5. Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia Budapest, 2014.01.16.

1. 5. Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia Budapest, 2014.01.16. Energiatudatos településformálás, a helyi önkormányzatok szerepe a jövő energiavilágában Koncz László Vezérigazgató FŐGÁZ

2. A FŐGÁZ általában

3. A FŐGÁZ újdonságok Integrált energetikai megoldások CNG – környezetbarát autózás földgázzal

4. Ami már ismert Internet-ről: Települések az energia önellátás útján A güssingi energia-önellátó modell Energia önellátó város – Vas megye Energia-önellátás terve uniós pénzből Borsodban Példaértékű magyar önfenntartó falu Energia önellátó város Az energiafüggetlenség előnyei: • az energiafüggetlenség kevesebb környezetterhelést jelent, • csökkenti a lakosság és az önkormányzatok kiszolgáltatottságát, • az energiafüggetlen közösségek valóban fenntartható életformát valósítanak meg, • az energiafüggetlenségre való törekvés és megújuló energiaforrások hasznosítása élénkítik a helyi gazdaságot, • az energiafüggetlenség erôsíti a társadalmi összefogást. Forrás: Településfejlesztési füzetek 29. 4 üzenet, amire talán emlékezni lehet a döntések során!

5. Üzenet 1-3 1 2 EU energiahatékonysági elvárások Decentralizált energiatermelés terjedése Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és minden stakeholder számára 3

6. 1 Az EU 2020-ig jelentős energiapolitikai célkitűzéseket fogalmazott meg, melynek egyik eleme az energiahatékonyság javítása Az Európai Tanács által 2007-ben elfogadott, 2020-ra teljesítendő célkitűzések 20% csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásából 20% energiahatékonysági javulás 20% a megújuló energiaforrások elvárt részaránya Európa 2020 stratégia A 2010-es előrejelzések szerint a célkitűzés teljesülése kétségessé vált • Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (EED) • A tagországoknak 2014. június 5-ig kell átültetni (főszabály) • Az Irányelv intézkedései jogilag kötelező érvényűek a tagországok számára • Célja, hogy a tagországok az energiaátalakítástól és -elosztástól kezdve a végső felhasználásig az energialánc minden szakaszában fokozzák az energia hatékonyabb felhasználását célzó erőfeszítéseiket

7. 1 Az energiahatékonysági irányelv számos területen fogalmaz meg kötelezettségeket (I)… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik Terület Előírt intézkedések Energiahatékonysági célkitűzés Tagállam által vállalt energiahatékonysági célkitűzés meghatározása; Magyarország az Európai Bizottság felé jelezte1, hogy a 2020. évi primerenergia-felhasználás célértéke 1113 PJ, a bruttó végső energia felhasználás célértéke pedig 760 PJ 3. cikk 4. cikk Épület-felújítási stratégia Hosszú távú tagállami épület-felújítási stratégia meghatározása 2014. április 30-ig 5. cikk Kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő teljes épületállomány alapterületre vonatkoztatott 3 %-ának éves felújítása; az érintett kormányzati épületek nyilvántartási listájának nyilvánosságra hozatala 2013. december 31-ig 6. cikk Közintézményi beszerzés A központi kormányzatok magas energiahatékonyságú termékek / szolgáltatások / épületek beszerzési kötelezettsége 7. cikk Energiahatékonysági kötelezettségi rsz.-ek és alternatíváik (1,5%-os éves megtakarítás) Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek (vagy alternatív szakpolitikai intézkedések) bevezetése annak érdekében, hogy 2014-2020 között a végső felhasználóknak értékesített energia évi 1,5%-os megtakarítása biztosított legyen2

