A Lyme-kór

1. A Lyme-kór Készítette: Szürös Levente

2. Felfedezés: 1975-ben, az Egyesült Államokban, egy Lyme nevű kisvárosban megmagyarázhatatlan ízületi gyulladásos járvány tört ki. A 1982-ben W. Burgdorfer izolálta a kórokozót, tiszteletére Borreliaburgdorferi-nek nevezték el.

3. A kórokozó Borrelia burgdorferi Spirochaeták , Borrelia nemzetség hosszú (4-30 µm) és keskeny (0.1-0.6 µm) dugóhúzó alakú, flexibilis baktériumok Csillóik az ún. endoflagellumok, amelyek a sejtfal és a külső membrán között helyezkednek el. Segítségükkel igen változatos mozgásra képesek: haladnak, pörögnek és hajladoznak.

4. Borreliaburgdorferi • Lineáris kromoszómájuk (910,725 bázispár) és számos lineáris valamint cirkuláris plazmidjuk van. • Megbetegítő képességüket ezek a plazmidok kódolják. Ezeket el is veszthetik, majd az élőlények közötti vándorlásuk során másokat felvehetnek.

5. Borrelia burgdorferi Vannak jóindulatú izolátumok, melyek okozhatnak ugyan Lyme-foltot, de szisztémás fertőzést nem. Ezek többnyire immunogének, tehát kiváltanak ellenanyag-termelést, ismételt fertőzések után tartós védettséget is eredményezhetnek. A szövetek között gyorsan haladnak, átfúrják a sejtek közötti réseket. A gerincfolyadékban a fertőzést követően 24 órán belül már kimutathatók. A kórokozó bejut az érbelhártya- és a kötőszöveti sejtekbe. Képes megfúrni a szöveti és a keringő immunsejteket és azok sejthártyájába burkolózva elbújik a gazdaszervezet védekező apparátusa elől.

6. Borrelia burgdorferi A falósejtek átmérőjénél hosszabbak, ezért amikor egy falósejt be akarja kebelezni, a „száját” nem tudja becsukni ,és a falósejt által termelt rendkívül agresszív fehérjeoldó enzimkeverék kiömlik a sejtközötti térbe, és nem a borreliát, hanem a szervezet saját sejtjeit károsítja. Nincs saját szövetoldó anyaguk. képes a legfontosabb emberi szövetoldó anyagot, helyesebben annak előanyagát, a plasminogent a felületén megkötni. És képesek az ugyancsak humán eredetű plasminaktivátort is megköti, és az így keletkezett plasmin szokatlanul hosszú ideig aktív formában marad. A borrelia felületén aktiválódott plasminra nem hatnak a plasmininhibitorok. A szöveti vándorlást ez a tulajdonság nagyban segíti.

7. Járványtan Leggyakrabban ízeltlábúak, főleg kullancsok terjesztik. Lyme-kór - noha a kórokozó egyéb vérszívókból is kimutatható - csak megelőző kullancscsípés következtében jön létre. A csípést a betegek mintegy 30%-a nem veszi észre. Közép-Európa a legfertőzöttebb területek közé tartozik. A Lyme-betegség Magyarországon mindenütt megtalálható.

8. Több helyről befogott kullancsok vizsgálata alapján a kullancsok Borrelia fertőzöttségét hazánkban 12-50% közöttinek találták. A kórokozó egyes állatokban azok megbetegítése nélkül, élethossziglan megmarad. Ilyenek pl: egyes rágcsálók (egér, pocok), maguk a kullancsok és egyes madarak (feketerigó, fácán, sirályfélék). A borreliáka kullancs gyomrában szaporodnak, és a legalább 24 órája tartó vérszívás során, vagy hamarabb, a kullancs eltávolításakor kerülnek az emberi szervezetbe. A szervezetben vérárammal és szövetközti vándorlással is terjednek.

9. A Lyme-kór Tünetei: korai tünetek: A Lyme-kór szinte sohasem jár lázzal. Jellegzetes első tünete a Lyme-folt, mely a csípés helyén keletkezik, a széli részén lassan terjed, átmérője hetek-hónapok múlva elérheti akár az 50-100 cm-t is. A folt gyakran céltáblaszerű, de lehet teljesen homogén. Többnyire teljesen fájdalmatlan, kicsit (néha erőteljesen) viszkethet. Hetek alatt magától is eltűnhet. A bőrjelenség csak az esetek felében-kétharmadában alakul ki.

10. A Lyme-kór késői tünetek: Hetekkel-hónapokkal később lépnek fel: szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás és nagy-, (többnyire térd-) ízületi gyulladás alakulhat ki. A nyiroksejtes bőrcsomó a gyermekek fülcimpáján látható fájdalmatlan lilás-vörös cseresznyényi csomó, kezelés nélkül hónapok alatt tűnik el.

11. Kezelés Nincs egységes álláspont az adható antibiotikumok dózisát és a terápia tartamát illetően. Penicillin, amoxicillin, cefuroxim, ceftriaxon használhatók. Antibiotikum-kombinációk nem növelik a gyógyulás esélyeit.

12. Megelőzés Kullancs elleni védekezés, hogy ne csípjen meg: A kullancsok általában az alacsony bokrok leveleinek fonákján és a fűszálakon várakoznak, ezért ilyen helyen célszerű a nadrág szárát a zokni alá, az inget vagy trikót a nadrágba betűrni. A kereskedelmi forgalomban kapható rovarriasztók csak időszakosan, egy-egy kirándulás alkalmával használhatók, hatásuk többnyire csak néhány óráig tart. Ha már megcsípett: Akkor ha 24 órán belül eltávolítjuk(állatkísérletek tanúsága szerint), a fertőződés valószínűsége minimális, 48 óra múlva már 30%, 72 óra elteltével pedig közel 100%.

13. Eltávolítás: Régi, otthoni módszerek: kullancsok megfojtása vajjal, krémmel, petróleummal. Ezek a technikák csak az eltávolítás idejét késleltetik, és a kullancs öklendezését váltják ki. Mivel a borrelia a kullancs gyomrában szaporodik, ez különösen veszélyes. Ehelyett fogjuk meg csipesszel a parazitát, minél közelebb a bőrhöz, és lassú, de folyamatos húzással távolítsuk el. Hasznosabb tehát azonnal eltávolítani , mint esetleg órákat várni, hogy "szakember" távolítsa azt el.

14. Köszönöm a figyelmet!