190 likes | 457 Views
„ A függőség kölcsönös? Az EU és Oroszország régi-új partnersége” c. konferencia Budapesti Corvinus Egyetem EVK Szakkollégium. 2008. november 17. Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet. Gerhard Schröder (2000) :
E N D
„A függőség kölcsönös? Az EU és Oroszország régi-új partnersége”c. konferenciaBudapesti Corvinus EgyetemEVK Szakkollégium 2008. november 17. Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Gerhard Schröder (2000): „Nekünk energiára, Oroszországnak pénzre van szüksége, nekünk van pénzünk, Oroszországnak pedig van energiája” • Peter Mandelson (2007) az EU-orosz gazdaságikapcsolatokról: „mint két hatalmas város, amelyet pusztán keskeny út és gázvezetékek kötnek össze”
I. EU-orosz gazdasági(kereskedelmi és befektetési)kapcsolatokFogalmak • függőség – „interdependencia” • aszimmetria • modernizáció • diverzifikáció (hiánya) • ? liberalizáció • bilateralizmus – egységes megközelítések hiánya
Az EU-orosz kereskedelem szerkezeteEU-27 export Oroszországba
EU-27 export Oroszországba • SITC7 – Oroszország a 2. legnagyobb piac! • Legjelentősebb termékcsoport: közúti járművek (2000-2006: éves átlagos dinamika – 32%!) • Jelentős termelő berendezés – kivitel (? modernizációs szerep) • Növekvő szolgáltatásexport – uniós többlettel (? modernizációs szerep)
Kölcsönös energetikai függőség – „a kapcsolatrendszer alapja” • A függőség számszerűen orosz oldalon jelentősebb: olaj-, gázexport kb. 70%-a EU-ba • Uniós szinten az energiahordozó-import (SITC3) kb. 27%-a (2007), Oroszország az 1. szállító • ! de tagállami szinten nagy eltérések (régi és új tagállamok)
Oroszország legnagyobb uniós kereskedelmi partnerei, %-os részarány a teljes EU-ba irányuló exportból 2007-ben
Oroszország legnagyobb uniós kereskedelmi partnerei, %-os részarány a teljes EU-ból érkező importból 2007-ben
Oroszország és az EU25-ök közötti éves közvetlen tőkebefektetések, milliárd euró
FDI-mozgások • AZ EU Oroszország legnagyobb FDI-forrása (de a külföldi, köztük uniós befektetések alatta maradnak az ország gazdasága kínálta lehetőségeknek – vonakodás versus korlátozás) • EU számszerű aránya nehezen kimutatható • (Ciprus!- „round-tripping”) • Töretlen FDI-dinamika az EU részéről • Megtört dinamika orosz (OFDI) részről – érthető a kölcsönös befektetések ügyének szorgalmazása!
II. Az EU-orosz gazdasági kapcsolatok keretrendszere • PCA (1997) – érvénye évről évre automatikusan meghosszabbodik lejárta után is! • Kereskedelmi fejezete (1996) • Legnagyobb kedvezményes elbánás • 2000: energiadialógus • 2001: Közös (Európai) Gazdasági Térség • 2002: piacgazdasági státusz • 2004: bilaterális megegyezés a WTO-n belül
A Közös Gazdasági Térség (KGT) • Eredeti célok (EU-orosz kapcsolatrendszer legpozitívabb szakaszában – 1999 -2003 nyara - keletkeztek!) • „négy szabadság” biztosítása • WTO-tagságot követően FTA ill. „FTA+” (egységes piacba való bevonás) • Jogharmonizáció • Eszközök: gazdasági „Road Map” (2005) • Ágazati dialógusok (kapcsolattartás, információcsere, jogharmonizációs folyamat) • Problémák: • ??? orosz WTO-tagság körül • uniós joganyag irányába történő egyoldalú igazodás orosz elutasítása • vízumkérdés (4. szabadság-elem) kiemelése orosz oldalon • orosz érdektelenség FTA ill. „FTA+” iránt (? liberalizáció)
Újra napirenden az új EU-orosz megállapodás – nov. 14. Nizza • Eredetileg: „stratégiai és együttműködési megállapodás”– ma : „új megállapodás” • Uniós szándék: 1. erős gazdasági tartalom: „FTA+”-ajánlat orosz WTO-tagságot követően; 2. energetika hangsúlya: Energia Charta elveinek beépítése • red lines? • eddigi négy térség, és a kapcsolódó Road Map-ek, mint kiindulópont • ! Nincs brüsszeli elképzelés a jelen viszonyaiból kiindulva! • Egységes hang hiánya későbbiekben is gondokat okozhat! • Orosz szándék: erős politikai jelleg, egyenjogúság alapján • Road Map-ek negatív megítélése • Korlátozott érdekeltség FTA (pláne „FTA+”) irányában • Retorika szerint WTO-tagság stratégiai cél, gyakorlat mást mutat! (ráadásul nehezedő csatlakozási feltételek: USA, már tag posztszovjet országok stb.) • Energiatranzit-rezsim ???
JÖVŐ??? • Igen eltérő hozzáállások elvezetnek-e ésszerű kompromisszumokhoz? • Számos továbbélő bizonytalanság (WTO-tagság) és vitás kérdés (fatermékek orosz exportvámja, szibériai légtérhasználat díja, agrártermékek importkorlátozásai, • Új bizonytalansági tényező: jelenlegi válság hatásai (piacok beszűkülése, olajárak esése) • !de: együttműködő magatartás célszerű
Köszönöm a figyelmet! zsludvig@vki.hu www.fakprojekt.hu