Utazás a világörökségek világába a pécsi világörökség turisztikai elemzésével

1. Utazás a világörökségek világába a pécsi világörökség turisztikai elemzésével Készítette: Gődér Edina Barbara Konzulens: Tőzsér Anett adjunktus Budapest 2011. április 15.

2. Bevezetés Dolgozatom célja: - Belföldi kulturális utazási szokások - A hazai világörökségek ismertsége - A Pécsi Ókeresztény Sírkamrák, mint világörökségi helyszín turisztikai szerepének vizsgálata - Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Pécsi világörökség - Kilenc hipotézis

3. Bevezetés • Téma aktualitása: - Mindig fontos  aktualitása „állandó” - 2009 Kulturális Turizmus Éve • Pécs 2010 Kulturális Főváros cím • Módszertan: • Szekunder kutatás • Primer kutatás: - Mélyinterjú: Bozóky Anita ügyvezető igazgató • Standard interjú: online kérdőíves felmérés • mintavétel: 500 fő • módszer: kvantitatív • minta: nem reprezentatív

4. Bevezetés 1. Örökségturizmus-kulturális turizmus kapcsolata 1.1. Az örökség fogalma 1.2. A kultúra fogalma 1.3. Az örökség és a kultúra egymáshoz való viszonya 1.4. Az örökség és a kulturális turizmus kapcsolata 1.4.1. A turizmus rendszere 1.4.2. Kulturális turizmus 1.4.3. Örökségturizmus 2. Világörökségek 2.1. A világörökség kialakulása 2.2. A világörökségi kategóriák 2.3. A Világörökségi Listára való felvétel folyamata 2.4. Magyarország világörökségi helyszínei 3. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák 3.1. Pécs városa 3.2. Pécs Ókeresztény emlékei 3.3. Az Ókeresztény Sírkamrák Világörökségi Listára való kiválasztásának oka és kritériumai 3.4. Pécs/Sopianae Örökség Közhasznú Társaság 4. Primer kutatás I. - Mélyinterjú Bozóky Anitával 4.1. Bozóky Anitáról röviden 4.2. Kitűzött célok, megvalósult fejlesztések 4.3. A cég marketingtevékenysége 4.4. Látogatók és látogatottság 4.4.1. Látogatói visszajelzések 4.5. Vetélytársak? 5. Primer kutatás II. - Standard interjú 5.1. A válaszadók demográfiai adatai 5.2. Kulturális utazási szokások 5.3. Világörökségek ismertsége 5.4. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák ismertsége 6. SWOT- analízis 6.1. Erősségek 6.2. Gyengeségek 6.3. Lehetőségek 6.4. Veszélyek 6.5. Jövőkép és fejlesztési javaslatok Összefoglalás A dolgozat felépítése

5. Világörökségek • Kialakulása 1950-es évek: asszuáni gát építése • 1965: Washingtoni konferencia  World Heritage Trust • 1972: Egyezmény létrejötte • Cél  adminisztratív és pénzügyi keret megóvás érdekében

6. Magyarország világörökségi helyszínei Mohács ● Forrás: Saját szerkesztés Berki M.-Pirisi G. 2002 alapján

7. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák - Összesen 16 sírkamra - Azonosítás: Régészek  római számokkal Köznyelv  elkeresztelte őket Legjelentősebb temetői épületek: • I. számú sírkamra (Péter- Pál) Forrás: www.rop-pecs.hu

8. II. számú sírkamra ( Korsós) • Ókeresztény Sírkápolna (Apáca utcai sírkamra) Forrás: www.rop-pecs.hu Forrás: www.pecsorokseg.hu

9. Ókeresztény Mauzóleum • Cella Trichora • Cella Septichora Forrás: www.rop-pecs.hu

10. Primer kutatás I.- Mélyinterjú • Interjúalanyom: Bozóky Anita • Kitűzött célok, megvalósult fejlesztések: • - ROP pályázat: • • Cella Septichora épületének láthatóvá tétele, feltárása • •A föld alatti sírkamrák összekötése  egy látogatói útvonal kialakítása • •A világörökség környezetének rendezése • - Évezredek öröksége vetélkedő • Interpretációs eszközök • Kultúrkertek, Civil park

11. A látogatók számának összehasonlító statisztikája 2009-2010 Forrás: Saját szerkesztés, Bozóky Anita interjú

12. Primer kutatás II.- Standard interjú 1.Kulturális utazási szokások 2. Világörökségek ismertsége 3. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák ismertsége

13. A válaszadók demográfiai adatai A válaszadók nemek szerinti megoszlása (%) A válaszadók életkora Forrás: Saját szerkesztés Forrás: Saját szerkesztés

14. Hipotéziseim 1. Belföldre utaznak leginkább Az emberek utazási célpontja Forrás: Saját szerkesztés 2. Fő utazási cél a szabadidő eltöltés, pihenés, kikapcsolódás (66, 2%)

