TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0025 A munkahelyi stressz európai és hazai normái

1. TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0025 A munkahelyi stressz európai és hazai normái

2. A munkahelyi stressz fogalma A stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények vagy velük szembe támasztott elvárások között.

3. Eu-irányelv Az Európa Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve(2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól • sajnos Magyarország nem ratifikálta, ennek ellenére bírói gyakorlatban figyelembe veszik (ügyeleti idő: teljes egészében munkaidő) • Az irányelv 2.cikke meghatározásokat tartalmaz (pl munkaidő, pihenőidő, elegendő pihenés stb) • A 3. cikk a napi pihenőidővel foglalkozik, az 5. a heti pihenőidővel, a 6. a maximális heti munkaidővel stb

4. Eu-irányelv Az Európa Tanács 89/391/EGK irányelve(1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről • sajnos Magyarország ezt sem ratifikálta, ennek ellenére bírói gyakorlatban valószínűleg ezt is figyelembe fogják venni • Ez a keretirányelv irányelv a munkáltatók kötelezettségeit, a védelmi eszközökre és intézkedésekre vonatkozó előírásokat tartalmaz • Az irányelv a konzultációs kötelezettségről a munkavállalókkal és rögzít munkavállalói kötelezettségeket is

5. Európai szociális párbeszéd Az előbbi irányelvből levezetve a nemzetközi szociális párbeszéd fórumok foglalkoznak a stressz kérdésével • A legmagasabb szintű szociális párbeszéd fórum 2004 október 08-án keretszerződésben állapodott meg a munkahelyi stresszről • Az irányelv a cél megjelölésén túl meghatározza a munkahelyi stressz fogalmát, meghatározza a munkahelyi stressz problématikáját, a munkáltatók és a munkavállalók felelősségét. • Az irányelv ezen túl megállapításokat tesz a munkahelyi stressz megelőzése, csökkentése vonatkozásában és az irányelvben foglaltak megvalósításáról és nyomon követéséről is rendelkezik

6. Európai szociális párbeszéd Az összeurópai szociális párbeszéd előbb ismertetett keretszerződésének hatására a villamosenergia-iparban szociális párbeszédet folytató szervezetek 2004 decemberében közös nyilatkozatot adtak ki a munkahelyi stresszről Újabb nyilatkozat is tervbe volt véve 2007-ben, de tudomásom szerint ez csak tervezet maradt, annak ellenére, hogy konkrétan csak egy felmérést célzott meg

7. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója a munkahelyi stresszel kapcsolatosan A tájékoztató a munkavédelmi törvény 2008 január 1. napjától hatályos módosításának pszichoszociális kockázatokra vonatkozó részét emeli ki, mely szerint ilyen kockázat minden a munkavállalót a munkahelyén ért hatás, melynek következtében többek közt stressz alakulhat ki. A kiadvány leszögezi: a stressz nem betegség. És a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez (adrenalin)

8. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója a munkahelyi stresszel kapcsolatosan Fontos, hogy meghatározhatók azon tünetek (pl nagy fluktuáció, határidők csúszása stb) amely jelzi, hogy ezen a területen baj van. Ekkor a munkáltatónak fel kell mérnie van-e probléma. Ha van, egészségfejlesztő tevékenységet kell indítania (plstresszkezelő tréning, szerepek és feladatok világos meghatározása stb.) A kiadvány hangsúlyozza, hogy új feladatot jelen a nemzetközi gyakorlatban is és Magyarországon is e feladatok elvégzésének ellenőrzése és kezelése

9. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatója a munkahelyi stresszel kapcsolatosan Jogi háttér: • A Munkavédelmi törvény (pl. kockázatelemzési kötelezettség) A kiadvány végül leszögezi: Az nem reális elképzelés, miszerint kizárólag a munkáltatón múlik, hogy ne alakuljon ki stressz, és nem reális feltételezés, hogy eltüntethetők az élet különböző szintereiről – ideértve a munkahelyeket is – a stresszt okozó tényezők.

10. Néhány becslés és javaslat • Magyarországon a stressz okozta GDP kiesés évi 1000 milliárd forintra tehető • Az EU 27 tagállamában a túlzott munkahelyi stressz a munkavállalók közel egy negyedének (22%-át) az egészségét veszélyezteti. • Mit tehetünk? • mozgás • a problémák másokkal való megbeszélése • kérjünk segítséget, ha valamit nem tudunk megoldani • legalább napi fél óra kikapcsolódás • önuralom, „késleltetés”

11. Néhány becslés és javaslat Mit tehet a munkáltató? • kedvező munkakörülmények • biztosítsunk lehetőséget a stressz levezetésére (pl. gyakori szünetek) • hagyjuk a problémák kibeszélését, hallgassuk meg őket • segítsünk elfogadtatni a változásokat • segítsük a stresszkezelő készségek fejlesztését

12. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!