320 likes | 401 Views
Budai Sándor Emlékház és Citeramúzeum. Tájékoztató tabló.
E N D
Tájékoztató tabló • Az emlékházban látható kiállítások Budai Sándor munkásságán illetve a Sándorfalvi Citerazenekar történetén keresztül igyekszenek bemutatni azt a folyamatot, ahogyan az eredeti környezetéből kiszakadó népi hangszer, a citera új közegbe, a folklórfesztiválok, folklórműsorok, színpadi bemutatók nélkülözhetetlen kellékévé, eszközévé vált, miközben az átalakuló paraszti kultúra egyik fontos, helyi szimbóluma lett. A kiállítótermekben megidézett életutak, események tehát túlmutatnak önmagukon, mivel példaként szolgálnak arra, hogy a 20. század második felében milyen környezetben élhetett tovább a népi kultúra egy-egy eleme. Budai Sándor sokoldalú tevékenysége központi szerepet játszott mindebben, mivel tehetségének, szervezőkészségének köszönhetően jött létre az a több tagot magában foglaló, sajátos repertoárral rendelkező zenekar, amely megalakulása óta idehaza és külföldön számos sikert ért el. • A látogató először a citera hangszer történetével, típusaival ismerkedhet meg, majd a Sándorfalvi Citerazenekar tevékenységének fontosabb korszakait igyekszik felvillantani. Budai Sándor személyes tárgyain, dokumentumain keresztül ismerhetjük meg életútját, munkásságát, amely jól példázza azt, hogy művészi hajlammal megáldott, paraszti gyökerekkel rendelkező ember miképpen fejthette ki tevékenységét az 1950-es évektől az 1980-as évek közepéig. Az egyik szobában próbáltuk megőrizni és bemutatni azt a tárgyi milliőt, amely Budai Sándort körülvette. A festett bútorok és a különböző alkalmakra kapott ajándék- illetve dísztárgyak szépen példázzák azt, hogy Budai Sándor megpróbált egy olyan tisztaszobát berendezni, amely saját ízlésvilágát, tevékenységét igyekezett a külvilág felé megmutatni.
1. Fogadótér • „A mi falunkban alig volt ház, ahol citera ne lett volna. A hosszú téli estéken hangjaira sokszor még az öregek is táncra perdültek, pedig bor sem volt az asztalon. A nagy szegénység miatt csak esztendős ünnepeken jutott néha egy kicsi a pohárba. Sándorfalva lakóinak nyolcvan százaléka földnélküli napszámos volt, és mivel télen nem akadt munka – így pénz sem – a citera jelentette a szórakozást, ez feledtette időnként a kilátástalan, nehéz sorsot. Talán azért is terjedt el nálunk, mert ezt a hangszert házilag állították elő és így nem került pénzbe.” (Részlet Budai Sándor önéletírásából)
1. Kiállító terem A citera története, típusai
1. tematikai egység • A citera távolabbi rokonait Ázsiában és Afrikában is megtaláljuk. Az európai ősének a klasszikus görögök monochordját tekintik. Kontinensünkön népi hangszerként a 17. és 18. század folyamán főleg a német nyelvterületen terjedt el, ahol leginkább Scheitholt néven ismerték. Népszerűségének hátterében elsősorban az húzódik meg, hogy elkészítése nem igényelt nagyobb szakértelmet. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a dallam és a különbözőképpen hangolt kísérő húrok tömör hangzást adnak, a játékmóddal pedig a táncritmust is jól lehetett érzékeltetni. A 20. század első felében még fontos szerepet töltött be a szórakozásban, használatát nem korlátozták társadalmi különbözőségek. Uradalmi cselédek, falusi zsellérek, néhány holdas kisparasztok vagy nagygazdák egyaránt játszottak rajta.
2. Tematikai egység • Vályúciterák • A hangszernek sokféle változata alakult ki, amelyek között alaptípust, a vályú-, kisfejes illetve a hasas citerát. A „vályú” két végén levő „fej”-ek egyikében a húrrögzítő szegek, másikban pedig a hangoló szegek helyezkednek el. A legrégebbi hangszerek egy darab fából készültek, és hasáb alakúak voltak. A könnyebben faragható félkemény vagy puhafát használtak erre a célra. Ezeknek a régi típusú hangszereknek az elkészítése kisebb méretű vályúk kialakításához hasonlított. Kiválasztották a többé-kevésbé száraz alapanyagot, amiből a szükséges mérete lefűrészelték, majd hasáb alakúra faragták.