15. 3. Fontos, de nem fő cél a kulturális tevékenység 3. Fontos, de nem fő cél a kulturális tevékenység Kulturális utazási szokások Forrás: Saját szerkesztés □ 4.Városlátogatás a legvonzóbb program x 5. Tematikus út a legkevésbé vonzó program

16. □ x 6. Mohácsi busójárás a legkevésbé ismert világörökség / • - Átlagosan 2-3 helyszín • 3,8 % (19 fő): mind a kilenc helyszín • 4% (20 fő): 8 helyszín (Mohácsi Busójárás kivétel) • 22,6 % (113 fő): egyetlen helyszínt sem • - 22,8 % (114 fő): Pécsi Ókeresztény Sírkamrák (jellemzően Pécs)

17. A magyarországi világörökségek ismertsége 2010-ben (%) Forrás: Saját szerkesztés

18. 7. Nem a világörökségi érték miatt utaznak Pécs városába történő utazás célja Forrás: Saját szerkesztés

19. 8. Megfelel az elvárásoknak az Ókeresztény emlék 9. Nem tudnak a létezéséről Az Ókeresztény Sírkamrák meg nem látogatásának oka (%) Forrás: Saját szerkesztés

20. SWOT - analízis

22. Jövőkép és fejlesztési javaslatok Jövőkép kulcsszavai: • -Egyedi • Értékes • Interaktív • Informatív • - Látogatóbarát Fejleszthető területek: • A műemlékvédelem területén műszaki állapotra • A Cella Septichora Látogatóközpont innovatív fejlesztése • Az oktatás segítségével történő kulturális fogyasztóvá nevelés - A marketingtevékenység területén

23. A kutatómunka összegzése • Magyar lakosság attitűdje a kulturális és örökségturizmussal  pozitív • Európa Kulturális Fővárosa program és a pécsi örökség kapcsolata  • kulturális ipar és turizmus szektor • - Világörökségi törvény fontossága  állami finanszírozás

24. Irodalomjegyzék Alma M.: Magyarország világörökségei és a VÖMNB. In: Tanulmányok az örökségmenedzsmentről 1., Világörökség és kezelése, Budapest, Kiadó: Információs Társadalomért Alapítvány, 2009. március, 55-71 p. Bezerédy Gy. et al.: Pécs-Európa mediterrán városa, h.n., Kiadó: Panó Press Bt., é.n. Dávid L.-Jancsik A.-Rátz T.: Turisztikai erőforrások, A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása. Gyöngyös, i.k., 2007, 2. javított kiadás Fülep F.-Bachman Z.-Pintér A.: Sopianae-Pécs Ókeresztény emlékei, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1988 Husz M.: Az örökség globalizációja, In: Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról, Pécs, Kiadó: a FEEK dékánja, 2007 Husz M.: Mi az örökség?. In: Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról, Pécs, Kiadó: a FEEK dékánja, 2007 Husz M.: Múlt, történelem, emlékezet, tradíció- az örökség-paradigma újfajta beágyazódása. In: Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról, Pécs, Kiadó: a FEEK dékánja, 2007 Michalkó G.: A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár, Kiadó: Kodolányi János Főiskola, 2004 Puczkó-Rátz.: Az attrakciótól az élményig, Budapest, Geomédia Kiadói Bt., 2000 Puczkó L.- Rátz T.: A turizmus hatásai. H.n. Aula Kiadó, 2005 Gfk Hungária Piackutató Intézet, A magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdjei és utazási szokásai. Turizmus Bulletin, 2008. dec. 12. évf. 3., 2-19 p. Gfk Hungária Piackutató Intézet, Kultúra és turizmus: utazásra motiváló kulturális látnivalók és programok. Turizmus Bulletin, 2008. dec. 12. évf. 3., 19-24 p. M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény- kutató Társaság, Pécs ismertsége, imázsa és látogatottsága a magyar lakosság körében, 2008. Turizmus Bulletin, 2008. dec. 12. évf. 3., 29-31 p.

25. http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_aNYITO.html (letöltve: 2009. november 14.) http://www.jak.ppke.hu/hir/ias/20074sz/07.pdf (letöltve: 2009. október 28.) http://www.miskolc.hu/download.ashx?type=file&id=771 (letöltve: 2010. február 6.) http://www.rop-pecs.hu (letöltve: 2009. november 16.) http://www.vilagorokseg.hu (letöltve: 2009. november 8.) http://whc.unesco.org/en/criteria/ (letöltve: 2010. szeptember 9.) http://whc.unesco.org/en/list (letöltve: 2010. október 9.) Tőzsér A.: Látogató, -és attrakció menedzsment óra, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2009.09.23. Tőzsér A.: Örökség és kulturális turizmus óra, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 2010.02.17.

26. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!