Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2009-2013

1. Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2009-2013 Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából

2. A 2009-2013 stratégia részei • Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága elvárásaival összhangban • Nemzetközi és hazai keresleti elemzés • A hazai kulturális kínálat és helyzetelemzése • Analízis, jövőkép meghatározása • Stratégiai irányok meghatározása, prioritások • Pénzügyi és időtervezés • A kulturális turisztikai piac átfogó vizsgálata előzte meg A stratégia készítői: Budai és Barta Tanácsadó Kft.

3. Nemzetközi kulturális trendek • Közép-Kelet Európa iránti érdeklődés nő • A kulturális örökség részei előnyben • Élmény-jelleg dominál, a tanulás másodlagos • Kultúra fogalma kitágul (életstílus, divat, desgn, kortárs) • Belföldi turisták motivációja: épített örökség)

4. Az elmaradottság okai hazánkban • Nincs élményt kínáló bemutatás • Turisztikai infrastruktúra fejletlen • Vegyes tulajdonosi-fenntartói rendszer • Világörökségi kínálatunk ismertsége alacsony • Szervezetlen tematikus utak • Finanszírozás kiszámíthatatlansága • Területen dolgozók szakmai képzetlensége • A döntési hierarchia és a forrásrendszer átláthatatlan

5. 2015. év jövőképe • Nemzetközileg versenyképes és fenntartható termékek • Magyar kultúra elemeinek megőrzése, hasznosíthatóvá tétele • Tudatos keresletépítés (célcsoportok elérése) • Kulturális vonzerőkre épülő országimázs • Nemzetközi kulturális turisztikai együttműködések nyomán határon átnyúló kapcsolatok • Fenntartható turizmus • Horizontális elvek: • Életminőség javítása • Fenntarthatóság • Esélyegyenlőség • Határon átnyúló kapcsolatok erősítése • Közösség

6. Prioritások a célok megvalósulásáért • A kulturális turizmus szervezeti-működési kereteinek megteremtése • A kulturális turizmus jogszabályi kereteinek megteremtése • A kulturális turizmus gazdasági alapjainak biztosítása • Kulturális kínálatra épülő attrakciófejlesztés • Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése • A kulturális-turisztikai marketing erősítése • A humán erőforrás háttér biztosítása

7. Utazási motivációk főbb csoportjai • Pihenés, tengerpart, család és barátok meglátogatása, városlátogatások, kultúra és vallás, természet, sport, egészségmegőrzés • Eurobarometer - Survey on the attitudes of Europeans towards tourism Analytical report, European Comission, 2009 March

8. A stratégia kialakítását befolyásoló szekunder kutatások • KSH adatai • Hazai turisztikai, kulturális, gazdasági és marketing adatok • A magyarországi kulturális turizmus szempontjából fontos küldő országokban végzett felmérések adatai • A Magyar turizmus Zrt. Által kulturális turizmus témában készített dokumentumok, háttértanulmányok • A NKA kulturális turizmussal kapcsolatos dokumentumai • A nemzetközi kulturális turizmusban meghatározó szerepet játszó országok, régiók, települések, intézmények adatai • A nemzetközi kulturális turizmusban legdinamikusabban fejlődő termékeket kínáló, trendeket meghatározó országok, régiók, települések, intézmények adatai. • A kulturális turizmus területén versenytárs országok adatai.

9. A stratégia kialakítását befolyásoló primer kutatások • A hazai kulturális turisztikai fogyasztók szokásai –saját adatbázisok • Mélyinterjúk készítése • Írásbeli kérdések • Telefonos kérdések • Álcázott vásárlás – magyarországi kulturális turisztikai helyszínek

10. Kínálati elemek • Épített örökség • Egyedi vonzerő pl. török, oszmán emlékek, szecesszió, népi építészet • Sok fejlesztés van jelen - Uniós pályázatok • Fenntarthatóság problémája: műemlékvédelmi előírások • Több tulajdonos esetén nehéz a pályázás • Restauráció mellett a kiépített infrastruktúra is szükséges • A műemlékek bemutatása csak az adott település együttműködésével lehet sikeres – kapcsolódó infrastruktúra • Egykori barokk, reformkori városközpontok helyreállítása • Az ország régészet örökségének bemutatása elhanyagolt

11. Kínálati elemek II. • Világörökségi helyszínek • Budapest Duna-parti látképe • Budai Várnegyed • Andrássy út és történelmi környezete • Hollókő ófalu és táji környezete • Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt • Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete • Hortobágyi Nemzeti Park • Pécsi ókeresztény sírkamrák • Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj • Tokaji történelmi borvidék • További tíz a várományosi listán • Alacsony fokú ismertség • Fontos, hogy több célcsoportnak szóló komplex program épüljőn köréjük annak érdekében, hogy a látogatók ne csak egy, hanem több napos kirándulás keretében látogassák ezeket a helyszíneket • Fenntartható örökségturizmus: eredetiség, bemutatás, hozzáférhetőség, nemzedéki méltányosság • Multiplikátorhatás figyelembevétele

