Kinek az érdeke a munkahelyi baleset-megelőzés?

1. Kinek az érdeke a munkahelyi baleset-megelőzés? Dr. Bényi Mária Országos Közegészségügyi Központ „Egészségbarát Munkahely”, 2005. november 16.

2. A munkahelyi balesetek száma Az OMMF-hez a foglalkoztatottak köréből évente 23-27 000 bejelentés érkezik a munkahelyi balesetekről. Ezt EU viszonylatban erősen alábecsültnek tartjuk. (2-3 szoros lehet az arány ezen a körön belül is.). Munkabaleset az a 3 napon túl gyógyuló, bejelentett baleset, amely a munkát végző személyt a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától. Halálos munkabaleset: az a munkabaleset, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben – életét vesztette.

3. Országos Lakossági Egészség Felmérés OLEF2003 • Az OLEF2003 a balesetekkel kapcsolatban két kérdést tartalmazott: • Az elmúlt 12 hónapban hányszor volt olyan sérülése vagy mérgezése, amely orvosi ellátást igényelt? • Milyen tevékenység közben történt a legsúlyosabb sérülése vagy mérgezése az elmúlt 12 hónapban? • Közlekedés közben • Sportolás közben • Munkavégzés közben • Házi vagy ház körüli munka közben • Egyéb tevékenység közben….

4. Orvosi ellátást igénylő balesetek száma az elmúlt 12 hónapban a felnőtt lakosság körében

5. Mennyibe kerül ez nekünk? • Csak az egészségügyi ellátáson belül 8-12%-ra teszik a baleseti ellátás költségét. Ez 150 – 200 Milliárd forint évente Magyarországon. • Egy balesetre átlag 200 000 Ft-jut – • a 160 000 munkabaleset tehát évente: 32 Milliárd forint. • A megtérítés összege cc. 3 milliárd Ft.

6. A munkabalesetek szereplői Főszereplők: A dolgozó A munkavégzés környezete (beleértve a fizikai feltételeken kívül a munkaszervezésből adódó légkört is) – amelyért a munkáltató felel Az egészségpénztár Mellékszereplők: a munkatársak, egészségügyi ellátás, munkavédelem, foglalkozás-egészségügyi orvos, ÁNTSZ, stb.

7. Az ideális dolgozó(1) • Józan, felnőtt ember óvja a testi épségét • Tart a baleset életre szóló hatásától(rokkantság) • Tudja, hogy rövid – és hosszú távon is anyagi hátrányt jelent neki, és az egész családjának egy munkahelyi baleset • Nem kockáztatja a munkahelyét

8. A dolgozó a mai magyar valóságban (2) • Elvállalja feketén is munkát • Biztosítás nélkül is dolgozik • Munkavédelmi ismeretek nélkül dolgozik • Alkalmassági vizsgálat nélkül dolgozik • Nem biztonságos gépeken is dolgozik • Munkavédelmi eszköz nélkül is dolgozik

9. A dolgozó a mai magyar valóságban(3) • Elvállal bármennyi órát egyhuzamban, • csak hogy legyen munkája • Nem őrzi meg a ”józanságát” • Esetenként szükségtelenül kockázat – • nem használ munkavédelmi eszközt, ha biztosítják számára, akkor sem. • A fáradtság miatt többet hibázik – különösen a fizikailag megterhelő munkakörökben.

10. A munkáltató(1) A munkáltatónak érdeke, hogy ne legyen baleset: Közvetlen anyagi érdek: A dolgozó ne essen ki a munkából – csökken a termelés. Ne kelljen táppénzt fizetni, ne keljen baleseti járadékot fizetni.

11. A munkáltató (2) Közvetett anyagi érdek A balesettel magára vonja a hatóságok figyelmét. Rontja a hírnevét.(MEDIA) Nyugaton a balesetmentesség javítja a versenyképességét – ez is a minőségi kritérium. Ezen kívül: gondoskodni kell a dolgozó pótlásáról, a munka-átszervezésekkel járhat, stb.

12. A „jó” munkáltató (3) Biztosítja az előírásnak megfelelő baleset-mentes körülményeket: A munkakörnyezet nem zsúfolt, jól megvilágított, nem zajos, nem poros, nincsenek a légtérben káros vegyi anyagok, a munkagépek biztonságosak, stb. A dolgozókat a szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoztatja. Munkavédelmi oktatást biztosít.

