160 likes | 332 Views
A vizuális média fejlődéstörténete - 2 Az írás-hordozók fejlődése. Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium. Legkorábbi írás hordozók, agyagtáblák, szikla darabok. Ékírásos téglák, agyagtáblák Pecsét-hengerek „Kőbe vésve”. Papirusz.
E N D
A vizuális média fejlődéstörténete - 2Az írás-hordozók fejlődése Schanda János Virtuális környezetek és fénytani laboratórium
Legkorábbi írás hordozók, agyagtáblák, szikla darabok • Ékírásos téglák, agyagtáblák • Pecsét-hengerek • „Kőbe vésve”
Papirusz • A papirusznád hajtásaiból készült anyag, mely a Nílus partján nõtt: használata a Kr. e. 3000-es évektõl bizonyos. • A papirusznövény hajtásának külsõ kérgét lehámozták, a maradékot pedig hosszú csíkokra vágva függõlegesen egymás mellé helyezték, majd egy másik sor csíkot fektettek erre a rétegre vízszintesen. A rétegeket benedvesítették és lenyomtatva állni hagyták a napon. • A felszabaduló növényi mézganedvek egyetlen lappá ragasztották össze a náddarabokat: ezt a lapot aztán habkővel simára dörzsölték, majd egyenesre vágták a széleit. http://web.ceu.hu/medstud/manual/MMMhu/frame1.html
Tekercs, volumen • Az antik idõkben a tekercs a legfontosabb írásalapanyagnak számított. Papirusz darabokból készült és a capsae nevû hengeres tokban tárolták. Kibontáskor balról jobbra tekerték, vízszintesen tartva, hogy mindig körülbelül négyhasábnyi szöveg látszódjék. A tekercsforma hátránya, hogy nehéz szállítani és keresztreferenciákat is bajos keresni benne.
Pergamen és vellum • Nevét Pergamon városáról ( modern törökországi nevén Bergama), korai gyártási központjáról nyerte. A megnevezést általánosságban minden állati bõrbõl készítet írásra alkalmas anyagra használják. • Eredetileg csak a kecske- vagy juhbõrbõl készült anyag volt a pergamen. • A marha- vagy borjúbõrre a vellum kifejezést használták.
A pergamen készítése • Az állati irhát elõször meszes fürdõben lehúsozták, majd egy keretre feszítették, és addig vakarták, míg még nedves volt. • Ezután habkővel lecsiszolták, krétával vagy más anyaggal kifehérítették, és méretre vágták. • A pergamen fokozatosan vált a legnépszerűbb írásalapanyaggá a 4. századtól, kiszorítva a papíruszt.
A papír • Kína, Kr.e. 105: Caj-lun – faháncsból, kenderből, rongyból készített papírt • A 8. Század közepén az arabok tanulták el a papírkészítés technológiáját a kínaiaktól. A legrégibb görög nyelvû papírkódexek a 9. századból származnak. A moszlim Hispániában a 11. század második felétõl kedzték meg a papír (carta) gyártását.
Papír • A 12.-13. századi Itáliában és a Mediterráneumban kereskedõk feljegyzései és jegyzõi regiszterek alapanyagául szolgált, de Itáliában az elsõ papírmenufaktúrák csak a 13. századtól keletkeztek. • A 13.-14. században aztán a papírgyártás fokozatosan továbbterjedt Svájcba, a Rajnavidékre illetve Franciaországba. • Angliában a 15. századig csak kevés papírmanufaktúra létezett, és csak a 16. század második felétõl sûrûsödtek meg az alapítások. A híres angol kiadó, (William Caxton és társai a 15. század második felében még jobbára Itáliából és Franciaországból importálták a könyveikhez szükséges apaírmennyiséget.) • A 14. századtól kezdve egyre gyakrabban bonyolítottak magánlevelezést papíron, és az 1400-as években az olcsó könyvek nagy része papírra készült, csakúgy, mint a 16. századtól a jogi iratok nagy része is (bár a pergamen továbbra is használatban maradt).
A papír készítése • A papírt általában gyapot- vagy lenrongyokból készítették, bár Keleten más, mint például selyemmaradékokat is használhattak. • A rongyokat addig áztatták és verték, amíg nedves masszává áztak szét: ekkor víz és ragasztóanyag keverékével teli tartályokba öntötték. • Ekkor egy drótból készült keretet merítettek a masszába (a keret függõleges és vízszintes drótvonalai belenyomódtak a készülõ lapba), újra és újra, míg a megfelelõ vastagságot el nem érték. • A szárítást nedvszívó anyagból készült lapok közé helyezve végezték. A folyamat végén egyenesre vágták a széleket, bár ez el is maradhatott. • A keretek gyakran valamilyen minta szerint kirakott drótszálakkal készültek vízjel kialakítása végett.