetlen ütőképes alakulata a Honvéd Határőrség Pálffy György (MKP) parancsnoksága alatt • híres–hírhedt része a HM Kat.pol. osztálya (a katonai ÁVO, szintén Pálffy) • a miniszteri poszton, befolyás nélkül kisgazda tábornokok, majd Veres Péter (mellette létrehozzák a „honvédség felügyelője” posztot – Pálffy pk.-a alatt, de a vezérkari főnök is MKP-s, Sólyom László személyében) • 1947. febr. 10. a párizsi béke max. 70 000 fős hadsereget engedélyez + Mo.-on maradnak szovjet erők is, melyek ellátási költsége hazánkat terhelte • A fordulat éve(i): 1948 (1947–49) • 1947 őszén készült el az MKP ötéves hs.-fejlesztési terve • 1948. febr. 18. magyar–szovjet barátsági stb. szerződés: szovjet tanácsadók érkeznek, szovjet haditechnika, taktika, egyenruhák bevezetése • 1948. szept. Farkas Mihály (MKP) az új honvédelmi miniszter, hamarosan rivalizálni kezd a de facto főparancsnok Pálffyval • 1949. febr. a kollektív vezetés kezdete: a politikai tiszti intézmény bevezetése (társparancsnoki rendszer, később ÁVH-küldöttel és szovjet tanácsadóval is) • 1951. június 1-jén nevezték át Magyar Néphadsereggé

3. Erőltetett hadseregfejlesztés • Létszámnövelés, anyagi fejlesztések • 1950-ben a létszám 53.000 főről 125.000-re, 1952 őszére 200.000 főre nőtt • nem megbízható személyek fegyvertelen kisegítő szolgálata is (a II. vh. alatti zsidó munkaszolgálathoz hasonló, de most kulákok, klerikálisok stb. ellen) • honvédelmi kiadások elérték a költségvetés 25–30%-át, a nemzeti jövedelemnek pedig a 10–12%-át • döntés az ötéves hadsereg-fejlesztési terv előbbi befejezéséről • folyamatos átszervezések és a túl gyors növekedés –» szétzilálódás • 1953-tól tudatos visszafejlesztés, leépítések • Készülődés a III. világháborúra • háborús tervek kidolgozása (védekezés a vélt jugoszláv, olasz támadás ellen) (jelen ismeretek szerint NEM volt támadási terv Jugoszlávia ellen) • kitelepítési tervek a déli határ mentén • óvóhelyek, légoltalmi előkészületek (metróépítés!), a lakosság felkészítése (Országvédelmi Parancsnokság, partizánmozgalmak előkészítése stb.) • nehézipar–hadiipar kiépítése („vas és acél országa”) • kádercserék, tisztogatás: gyorstalpaló akadémiák, koncepciós perek (Pálffy, Sólyom stb.) számos halálos ítélettel

4. Rendőrség, ÁVH, Határőrség • Magyar Államrendőrség (1955-től az MNK Rendőrsége) • feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme • szervezetileg ORFK, MRFK-k, városi/járási kapitányságok stb. • Államvédelmi Hatóság • 1950. jan. 1-jétől önálló (miniszteriális) szerv • feladata a dolgozó nép ellenségeinek felderítése, a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjének védelme • a honvédséggel azonos rendfokozatok (államvédelmi jelzővel kiegészítve), • Belső Karhatalom: katonai egyenruha (de vörös helyett kék váll-lappal): börtönök, internálótáborok stb. személyzete is ebből állt • állománya hivatásos és sorozott (utóbbiak három évig szolgáltak) • 1953-ban újra a BM alá vonták – de csak elvileg! • kíméletlen brutalitás és terror, megfélemlítés: államot képez az államban • vezetője 1953-ig Péter Gábor, majd Piros László. Csak Rákosi utasításait fogadják el, a párt többi tagját viszont megfigyelik, fenyegetik • Az ÁVH-hoz csatolt járulékos szervek • Határőrség: 1950-ig a Honvédség része, 1953-ig az ÁVH-hoz tartozott • ugyanaz az egyenruha, de zöld váll-lappal („zöld ávó”) • útlevélrendészet, idegenrendészet, határrendőrség (1948 óta az ÁVH részei)