8. 1 Az energiahatékonysági irányelv számos területen fogalmaz meg kötelezettségeket (II)… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik Terület Előírt intézkedések 8. cikk Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek Költséghatékony, magas színvonalú energetikai auditok elérhetőségének előmozdítása minden végső felhasználó számára, illetve nagyobb vállalatoknál 2015. december 5-ig és négyévente energetikai audit elvégzése 9. cikk Fogyasztásmérés • Egyedi fogyasztásmérő alkalmazása a villamos energia, a földgáz, a távfűtés/hűtés és meleg víz végső felhasználóinál; 2016.12.31-től egyedi fogyasztásmérő központi fűtéssel ellátott / központi rendszerről biztosított többlakásos épületek esetében is1 10-11. cikk Számlázás, számlainformációk Pontos és tényleges fogyasztáson alapuló adatok szerinti számlázás; múltbéli fogyasztásra vonatkozó információk elérhetőségének díjmentes biztosítása Kötelezettségek nem teljesítéséhez kapcsolódó, tagállam által alkalmazni kívánt szankciók meghatározása és bejelentése a Bizottság felé 2014. június 5-ig 13. cikk Szankciók 14. cikk Fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítása A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés valamint a távfűtés/hűtés nagyobb arányának ösztönzése; 2015. december 31-ig átfogó értékelés készítése a potenciálról és tervezett intézkedésekről 15. cikk Energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás Hálózatok és infrastruktúrák hatékonyságának maximalizálása, a keresletoldali válaszintézkedések lehetővé tétele és ösztönzése 1. Műszaki és pénzügyi alapon meghatározott kivételekkel

9. 1 A 1,5%-os éves energia-megtakarítási kötelezettség (7. cikk) 2020-ig nagyságrendileg 2500 Mrd Ft beruházást tehet szükségesség Évenkénti teljes energia-megtakarítási kötelezettség és becsült beruházási igény, a rugalmassági lehetőségek figyelembe vételével1 428 A 2014-2020 közötti halmozott megtakarítás ~150 PJ, mely összesen ~2500 Mrd Ft beruházást tehet szükségessé PJ 428 428 Minden résztvevő egyetért abban, hogy a kötelezettségi cél minél alacsonyabb szinten történő meghatározása, a rugalmassági lehetőségek teljes mértékű kihasználása indokolt 356 356 285 214 x Megtakarítások eléréséhez szükséges beruházások becsült összege (Mrd Ft)1 1. Századvég tanulmány alapján; a MET tanulmány által azonosított megtakarítási kötelezettség értéke nem ismert, de a MEKH szóbeli tájékoztatás alapján meghaladja a Századvég által becsült értéket

10. Az éves átlagos megtakarítási kötelezettség1 felér Miskolc és Pécs városának éves háztartási energiafelhasználásával2 + Pécs Miskolc Lakosság: 148 e fő3 Lakosság: 163 e fő3 1. 2014-2020 átlagában éves 5,9 PJ (ami 2014-es induló 3,6 PJ értékről 2018-ra 7,1 PJ-ra nő); Forrás: Századvég tanulmány 2. Átlagos magyar háztartás becsült villamos energia, gáz és távhő felhasználása figyelembe vételével 3. 2012-es adatok, ezer főre kerekítve; Forrás: KSH

11. 1 Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer részleteinek és hazai implementációjának kidolgozása még folyamatban Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatíváik (7. cikk) alapján fennálló kötelezettség Eszköz • Évi 1,5% új energia megtakarítás (primerenergia felhasználásként vagy végső energia-fogyasztásként kifejezve, közlekedéssel vagy nélküle Tagország döntése) • Rugalmassági intézkedések 25% erejéig vehetők figyelembe (ennyivel csökkenthető az összes új kötelezettség) • A kötelezettségi rendszer alternatívája a végső felhasználók körében történő energia-megtakarítást célzó más szakpolitikai intézkedések végrehajtása A kötelezettség időtartama 2014. január 1. – 2020. december 31. Bevonható kötelezettek, finanszírozási lehetőségek A teljesítés lehetséges formái • Kötelezett: • Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy elosztók • Finanszírozó: • Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy elosztók • Egyéb, nem nevesített finanszírozási források • Kötelezett felek által végrehajtott energiahatékonysági megtakarítások a végső felhasználók körében • Energiahatékonysági szolgáltatókon vagy más, harmadik felek által elért megtakarításokon keresztüli teljesítés • Nemzeti energiahatékonysági alapba történő befizetés, és ennek keretében történő energia megtakarítás

