1 / 19

Nyelvemlékek Bemutató óra a 8. osztály számára

Nyelvemlékek Bemutató óra a 8. osztály számára. Tihanyi Alapítólevél 1055 – első magyar szórványemlék.

doli
Download Presentation

Nyelvemlékek Bemutató óra a 8. osztály számára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NyelvemlékekBemutató óra a 8. osztály számára Kuktin Erzsébet

  2. Tihanyi Alapítólevél 1055 – első magyar szórványemlék • András 1055-ben apátságot létesített Tihanyban, melynek alapítólevele az elsõ eredetiben fennmaradt magyar oklevél. A szórványemlékek (az első lejegyzett magyar szavak idegen nyelvű szövegekbe ágyazódtak be) .Nemcsak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerke-zeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul: • »feheruuaru rea meneh hodu utu rea« (Fehérvárra menő hadi útra). • Összesen 58 magyar közszó található az Alapítólevélben. I. András király (1046-1060) a Thuróczy Krónikában

  3. Kuktin Erzsébet

  4. Tihanyi Bencés Apátság

  5. Tihanyi Apátság – I. András sírja (1046-1060)

  6. Szerkesztője, fogalmazója valószínűleg Miklós püspök volt, leírója más, ismeretlen személy. Két hártyából összevarrt, több helyen sérült oklevél. Alapító okirat

  7. Az első prózai emlékünk: Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben maradt fenn. • Halotti Beszéd és Könyörgés /1200 A kódex 172 hártya-lapból áll, 1192 és 1203 között készült. 1813 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Pray György(1723-1801) 

  8. Kuktin Erzsébet

  9. Egybefüggő magyar mondatokat tartalmaz. • Két részből áll: 26 soros temetési beszédből és 6 soros könyörgésből. • Míg az előbbi szabad tolmácsolása a következő lapon található latin szövegnek, addig az utóbbi pontos fordítása a latin eredetinek. • Összesen 274 magyar szóelőfordulás található benne (a Halotti Beszédben 227, a Könyörgésben 47 szó van). • Ez 190 szótári szót tesz ki.

  10. Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcs- től, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Isten- től, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét!

  11. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc.Látjátok fele[baráta]im szemtekhel[=-kel] mik vagymuk[=-unk]. • ysa pur es chomuv uogmuc.Is-a [=bizony] por és hamu vagymuk[=-unk]. • Menyi milostben terumteve eleve miv isemucut adamut.Mennyi mi[=a]laszt-ben teremt(ev)é eleve[=eleinte] mi ősemüket[=ősünket] Ádamot, • es odutta vola neki paradisumut hazoa.és ad(ot)ta (vala) neki Paradicsomot házává. • Es mend paradisumben uolov gimilcictul munda neki elnie.És mind Paradicsom-ben való gyümölcsöktől monda neki élnie, • Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl.híon[=(híján),csak] til(a)t(ov)á őt egy fa gyümölcsétől, Pais Dezső1886–1973

  12. Az első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom /1300 • 37 soros, két hasábba írt és • 132 szóból álló szövegemlék egy latin nyelvű, úgynevezett Leuveni Kódexben maradt fenn . • 1922-ben véletlenül bukkantak rá az írásra, amely addigra már majdnem olvashatatlanná vált. A versre egy belgiumi egyetem könyvtárában őrzött latin nyelvű kódexben találtak rá. Szerzője valószínűleg az olaszországi Bolongnából származott.

  13. Énekelnek: Baloghné Horváth Erzsébet, Csizinszky Judit, Dudás Karolina, Kiss Bernadett, Kiss Fatime, Majdán Piroska . Vezényel: Palatin Krisztina

  14. A magyar irodalom első lírai emléke. Könnyed,lendületes, szabad fordítása egy latin nyelvű sequentiának /versnek, éneknek/. • Az egyéni vallásos érzésterméke, Mária fájdalmát a részvét költőiségével jeleníti meg. A kötet két összekötött könyvtestből áll, a Siralmat az első rész utolsó levelének hátlapjára írták. • A szöveg kopása a 15. századi egybekötés előtti használatból ered. A kódexet, mely az első világháború után bukkant fel, csere útján szereztük meg 1982-ben a Leuveni Katolikus Egyetem Könyvtárából.

  15. Alliteráció - a szókezdő v- hang összecsengése. • „Világ világa, • Virágnak virága!” A figura etymologica (jelentése szófejtő alakzat) azonos tövű szavak ismétlésén alapuló szóalakzat, retorikaialakzat; játék az azonos szótövekkel, illetve az azonos hangzású, de különböző jelentésű szavakkal. Hatása a hangzásbeli csekély változásban rejlik. Előfordul a köznyelvben, a népköltészetben, a műköltészetben, például kínok kínja, szépek szépe

  16. Szalay Lajos: Ómagyar Mária-siralom /grafikák/

More Related