13. A „jó” munkáltató (4) Védőeszközökkel ellátja– azok viselését megköveteli. Biztosítja az alkalmassági vizsgálatokat. Nem tűri el a munkahelyi alkoholfogyasztást. Egyéb, az egészségi állapotot javító programokat indít.(Stresszkezelés, egyéb önismereti tréningek, stb.)

14. OLEF2003: Alkohol - balesetek Az alkoholfogyasztás mértéke legjobban a munkavégzés közben elszenvedett balesetek arányában mutatkozott meg. Míg absztinensek között a munkabalesetek az összes baleset 13,9%-át teszik ki, addig a nagyivóknál a 29%-át, tehát a dupláját.

15. OLEF 2003: Megterhelés - baleset Szignifikánsan magasabb az összes baleset azok körében, akik úgy érzik, hogy teljes munkaidőben megerőltető munkát végeznek (13,6%). Hozzájuk képest azokat, akik nem érzik nehéz tehernek a munkát 8,2%-ban érte baleset, azokat, akik nem dolgoznak 8,8%-ban. A fizikailag megterhelő munkát végzők között 40,8% az összes balesetből a munkabaleset. Ez az arány a fizikailag nem megterhelő munkát végzők körében 21,7%, míg a nem dolgozók körében 14,6%.

16. OLEF2003: Zaj - balesetek A környezeti tényezők közül a balesetekre befolyásolóan hathat a zaj. Azokon a munkahelyeken, ahol zajosnak érzik a környezetet 13% a balesetet elszenvedők aránya, míg ahol a zaj nem zavaró, 7,4%.

17. OLEF2003:Hőmérsékleti diszkomfort - balesetek Azokon a munkahelyeken dolgozóknál, ahol a hőmérsékleti tényező nem optimális az összes balesetek aránya 12,8%, amely szignifikánsan magasabb azoknál, akiknél a hőmérséklet, saját bevallásuk szerint, nem jelent gondot (8%). A munkabalesetek aránya a nem optimális hőmérsékleti környezetben 33,7%, 10%-kalmagasabb azoknál, ahol ez a tényező nem befolyásolja a munkavégzést, az eltérés jelentős, de nem szignifikáns.

18. Az egészségpénztár(1) Érdeke, hogy minél kisebb legyen az anyagi kiadása. Jelenlegi körülmények között ezt a megtérítésekkel tudja elérni.( TB egészségügyi hozzájárulás a munkáltató részéről: 11%) Az igényérvényesítés akkor alkalmazható a munkáltatóval szemben, ha nem állapítható meg egyértelműen a dolgozó felelőssége. Becslések szerint ennek aránya: 50-50% (Jelenleg 17%)

19. Az egészségpénztár(2) Várható a jelen rendszeren belül is a szigorítás – egészségügyi ellátókon keresztül: megtérítés csak megfelelő külső ok megjelölése esetén fog bekövetkezni a fekvő és a járóbeteg szakellátásban is. (BNO10) További eredményeket hozhat a baleset-megelőzésben a kassza szétválasztása, a munkáltató prevenciós szemléletét javíthatja, ha az a befizetések oldalán anyagi előnyökkel jár.

20. Egy külföldi példa Ausztriában 30%-kal csökkent 1993-tól 2001-ig munkabalesetek száma (évi 170 000-ről 115 000.) Az egyik nagy biztosító évente 50 millió eurót költ baleset-megelőzésre. Kiszámították, hogy minden euróval 7-et spórolnak meg.

21. Baleset-megelőzési stratégia(1) 2008-ig minden EU-s országnak le kell tenni egészségügyi tárcán belül is a maga baleset-megelőzési koncepcióját. Prioritások –”top 5”. Ennek, mint az OLEF felmérés is rámutatott, hazánkban részét kell hogy képezze a munkahelyi baleset-megelőzés is, hiszen a felnőtt lakosságon belül férfiak körében 2,83% a munkahelyi balesetet évente elszenvedők aránya.

22. Baleset-megelőzési stratégia (2) Ebben a munkában az egyes hatóságoknak oroszlánrészt kell vállalni: OMMF, FVF,ÁNTSZ. De fontos, hogy a civil szervezetek támogatása is – így nagyban számítunk az „Egészséges Munkahelyekért Egyesület” munkájára is.

23. Bővebb információ a Baleset-megelőzési Munkacsoport munkájáról http://www.balesetmegeloz.atw.hu És www.modszertan2001.hu

24. Mottónk „Minden baleset éppen eggyel több annál, mint szükséges…”