12. Kínálati elemek III. • Nemzeti és történelmi emlékhelyek • Magyar történelem jelentős eseményeihez kötődő helyszínek • Belföldi utazók látogatják • A kulturális örökség védelméről szóló 2011. évi LXIV. Törvény • Szellemi örökségen alapuló vonzerők • Múzeumok, gyűjtemények (nehéz, nem megfelelő körülmények, költséges fenntartás, szakmaiság túlzott térnyerése) • a turisztikai funkciókkal nyitottabbá válik az intézmény, szélesebb rétegeket csábít • Pl. Szentendrei Skanzen, Debreceni Déri Múzeum, Szépművészeti Múzeum • Könyvtárak • Nemzetközi érdeklődés pl. Luther Márton eredeti végrendelete • Színházak, rendezvény helyszínek • A nyelv alapvető meghatározó • Operett Színház, Madách Színház, Opera – előny a felirat • Nemzetközi elismertség: Művészetek Palotűja • Budapesti Kongresszusi Központ, Sportaréna, SYMA Rendezvényközpont • Történelmi személyiségekhez, eseményekhez kötődő emlékek • Tematikus útvonalak (Mária-út, Borostyánút, Szent Márton út) • Hagyományok

13. Kínálati elemek IV. • Turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények • Magyarországon évente 3200 fesztivált rendeznek (művészeti, gasztronómiai, sport témakör) • Turisztikai szezon meghosszabbodása további forgalmat generálnak • Legismertebb hazai fesztiválok: Sziget Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Debreceni Virágkarnevál, Művészetek Völgye • Budapesti Tavaszi Fesztivál • 1981 óta rendezik meg • Változatos programkínálat, érdekes helyszínek pl. Gellért fürdő • 30% a külföldi résztvevők száma • Sziget Kulturális Menedzser Iroda (Sziget Fesztivál, Balaton Sound, Volt Fesztivál) • 2007-től a fesztiválminősítési rendszer a szaktárcák által • Vallási, hitéleti motivációjú utazások • Zarándokutak • Szent István Bazilika, Mátyás-templom, esztergomi bazilika, Dohány utcai Zsinagóga • Via Margaritanum, Mária-út • Kortárs kultúra • Budapesti Őszi Fesztivál, Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny • Kreatív kultúra, design (Cinetrip, Placcc Fesztivál)

14. Kultúra - turizmus • A kultúra vonzerő a turizmus számára • alapmotiváció, • Döntést segítő tényező • Turizmus bevételeket hoz a kultúra számára • A kettő együtt van hatással az általános imázsra • A kulturális turizmus környezete: • Politikai, jogi környezet a működést biztosítja • Gazdasági környezet: kereslet és kínálat alakulását befolyásolja • Társadalmi környezet – életminőség, vendégek és szolgáltatók általános szemléletmódja

15. Kulturális turizmus – STEP analízis

16. A magyarországi kulturális események területi eloszlása • Színkódok magyarázata: hátrányos helyzetű kistérség (s), leghátrányosabb helyzetű kistérség (n), • leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási program lehetőségével bíró kistérség (z)

17. Átfogó ágazati SWOT analízis

18. Átfogó ágazati SWOT analízis

19. Gazdasági: Bevétel Nyereség Mérlegadatok Források Forgalmi: Látogatószám Virtuális látogatószám Reklámérték Turisztikai: Vendégéjszaka szám Tartózkodási idő Egy főre eső költés Szezonális megoszlás IFA bevétel Turisztikai fejlesztések Hatás: Közösségi részvétel Kulturális értékek megőrzése Élményszint Imázsépítés Fenntarthatóság Tervezhetőség INDIKÁTOROK

20. Veszélyek kiküszöbölése • • A válság enyhülése várhatóan már 2010-ben megkezdődik. • • A fejlesztések hosszú távra szólnak. • • A rendelkezésre álló európai uniós források felhasználását maximalizálni szükséges. • • A kulturális kínálat alapvetően meghatározza az országról kialakult képet. • • Új turisztikai termékek, egyedi kínálat, komplex szolgáltatások keltik fel az utazók • érdeklődését. • • Új célcsoportok elérése megfelelő keresleti szegmentációval valósítható meg. • • Új küldő piacok bevonása elsősorban a közeli országokra fókuszálva lehet sikeres. • • Új, innovatív megoldások alkalmazásával tehető hatékonyabbá a turisztikai marketing. • • A szakmai együttműködések erősítésével a rendelkezésre álló erőforrások • megtöbbszörözhetőek. • • A belföldi vendégforgalom ösztönzésére szolgáló eszközök fenntartása kiemelt • jelentőségű. • • A szolgáltatási színvonal emelése folyamatos képzéssel, a nemzetközi elvárásokhoz • történő igazodással érhető el. • • A kulturális turisztikai fejlesztések új, döntően vidéki – gyakran hátrányos helyzetű – • helyszíneket képesek az ország gazdasági vérkeringésébe bekapcsolni. • • A fenntarthatóság szempontjait a kulturális turizmus minden területén érvényesíteni • kell.

21. Vonatkozó jogszabályok • 68/2007 (VII. 26.) FVM-EÜM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal • egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről • 28/2008. (II. 15.) Korm. rendelet a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami • támogatásokról • 8/2009. (III.4.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos • zenei előadó-művészeti szervezetek működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról • 1990. évi C. törvény a helyi adókról • 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági • megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális • tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről • 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről • 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról • és a közművelődésről • 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, • követelményeiről és a képzés finanszírozásáról • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről • 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

22. Köszönjük a figyelmet! Forrás: www.bm.gov.hu/web/portal.nsf/dokumentumtar