3. Tematikai egység • Kisfejes citera • Az Alföldön gyakorinak számítottak az ún. ló- vagy oldalfejes citerák, amelyeket a tambura névvel illettek. Elnevezésük onnan ered, hogy a hangszernek a kótasorral szemben lévő oldalát lépcsőzetesen alakították ki, amelyen lófejet vagy csigát formázó fejet alakítottak ki.
4. Tematikai egység • Hasas citera • Nyugati hatásra terjedt a hasas változat, amelynek fő jellemzője az, hogy az osztrák típushoz hasonlóan az egyik oldala ívben domborodik.
hárfaciterák 5. Tematikai egység
Gyári készítésű citerák 6. Tematikai egység
A citerák díszítése 6. Tematikai egység
2. Kiállító terem • A Sándorfalvi Citerazenekar története (Budai Sándor vezetése alatt)
1. Tematikai egység • A zenekar megszervezésének körülményei • Budai Sándor 1956 januárjában 15 fővel kezdte el a zenekar szervezését, amelynek támogatását a helyi kisipari termelőszövetkezet vállalta fel. Első fellépésükre 1956 decemberében került sor a homokpusztai iskola kultúrtermében, ahol műsorukkal nagy sikert arattak. 1963-ban számos nehézséget okozott az a miniszteri rendelet, amely megtiltotta a „kultúrcsoportok” számára a teherautón történő utazást.
2. Tematikai egység • Az első korszak a megalakulástól (1956) kezdődően az 1980-as évek elejéig tartott, amikor az együttest Budai Sándor vezette. A zenekar minden gondját-baját igyekezett a vállára vennie, mivel karbantartotta a citerákat, megszervezte a fellépéseket, összeállította a műsorokat. Eközben párhuzamosan az általános iskolában egy kis csapat is próbálgatta eltanulni és megtanulni a citerázás rejtelmeit. Budai Sándor elismerésként be is vette őket a "nagyzenekarba", és már együtt nyerték meg az 1974-es Arany Páva Népzenei versenyt. Ezek afiatalok képezték a későbbi zenekar gerincét.1974 és 1980 között az alapítótagok fokozatosan lemorzsolódtak. Budai Sándor a „zabolátlan” fiatalokkal nem nagyon tudott mit kezdeni, így a zenekar vezetését átadta a legtehetségesebb tanítványának Gulyás Ferencnek. Budai Sándor vezetése alatt az együttes az eredeti népzenét próbálta közvetíteni, akár a pengetési stílust, akár az éneklést, akár a népdalcsokrok szerkezetét vesszük figyelembe.
3. Tematikai egység • Filmszereplések • 1968-ban a Szegedi Nemzetközi Néptánc Fesztivál záróünnepségén Jancsó Miklós felkérte a zenekart arra, hogy szerepeljen a Fényes szelek című filmben, amelyet 1969-ben mutattak be. 1978-ban a Szinetár Miklós által rendezett Rózsa Sándor című TV sorozatban a citerazenekart ismét lehetőséget kapott a közreműködésre, mivel előadásukban a Rózsa Sándor balladáját ismerhette meg a közönség. 1974-ben Budai Sándort felkereste Lengyelfi Miklós filmrendező, hogy szeretne vele készíteni egy portréfilmet munkásságáról és a citerakészítésről. „Citerakészítő” címmel az alkotást néhány hónap elteltével vetítették először, amelyben a zenekar is megjelenik egy sándorfalvi napsugaras ház előtt. Meghívást kaptak Sárosi Bálint "Cigányzene" című könyve televíziós filmsorozatának felvételére is, amelyre 1971-ben a Magyar Televízió Szabadság téri stúdiójában került sor.
4. Tematikai egység • ARANY PÁVA • 1972-ben fejeződött be a Röpülj Páva sorozat, amely országos népszerűségre tett szert. 1973 őszén rendezte a Magyar Hazafias Népfront, a Népművelési Intézet és a Magyar Televízió a Nemzetközi Aranypáva folkórversenyt. Budai Sándor vegyes korosztályú zenekart vitt magával, hogy gyermekhangok is színesítsék a műsort. A döntőt decemberben Székesfehérváron rendezték, ahol megnyerték a nemzetközi első díjat, valamint a Hazafias Népfront különdíját is, amit a közönségszavazatok alapján ítéltek oda.
