Hajdú Eszter 2007.04.13

1. Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján - különös tekintettel Magyarországra Hajdú Eszter 2007.04.13

2. Az OECD feladata • 1987. Párizs az agrártámogatások csökkentésére van szükség • Ennek érdekében mutatókat határoznak meg: • PSE Termelői Támogatási Egyenérték • CSE Fogyasztói Támogatási Egyenérték • A módszertan vitatottá válik, ezért új mutatók bevezetése vált szükségessé

3. Az egyes mutatók I. • PSE (Becsült Termelői Támogatás) • A mutató nem csak terményekre/termékekre, hanem nemzeti szinten is kalkulálható, lehet továbbá nemzetek fölötti, de ugyanúgy regionális szintekre is bontható. • Lehet százalékos, vagy termelési egységre kalkulált • PSE és az AMS közti különbség • PSE összetevői, a közvetett, illetve közvetlen támogatások

4. Az egyes mutatók II. • CSE (Becsült Fogyasztói Támogatás) • Általában nemzeti szinten vagy termékre, terményre számítják. • Lehet százalékos, vagy termelési egységre számított • CSE összetevői, a közvetett, illetve közvetlen támogatások

5. Az egyes mutatók II. • GSSE (Általános Szolgáltatások Becsült Támogatás) • Alapvetően pénzben kifejezett mutató, de lehet százalékos is. • Az általános szolgáltatások köre • TSE (Becsült Összes Támogatás) • PEM (Politikai értékelő mátrix)

6. OECD tagországok makrogazdasági mutatói (2000-ben) I. • Az átlagos gazdasági növekedés meghaladta a 4 százalékot • Ugyanakkor 60 százalékkal emelkedett a nyersolaj világpiaci ára. • A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent az OECD régió átlagában • az OECD tagországok kereskedelmében csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdaság aránya a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem emelkedése ellenére • Emelkedett az agrártermékek világpiaci ára

7. OECD tagországok makrogazdasági mutatói (2000-ben) II. • Az élelmiszergazdaság részesedése a GDP-ből folyamatosan csökkent • A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása átlagában 2% körül alakult • A mezőgazdasági jövedelmek növekedtek (becslés), de különböző területeken nagy eltérések vannak. • A GDP-ben és foglalkoztatottságban alacsony a mezőgazdaság részesedése, néhány erőforrás felhasználásában azonban komoly szerepet játszik • A fogyasztói kiadásokon belül csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya.

8. OECD tagországok makrogazdasági mutatói (2000-ben) III. • A farmok száma csökkent , viszont nőtt az átlagos birtoknagyság. • A munkatermelékenység növekedését különböző tényezők teszik lehetővé • Bár komolyabb agrárpolitikai reform nem volt, az agrártámogatások több programban is szerepet kaptak. • Előtérbe kerül az agrár és környezetvédelem, valamint az élelmiszerbiztonság • A versenypolitika területén viszont kevés változás zajlott le ezen időszak alatt

9. Az OECD tagországok mezőgazdasági támogatottsága I. • A becsült termelői támogatás a termékek zöménél csökkent, viszont az egyes termékek PSE mutatóját elemezve vegyes képet kapunk. • A PSE mutatón belül a piaci ártámogatás csökkent, az input-felhasználásra alapozott kifizetések százalékos aránya alig változott. • A vetésterületre és állatlétszámra alapozott kifizetések csökkentek, de még így jelentősen magasabb, mint a ’80-s évek végén!

10. Az OECD tagországok mezőgazdasági támogatottsága II. • Az OECD régióban összességében csökkent a névleges protekcionizmus együtthatója (NPC), azaz mind az importakadályok, mind az exportszubvenciók csökkentek. • A névleges támogatási együttható (NAC) átlagos csökkenése ugyanakkor nem volt jelentős. • Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy NPC és NAC értékei különböző területeken nagy különbségeket mutatnak.

11. Az OECD tagországok mezőgazdasági támogatottsága III. • A termelői támogatás visszaesésével egyenes arányban csökkent a fogyasztók és adófizetők költsége. • A CSE százalékos mutatója szintén nagy különbségeket takar az OECD övezetben. • A GSSE a mezőgazdaság összes támogatásán belül emelkedett. • Az összes támogatás viszont csökkent a GDP százalékában kifejezve. • Bár nagyon eltérőek az eredmények, összességében az OECD tagországok haladást értek el az agrárpolitikai reformok tekintetében

