A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1.

1. A felsőoktatásfinanszírozásánakmodelljei 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10

2. Tartalmi áttekintés • Miért van szükségegyáltalánfelsőoktatásraésdiplomásokra? • A finanszírozásiprobléma: alulfinanszírozottexpanzió • Ki, milyenaránybanjáruljonhozzá, ésmilyenalapon • Versenymechanizmusokés/vagytervezés? Mi a leghatékonyabbmódszer a rendelkezésreállóforrásokallokációjára - Képzésiterületekközött • Intézmények, karok, szakok, képzésiprogramokközött

3. Miért van szükség egyáltalán felsőktatásra? • A felsőoktatásnak mindig is fontos szerepe volt: • Fontos alapértékek közvetítésében • Tudás fejlesztése a tudásért (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, etc) • Újjelenség: • A felsőoktatás a gazdasági növekedés motorjává vált • Rugalmas ismeretek és készségek iránti igény • Foglalkoztatottság • Versenyképesség

4. Tartósan növekszik a felsőoktatás iránti kereslet • A technológiai fejlődés » folyamatos kereslet az új, a rugalmas, a széleskörű és a differenciált készségek, és a „tanulási képesség” általános fejlesztése iránt – emiatt több képzésre van szükség • A tudás „felezési ideje” is egyre rövidebb – emiatt gyakoribb képzésre van szükség • A túl specifikus ismeretek elavulnak és feleslegesé válhatnak – az általánosabb tudás, és az hogy képessé válunk bármit megtanulni biztosítja a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot • Nem véletlen, hogy a részvételi arányok folyamatosan növekednek minden országban • És semmi nem utal arra, hogy a világban ez a trend kifulladna vagy akárcsak lassulna

5. A tudástőke a legfontosabb növekedési tényező • „A legfőbb különbség a fizikai- és a tudástőke között az, hogy utóbbi esetében a határhozamok nem csökkenőek.” (Baldwin-Wyplosz, 2009) • A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent. • A tartós növekedésa tudásfelhalmozásból, a technológiai fejlődésből és az innovációból származik: • „az OECD országokban érdemes megkülönböztetni a közoktatás és a felsőoktatás hatását.... • ... a felsőoktatás bizonyult a gazdasági különbségek legfőbb magyarázó-változójának.” (Aghion et al. 2005).

6. A diplomásokjövedelme(OECD “Education at a Glance, 2012” alapján) • Magasabbéletútravetítettjövedelem, mindkétnemben • A diplomásokjövedelmeazéletkorralnő, azalacsonyabbvégzettségűekévagycsökken, vagymesszenemolyanmértékbennő (országonkénteltérőmódon) • A GDP növekedésekoráltalában a diplomásokjövedelmenő a legjobban • A 2009-es válságidején a diplomásokjövedelmenőtt, vagy a legkevésbécsökkent

7. DiplomásjövedelemprémiumA diplomásokjövedelmelényegesenmagasabb

8. Foglalkoztatottság, munkanélküliség a diplomásokkörében (OECD adatokalapján) • A diplomásokkörében • a foglalkoztatottság a legmagasabb • a munkanélküliség a legalacsonyabb • a 2009-es válságeztcsakminimálismértékbenérintette

9. Miértalacsony a munkanélküliségésmagas a foglalkoztatottságés a jövedelem a diplomásokkörében? • Korábbbannemdiplomásokáltalbetöltöttmunkaköröketegyreinkábbdiplomásoktöltenek be • Magasabbképzettség – önálló(bb) munkavégzés - nagyobbhozzáadottérték • képességbárminek a megtanulására, • szélesebblátókör, átlátóképeség, jobbproblémamegoldóképesség… • Screening hipotézis

10. Felsőoktatáspolitika és finanszírozás

11. Az alapvető felsőoktatáspolitikai célok Hozzáférés & Igazságosság:nyitottnak kell lennie bárki számára megfelelő képességek és aspirációk esetén, • nem függhet a családi-, vagyoni-, jövedelmi-, lakóhelyi helyzetétől. • Egy tehetséget sem vesztegethetünk el • Ez egyrészt értékválasztás, másrészt hatékonysági követelmény Hatékonyság • Allokációs hatékonyság • Makro: (i) oktatás és más szektorok és (ii) oktatás alrendszerei közti optimum »» v.ö. költségvetés tervezés • Mikro: (i) képzési szakterületek közti, (ii) intézmények, karok, programok közti optimum, (iii) optimális „mix” »» v.ö: központi keretszámmeghatározás, vs piaci mechnizmusok vita • Technikai hatékonyság Minőség Méret: elég nagynak kell lennie, hogy megfeleljen a társadalmi, gazdasági elvárásoknak.