Oklevelek, kitüntetések 5. Tematikai egység
fellépések 6. Tematikai egység
3. Kiállító terem • Budai Sándor emlékszoba
Budai Sándor munkássága • 1918. december 26-án született Szegeden. Nagyszülei uradalmi cselédként keresték a mindennapi betevőre valót a Pallavicini birtokon, szülei pedig napszámosok voltak. A hat elemi iskola elvégzése után 1934 februárjában inasnak állt egy helybeli bognármesternél, majd 1937-ben szabadult fel. A citerázás alapfogásait Silóczki Sándortól sajátította el. 12 évesen készítette el az első hangszerét. 1939-ben vonult be katonának, a második világháború alatt kézsérülést szenvedett. Önálló iparosként is tevékenykedett, ám 1952-ben belépett a kisipari termelőszövetkezetbe, ahol 17 évet töltött el. A lovaskocsik számának csökkenésével asztalosmunkát is végzett. Budai Sándor 1956 januárjában 15 fővel kezdte el a zenekar szervezését, amelynek támogatását a helyi kisipari termelőszövetkezet vállalta fel. Vezette az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Citerazenekarát is. Számos hazai és külföldi fesztiválon vettek részt, amelyeken nagy sikert arattak műsorukkal.
4. Kiállító terem • A Sándorfalvi citerazenekar története (1980-as évek elejétől napjainkig)
1. Tematikai egység • A második szakasz 1980-tól a KI MIT TUD országos verseny meg-nyeréséig tartott. Gulyás Ferenc változást hozott az együttes életében, mivel bátran hozzá mert nyúlni a népdalok szerkezetéhez, ami már népdalfeldolgozás jellegűnek mondható, valamint bevitte a hangzásba a többszólamúságot, a zenei képzettségű zenekari tagoknak is köszönhetően. A zenekart egy kissé átszervezte az új vezető, az után-pótlásból válogatott, és külső, más zenei előképzettséggel rendelkező embert is bevont a csapatba. Az alapítók hangzásvilágára építkezve megpróbált egy modernebb, merészebb hangzást és stílust meghonosítani, amely mint tudjuk óriási sikerrel járt, és a zenekart a csúcsra juttatta. Ez a KI MIT TUD győzelem volt 1988-ban. Ezen időszak alatt a zenekari tagokból kialakítottak egy vonós csapatot is, akik a helyi tánccsoportok kíséretével színesítették a repertoárt.
2. Tematikai egység • KI MIT TUD • A citerazenekar többször vett részt különböző megméretettségeken, amelyek közül kiemelkedik a KI MIT TUD névre hallgató verseny. 1984-ben a válogatókat követően az elődöntőig jutottak. 1988-ban ugyan nem neveztek be, de Egerben egy országos népzenei találkozón új népdalcsokorral mutatkoztak be. Az alkalmon jelen volt a KI MIT TUD stábja is, akik új versenyzőket kerestek. Megtetszett nekik a zenekar stílusa, hangzása, egyedi dinamikája, ezért felkérték a tagokat arra, hogy minden előzetes válogató, selejtező nélkül szerepeljenek az elődöntőben. A középdöntőig jutottak csak, ám a nézők szavazatainak köszönhetően bekerültek a döntőbe, ahol ahangszeres kategóriátmegnyerték. Jutalmuk egy 10 napos Egyiptomi körutazás lett, ahol a zenekarnak alkalma nyílt megnézni Kairót, Alexandriát, Luxort, Asszuánt és a piramisokat is.
3. Tematikai egység • A KI MIT TUD győzelem után Gulyás Ferenc elköltözött Sándorfalváról, mivel Budapestre költözött, ahol megpróbálta kamatoztatni zenei tehetségét. A zenekar vezetését átadta Rodler Lászlónak, amivel az együttes történetének harmadik szakaszába lépett. A zenekar célkitűzése ez időszak alatt a fellépések teljesítése mellett az utánpótlás nevelés és a "nagyzenekarba" történő integrálás.
Műhely 4. Kiállító tér