5. A bírósági és ügyészi rendszer • A bírósági rendszer átalakulása • megszűnik a bírák áthelyezésének tilalma (1948) • megszüntetik a Közigazgatási Bíróságot és a népbíróságokat, de ezzel együtt szovjet mintára ülnökbíráskodást vezetnek be (laikusok részvételével) • az alkotmány, majd az 1949. évi 9. tvr. átalakítja a rendes bíróságokat is: járásbíróságok, megyei bíróságok, felsőbíróságok, Legfelsőbb Bíróság • kádercsere: a bírákat az állam választja, visszahívhatja; új bírák képzése két éves jogakadémián; doktori cím megvonása a jogászoktól • Az ötvenes évek változásai a bírósági rendszerben • egy év után megszűntek a felsőbíróságok • számos különbíróság felszámolása (de 1954-ig marad a rögtönítélkezés) • létező különbíróságok: Katonai Bíróság, 1954-től Közlekedési Bíróság • Az ügyészség • az alkotmány előírása ellenére nincs önálló ügyészi szervezet, az ügyészeket az IM és a párt irányítja; szovjet mintára katonai rang + és egyenruha • 1953. évi 13. tvr. létrehozza az önálló ügyészi szervezetet, a legfőbb ügyészt a parlament választja és annak köteles beszámolni • ekkor kissé nő a függetlenségük, megszűnik a militarizált jelleg is

6. A hivatalos büntetőjog • A Büntető Törvénykönyv általános része (Btá, 1950. II. tv.) • a szovjet jogelvek kodifikálása • bűncselekmény: nem a jogellenes, hanem a „társadalomra veszélyes” cselekmény; ezzel vált lehetővé az osztályszempontú bíráskodás • meghatározta a bűnök fogalmát (bűntett és a vétség között nem tett különb-séget), a büntethetőséget és annak kizáró tényezőit, felsorolta a büntetéseket (főbüntetések: halál, börtön; mellékbüntetések: pénzbírság, elkobzás, eltiltás, kiutasítás) és általában tárgyalta a büntetés kiszabását, ill. a rehabilitációt. • röviden foglalkozott a kihágásokkal (szabálysértésekkel) • Büntető perrendtartás (Bp., 1951. III. tv.) • rendelkezett a bíróságok hatásköréről, illetékességéről) • a felekről (ügyész, magánvádló, terhelt, védő) • a bizonyítási eszközökről, az eljárási szabályokról, a nyomozásról, a tárgyalás előkészítéséről (vádirat stb.), majd a bírósági tárgyalás módjáról • szól az ítéletekről, fellebbezésről, perújításról • terhelt: az a személy, akivel szemben büntető eljárás folyt,méghozzá mind a nyomozás idején (gyanúsított), mind a vádirat beadása után (vádlott), mind a jogerős ítélet után (elítélt) • Büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása (BHÖ, 1952) • a Btk. hiányzó különös része helyett az Igazságügyi Minisztérium állította össze, törvényeket is „kiigazítva” (minden felhatalmazás nélkül)

7. A „szocialista törvényesség” • Osztályszempontú bíráskodás • negatív diszkrimináció az osztályidegenek részére (azonos tettekért súlyosabb büntetést rónak ki rájuk) • Második normarendszer (pszeudojog) • a kihirdetett törvények mellett létező, titkos, a párt elvárásait tükröző szabályok összessége, amely gyakran ellentétes a tételes joggal • emiatt a jogkövető magatartás elvileg sem lehetséges • Visinszkij elv (A. J. Visinszkij volt szovjet főügyészről) • a terhelteket nem illeti meg az ártatlanság vélelme • a bizonyításhoz elegendő a vádlott beismerő vallomása • a védelemnek kell bizonyítani az ártatlanságot nem a vádnak a bűnösséget • habár maga Visinszkij könyvében tagadta ezen elveket, a gyakorlat ez volt! • Koncepciós perek • előre kitervelt és megírt forgatókönyv, koncepció alapján zajlottak, nem az igazság kiderítése a cél, hanem egy politikai elvárás teljesítése • megkülönböztetünk „kirakatpereket” és zárt eljárásokat • a beismerő vallomásokat (testi és lelki) kényszerrel érik el, a megtört vádlottak aztán szó szerint megtanulják és a tárgyaláson előadják szerepüket • a bíró, az ügyész, az ügyvéd és a tanúk is betanult szerepet mondanak el • ítélkezés mindig a második normarendszer alapján

8. Büntetés-végrehajtás • A szabadságvesztések egységesítése • 1951-től (Btá.) megszűnik a fegyház, börtön, fogház fokozat • csak „börtön” létezik, differenciálatlan a rabok (sőt az internáltak) kezelése • Rabmunkáltatás általánossá válása • egyes gyárakat, bányákat stb. átadtak a BV-szerveknek (1952-ben 45 helyen) • Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI) irányítja a rabmunkát • A BV szervek irányítása • 1952-ig az Igazságügyi Minisztérium alá tartozott, akkor átkerül a BM alá, de lényegében az ÁVH vezetése alatt működött (az ÁVH végrehajtó és igazság-szolgáltató szerv egyszerre!) • létrehozzák a BVOP-t, szigorúan centralizált és militarizált szervezetként • 1949 óta folyamatosan lecserélték a BV személyi állományát (politikai megbízhatóság alapján) • 1951-ben megteltek a börtönök, 30%-kal növelni kellett az őrszemélyzetet is • az ellenségként kezelt elítéltekkel szemben durva, kegyetlen bánásmód • 1954-ben Nagy Imre reformokat vezetett be, de ezt a BV személyzet elszabotálta