12. A felsőoktatásfundamentálisfenntarthatóságiésfinanszírozásiproblémája • Alapvetőtársadalmi-, nemzetgazdasági-, versenyképességiokokéskényszerekmiattegyrenagyobbméretű (egyrenagyobbrészvételiarányú) felsőoktatásra van szükség • “azalulfinanszírozottexpanzió” »» részvételiaránynőtt (3-600%), ráfordításnemnőtt »» fajlagosfinanszírozáslecsökkent • Azelegendőméretűfelsőoktatásnagyobbannál mint amitkizárólagközpénzekbőlfennlehetnetartani (verseny a közpénzekértmásjólétiszektorokkal, pl.: egészségügy, nyugdíj) • Ha a felsőoktatásnem“free at the point of use” (=tandíjönmagában) »» akkorvalóséssúlyoshozzáférésiproblémalépfel

13. Az érzékelt minőségromlás valódi oka Alulfinanszírozott expanzió: • a részvételi arány5-8%-ról 20-50%-ra nőtt,miközben • a felsőoktatásra költött összes pénz reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent. A helyes diagnózis: Ha van minőségromlás, aztnem önmagában a megnövekedett részvétel okozza, hanem az, hogy a finanszírozás nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével.

14. A tömeges felsőoktatás és aminőséggel kapcsolatos aggodalmak Gyakoriság IQ 200+ 50 • nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség? • „fit for purpose” • képzési szintek közötti minőségi szelekció

15. A minőség fogalma Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó elvárások. „Mindenkinek van egy minőség definíciója, amit próbál ráerőltetni a rendszerre ...” • Hagymányos elitista szemlélet, „exclusiv klub” • Műveltség • Általános vs. speciális szakismeret • Elméleti vs. Gyakorlati Minőségdefiníció a szolgáltatásokban: „Kiváló szolgáltatást nyújtani az érintettek elvárásaihoz képest.” Érintettek? • Egyén • Munkáltatók, gazdaság • Társadalom

16. Hogyan lehet megítélni a felsőoktatási szektor eredményességét? Megfelelő – főképp outcome- indikátorok pl.: • a diplomás jövedelemprémium (EU 27: 50-100%-os többlet) • a diplomás munkanélküliség (EU 27: 5% szemben a nem diplomások 10%-ával) • diplomások foglalkoztatottsága • a részvételi arány (EU27: 29%) (DE SEMMIKÉPPEN SEM olyan input jellemzők, és adottságok, mint a hallgatók átlagos IQ szintje.)

17. A tömeges felsőoktatás és ahozzáféréssel kapcsolatos probléma Gyakoriság IQ 200+ 50 A tehetség normál eloszlást mutat, Az anyagi teherviselőképesség viszont nem szimmetrikus eloszlású

18. A kihívás, amivel az EU szembenéz Az EU27 messze elmarad finanszírozásban és különösen a magánfinanszírozásban a versenytársaihoz képest. Forrás: Eurostat 2010

19. Költségvetési korlát A szembeszáguldó vonatok esete: A technológiai fejlődés miatt fokozódó kereslet a minőségi tömegoktatás iránt, ami többletforrásokra támaszt igényt A költségvetési források fokozódó szűkössége Öregedő társadalmak finanszírozása Egészségügyi kiadások robbanása Globális versenyből fakadó adócsökkentési nyomás Ezek a korlátok a válság előtt is léteztek; a válság nem hozott új típusú problémákat, csak felerősítette a régieket. Tanulság: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással. Ez nem egy ideológiai következtetés. 18

20. Potenciális magán-források Családi erőforrások – de rontja a hozzáférést (b) A hallgató keresete a képzés ideje alatt – de a tanulás rovására megy (c) Munkáltató támogatás – de a munkáltatók kevéssé hajlandóak finanszírozni a képzést, mivel a munkavállalók mobilak és nem lehet/nem érdemes őket röghöz kötni. (f) Az egyetemek vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmek – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét (g) Adományok – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét (h) A hallgató jövőbeli keresete, vagyis diákhitel felvétele Csak egy jól megtervezett és megfelelően működtetett diákhitel-rendszer képes (i) kellően nagy mennyiségben és (ii) igazságos módon magántőkét bevonni a felsőoktatás finanszírozásába. Magánforrás-bevonásra van szükség 19

21. Egy jól-tervezett diákhitel-rendszer főbb tulajdonságai • Jövedelemarányos visszafizetés • Kellően nagy hitelösszeg (költségtérítés + megélhetési költségek) • Általános hozzáférés • Önfenntartó működés • Államháztartáson kívüli elszámolhatóság és valódi magántőke bevonás