12. 2 A decentralizált termelés térnyerése a hagyományos ellátási modell átalakulását eredményezi…… ezáltal az egyes szereplők helyzete és a szabályozás is jelentősen változhat Jelenlegi modell Jövőbeni modell Megosztott / lokális termelés teljes hálózat management integritással Központi modell Fotovoltaikus erőmű Tároló Tároló Átviteli hálózat Áramlás szabályozás Minőség szabályozás Háztartás Tároló Minőség szabályozás CHP Tároló Elosztóhálózat Szélerőmű Háztartás saját CHP-vel Gyár Irodaház

13. 2 A decentralizált termelés kihívásai a jövőben jelentősen fokozódhatnak Új ellátási modell eredményeként… • A (villamos) rendszerbe integrálja a kis- és közepes termelőket (új és megújuló források bevonása) • Nagy számú fogyasztó lehet egyben termelő is • Intelligens és interaktív hálózat kialakítása • Kifinomult vezérlő és felügyeleti rendszerek bevezetése új hálózati elemekkel (pl. tárolók) • Termelés megosztása az új rendszeren keresztül • K+F folyamatok támogatása (ipar és KKV húzóerő) …az iparág számos kihívással néz szembe • A fogyasztók egyben termelők is lesznek, akiknek jelentősen megváltoznak a fogyasztási szokásaik • Jelentősen változnak az infrastruktúrákkal szemben támasztott követelmények és azok kihasználtsága • Új infrastruktúra elemek és technológiák megjelenése • Új kihívások a rendszerszabályozásban • Szükségessé válhat a finanszírozás és tarifaképzés logikájának átalakítása • …

14. A következő években várható fejlemények az önkormányzatok számára is változásokat hozhatnak EU energiahatékonysági elvárások Decentralizált energiatermelés terjedése 1 2 Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és minden stakeholder számára 3 • Az energiahatékonysági célok elérése jelentős új beruházásokat igényel – ezek forrása ugyanakkor még kérdéses • Az energiahatékonysági beruházások egyik kiemelt kedvezményezettje lehet a szociálisan rászoruló fogyasztók köre (pl. alacsony jövedelmű háztartások, elmaradott térségek, bérlakásban élők) • Az iparági szereplők eredményességét (osztaléktermelő képességet és a működés fenntarthatóságát) a megvalósuló modell alapvetően befolyásolni fogja • Új lehetőségek a települési önkormányzatok számára a fontos településfejlesztési célok elérésében

15. Üzenet 4 Kérdés, tanácsadás vagy felmérési igény esetén a FŐGÁZ áll az Önök rendelkezésére! Köszönöm a figyelmet!

16. Back-up A kötelezettségi rendszer javasolt modellje: elsődleges megvalósítók az energiaipari szereplők, ugyanakkor másodlagos piac is működik, a finanszírozás szétterített JAVASOLT MODELL Megvalósítási modell Finanszírozási modell Az energia szektor egésze (földgáz, villamos energia, távhő, alternatív tüzelőanyag és üzemanyag kiskereskedelem is) kerüljön bevonásra A kötelezettség kereskedőkre történő alkalmazása javasolt A megvalósításra kötelezett kereskedők szükségszerűen részt vesznek a finanszírozásban; A másodlagos piaci opció megléte miatt az elsődleges kötelezetti kör szűkítése nem indokolt, a tényleges projektmegvalósításban részt venni nem kívánó szereplők a másodlagos piacon „vehetik / válthatják meg” a megvalósított projekteket Elsődleges kötelezett Másodlagos piaci opció Energiaipari társaságok Energiaipari társaságok Energiaipari társaságok Szétterített finanszírozás: Adó / „hatékonysági fillér” / költségvetés, stb. Piaci szereplők (ESCO) Piaci szereplők (ESCO) Központi szereplő (állam) Központi szereplő (állam) EU Kedvezményezetti önrész Van másodlagos piac, melynek szereplői az elsődleges kötelezettek és az ESCO társaságok Állami részvétel csak akkor indokolt, ha nem feltételezünk kellő másodpiaci likviditást az első két szereplői kör részéről A szereplők részére a másodlagos piacon történő teljesítés „megvásárláson” túl egy nemzeti energiahatékonysági alap kínálhat lehetőséget a „megváltásra” Elméletileg lehetséges megoldás Javasolt megoldás Számos további részletkérdés tisztázása szükséges egy működőképes és fenntartható modellhez!