9. A tömegterror jellemzői • Gyakori vádak és jellemző büntetések • kiemelt ügyekben a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés, • a tömeges perek során pedig az izgatás (a „népi demokratikus rend alapintézménye” elleni bármilyen nyilvános felszólalás). • legkisebb „bűnökért” is szabadságvesztés; gyakori volt a halálos ítélet • a vagyonelkobzás is mintegy önálló büntetéssé nőtte ki magát • Statisztikák • 1,2m főről vezettek nyilvántartást, ebből 950e munkás vagy paraszt • 1950–53 között 1,05m büntetőeljárás, 650e vádemelés, 511e letartóztatott (a lakosság 5,58%-a), 390e elmarasztaló ítélet; 35e ügynök és besúgó • a nagy pereken kívül 265 főt végeztek ki (1948–53, több mint fele 1951–52) • Egyéb kényszerintézkedések (bírósági döntés nélkül) • internálás (Recsk, Tiszalök, Kistarcsa stb.) • kulák-kitelepítés (a déli határ mentéről a hortobágyi munkatáborokba) • fővárosi kitelepítés (osztályidegen családok ingatlanjainak megszerzése) • rendőrhatósági felügyelet (hetente jelentkezniük kellett a rendőrségen) • kitiltás (az ország egy részének területéről, pl. Budapestről) • lakhelyelhagyási tilalom stb. (gyakran a ref-fel együtt alkalmazva)

10. Internálás, kitelepítés: összehasonlítás

11. A kuláküldözés I. • A „kulák” fogalma és értelmezései • jogilag: 25 kat. holdnál nagyobb VAGY 350 aranykoronánál értékesebb földje van VAGY 1949-ben mg.-fejl.-i járulékot („kulákadót”) fizetett • a szőlő, kert, gyümölcsös 5×-en számított a földterületbe! • ténylegesen: „akit a falu annak tart” (ez R.M. szerint csalhatatlan módszer) • „kizsákmányoló”; báránybőrbe bújt farkas, pióca, vámpír, vérszopó • földkulák, kupeckulák, ipari kulák, politikai kulák • számuk: kb. 70ezer család (változó, évente készültek kuláklisták) • A kulákok korlátozásának módszerei • progresszív adóztatás (pénzbeli, természetbeli, több adónemmel) • beszolgáltatás (progresszíven; 25 kh. esetén pl. holdanként 3×-os teher) • hármas árrendszer: begyűjtési, szerződéses felvásárlási, szabadpiaci • munkaeszközök államosítása (nagygépek elkobzása; gépállomások) • föld-adásvétel megszüntetése • tagosítás (földcsere azért, hogy a tsz-ek földjét egy tagba/parcellába vonják) • termeltetési kényszer • bérmunka korlátozása

12. A kuláküldözés II. • A kulákok likvidálása • „elszámoltató bizottságok”: padlásseprések (tanácsi, rendőri/ÁVH-s közegek) • egyre nő az adó/beszolgáltatás; begyűjtési versenyek, szégyentáblák • a rejtegetőket feljelentő parasztok 10% jutalékot kaptak a lefoglalt árukból • mindent elvittek, ha nem maradt vetőmag sem, akkor is • a terv így sem teljesült, így a bizottságokat is ellenőrzik, felelősségre vonják • hátralékosoknak késedelmi kamatok, szabadpiacból való kizárás • Kulákperek • a feljelentés kötelesség volt: barátot, testvért, szomszédot is feljelentettek • enyhébb esetek: kihágási bíráskodás (a helyi tanács/rendőrség előtt) • gondatlan művelés, feketecséplés/-vágás (kísérlete), kései beadás, falopás, burgonyabogár keresésének elmulasztása, harapós kutya szabadon stb. • bírság (1951–52: 167e fő), áruelkobzás; az eljárási költség a terhelteké • súlyosabb esetek: járásbíróságok • közellátási bűntett, szabotázs, gyújtogatás, izgatás • halálbüntetés, börtön, internálás, kitelepítés (Hortobágy), vagyonelkobzás; a „liberális” bírák eltávolítása • kíméletlen sajtókampány, nagygyűlések, filmhíradók, plakátok