12. A magyar mezőgazdaság támogatottságának nemzetközi összehasonlítása • PSE mutató Magyarországon jóval alacsonyabb az OECD tagországok átlagánál. • Magyarországon a TSE az OECD régió átlagának a kétszeresét tette ki. • A támogatottsági mutatók alakulásában a költségvetési támogatások mellett a piaci ártámogatás töltenek be vezető szerepet. Bár jelentős nagyságú, mégis alacsonyabb hazánkban, mint az OECD átlag. • A magyar fogyasztói támogatottság (CSE) negatív volt, azaz a fogyasztóktól elvonás történt, azonban az OECD tagországok átlagában sokkal nagyobb mértékű volt a fogyasztói elvonás

13. Támogatás termékenkénti elemzése I. • A búza PSE mutatója a folyamatosan emelkedett, de még így is nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthető . • A búza CSE mutatója negatív értéket, de az OECD régió átlagában a fogyasztók hazainál nagyobb mértékben támogatták a búzatermelést. • A kukorica PSE értéke emelkedett ugyan, de összességében nagyon alacsony szinten mozgott. Az OECD övezetben átlagosan nagyobb volt a kukorica termelői támogatottsága.

14. Támogatás termékenkénti elemzése II. • A CSE a kukorica esetében csökkent, de inkább a fogyasztók támogatása volt jellemző. Az OECD átlagában a kukorica CSE a hazainál egyenletesebben alakult. • Az árpánál a PSE csökkent, az OECD régióban ugyanakkor sokkal magasabb értéket mutatott a PSE. • Az árpa CSE mutatója elhanyagolható szinten mozgott, az OECD tagországaihoz hasonlóan.

15. Támogatás termékenkénti elemzése III. • A napraforgó PSE mutatója alacsony volt, míg az OECD övezetben átlagosan magasabb volt. • A százalékos CSE pozitív, de csökkenő volt. Ezzel szemben az OECD tagországokban elhanyagolható mértékű volt fogyasztói támogatás. • A cukor PSE mutatója ingadozó, de összességében igen magas értékű, az OECD régió átlagában a hazainál még magasabb volt a cukor százalékos PSE mutatója. • A CSE mutató alakulását a cukornál is a változékony tendencia jellemezte, de a magyar fogyasztók nemzetközi összehasonlításban komoly mértékben támogatták a cukortermelést a vizsgált időszakban

16. Támogatás termékenkénti elemzése IV. • A tej az OECD övezet átlagának megfelelő, magas PSE értéket mutat. • A tej CSE mutatója az OECD tagországok átlagértékéhez hasonlóan erősen negatív volt. • Az OECD régióban általában komoly termelői támogatás volt a domináns, Magyarországon pedig ezzel szemben termelői elvonás jellemezte az ágazatot (negatív PSE érték). • A marhahús CSE mutatója szerint az OECD övezet átlagához hasonló fogyasztói elvonás ment végbe. • A juhhús esetében erősen ingadozott a PSE mutató alakulása, és nemzetközi összehasonlításban alacsony volt ez a támogatottság.

17. Támogatás termékenkénti elemzése V. • A juhhús CSE mutatója a fogyasztók támogatottságát mutatja, az OECD tagországok átlagával szemben (negatív CSE mutató) • A sertéshús PSE mutatója változatos volt. 2000-re szinte teljesen megszűnt, miközben az OECD övezetben erősen pozitív. • A hazai sertéshús CSE mutatója negatív tartományból a pozitívba mozdult el, OECD övezethez hasonlóan. • A csirkehúst magas PSE mutató jellemezte, az OECD átlag ettől jóval szerényebb volt.

18. Támogatás termékenkénti elemzése VI. • A csirkehús CSE mutatója negatív előjelű volt, és nemzetközi összehasonlításban hazánkban magasabb fogyasztói elvonás jellemezte az ágazatot. • A tojás PSE mutatója az OECD régióban számított átlagnál is jóval magasabb volt Magyarországon. • A CSE mutató ebben az esetben az OECD tagországok átlagához viszonyítva is magas negatív értékkel rendelkezett.

19. Összefoglalva • A cukor, a tej, a baromfi és a tojás PSE mutatója magasabb volt csak magasabb az mezőgazdaság egészére számított PSE mutató értékéhez viszonyítva. • Mindez összefüggést mutat az egyes termékek CSE mutatóinak tendenciájával, hiszen itt volt az átlagosnál nagyobb fogyasztói elvonás • A költségvetési támogatás és a bruttó termelési érték összehasonlítása alapján három olyan terméket találhatunk, mely a bruttó termelési értékéhez képest magasabb támogatásban részesült.

20. Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján - különös tekintettel Magyarországra (Jankuné Kürthy Gyöngyi - Popp József - Potori Norbert) Agrárgazdasági tanulmányok 2001. 6. szám