22. Elviválasz “egyszerű”: a köz- ésmagánfinanszírozásarányaakkoroptimális, ha a “marginal social benefit” és a “marginal private benefit” arányábankerülmeghatározásra Gyakorlatimegvalósítás: bonyolult Mérési, mérhetőségi,metodikaiproblémák: technikailagszámoskvantifikálhatóköltség- éshaszonelemkiszámolásatechnikailag is bonyolult (v.ö. “önköltségszámítás”) számosalapvetőfontosságúköltség- éshaszonnem is kvantifikálható képzésiprogramok “önköltsége” és a “marginal social/private benefit” viszonya “homályos” A tandíjmértéke a várhatóegyénihaszonnalkellarányoslegyen, nempedig a képzésiprogramokönköltségével Mennyi is az annyi? Mi a köz- és magán finanszírozás optimális mértéke? 21

23. Elvilegkívánatos-ehogyönfinanszírozólegyen a felsőoktatásés a hallgatókbefizetéseibőléljen meg? • Egyfelsőoktatásiintézménynemcsaklétezőismereteketoktat, de újismereteket is produkál (kutat is). • A kutatásieredmény“public good”-kéntviselkedik, hacsaknemiparititokkéntkezelik. Ezértközkinccséválóújismeretnem fog előállni, ha nincsmegoldva a kutatásközfinanszírozása • A kutatásiköltségeképp a kutatásieredmények public good jellegmiattnemháríthatóakát a hallgatókra.

24. Helyes-e ha a képzésösszesköltségét a hallgatófizeti meg? • Ha a képzésneknemlennesemmilyenexternáliahatása (társadalmihaszna), és ha a képzéskizárólagegyéni “fogyasztásijószág” lenne, akkorindokoltlenne, hogyköltségétteljesmértékbenazéscsakisazfedezze, aki “fogyasztja” (l. pl.: csokoládé, luxusüdülés, autó, egyéniéletbiztosítás, kozmetikaicélúplasztikaisebészetstb.) • Ezért a hatékonynálalacsonyabbmennyiséghez, éssúlyoshozzáférésiproblémákhozvezet, ha a felsőoktatásmindenköltségét a hallgatóknakkelleneállniuk • Ezazösszesfelsőoktatás-politikaialapcéltaláásná: Nemoldódik meg a felsőoktatásfinanszírozásfundamentálisproblémája, miközbenegyetlenhozzáférési, társadalmiésnemzetgazdaságicélsemtudteljesülni

25. A felvételizők választása-mi a hatékonyabb allokációs mechanizmus: központi munkaerőpiaci tervezés versus piaci versenymechanizmusok • A hatékony választás feltételei: a) a fogyasztó informáltsága; b) az információ olcsón és hatásosan megszerezhető; c) ha a fogyasztó könnyebben tudja értelmezni az információt; d) ha a rossz döntés költsége alacsony; e) ha a fogyasztói „ízlések” különbözők. • A felsőoktatás esetében ezek a feltételek túlnyomórészt teljesíthetőek. • A hallgatók képesek lehetnek olyan döntéseket hozni, ami a saját és a társadalom érdekeit szolgálja. • Fontos kivétel: a hátrányosabb helyzetűek kevésbé informáltak, és motiváltak. • Teljesen szabályozatlan szabadversenyes piac helyett szabályozott piacra van szükség.

26. Központi munkaerőpiaci tervezés (mikro-allokációs hatékonysági kérdéskör (1)) A legtöbb ország felsőoktatásában jelentős mértékű központi erőforrás-tervezés zajlik. Problémák: • az egyetemek, képzési programok és a hallgatók száma, messze meghaladja a tervezéssel kezelhető méretet. • A különböző profilú és színvonalú egyetemeket nem lenne hatékony egyformán finanszírozni. • A differenciált finanszírozás elvben megvalósítható lenne egy mindentudó központi tervező által, de a valóságban a probléma már ma is túl komplex, és komplexitása nőni fog. • Mi a tervezés szempontjából releváns munkaerőpiac, és a releváns időtáv? (5 év? 50év?; hazai – EU munkaerőpiac?)

27. Fő következtetések • A humán tőke és különösen a felsőoktatás jelentősen meghatározza a jövőbeli kilátásokat • Célok: Méret, Minőség és Hozzáférés egyszerre ! • Stratégia: • Szabályozott piaci versenymechanizmusok az allokációban • Információnyújtás • Minőségbiztosítás • 0-18 hozzáférési politikák • Államiszerepvállalás, aholazadekvát • Jól megtervezett diákhitel

28. Köszönöm a figyelmet!