Molnár Máté Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület elnök

1. A tranzitfoglalkoztatási programok helye és szerepe a munkaerő-piaci reintegrációban Molnár Máté Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület elnök

2. Mi a tranzitfoglalkoztatás? • foglalkoztatással egybekötött képzés? • képzéssel támogatott foglalkoztatás? • foglalkoztatáspolitikai beavatkozás? Olyan átmeneti védettséget biztosító program ( munkahely), amely lehetőséget ad: • a korábbi tudásbeli hiányok pótlására • gyakorlatorientált szakképzést valósít meg • szociális – mentális fejlesztést biztosít

3. A tranzitfoglalkoztatási programok előzményei • 1990. Társadalmi- gazdasági rendszerváltás jelentős ifjúsági csoportok kerülnek hátrányos helyzetbe: • Általános iskolát be nem fejezők • Középfokú képzésbe be nem kerülők (alulképzettség, szociális helyzet) • Középfokú képzésből lemorzsolódók (tanulási és magatartási zavarok) • Szakképzettek, de a szakma strukturális válságban van

4. A tranzitfoglalkoztatási programok kialakulásának története • A munkaügyi kormányzati szervek intézkedései: • - Munkaügyi központok: munkaerő-piaci képzés • - PHARE programok: MÜM, MKM, OM. • - Országos Képzési Tanács által támogatott programok • - OFA foglalkoztatási programok: • 1996-97: foglalkoztatás + képzés • 1998: Tranzitfoglalkoztatási pályázat, • 14 nyertes • 1999-2004: tranzitfoglalkoztatási projektek, • 6 cikluson át • HEFOP 2.3.1. intézkedés 2004 és 2005 • ÚMFT – TAMOP 1.4.1. vegyes zöldség (tranzit, ÚD, KID)

5. A tranzitfoglalkoztatási programok létjogosultsága I. Társadalmi cél: • Szociális gazdaság kiépítése kiépítése • A foglalkoztatottság arányának növelése • A gazdaság munkaerő igényének biztosítása : sok a hiányszakma A civil szféra foglalkoztatási aránya : • EU-ban kb. 8%-a dolgozik a ebben a szektorban • Magyarország : 2-2,5 % A civil szféra előnye : • Magasfokú hozzáértés civil ≠ amatőr • Többlet értékhozzáadás • Széleskörű önkéntes gárda

6. A tranzitfoglalkoztatási programok létjogosultsága II. • ….a társadalomban mindig lesznek olyanok, akik halmozottan hátrányos helyzetüknél fogva nem tudják kihasználni a társadalom nyújtotta lehetőségeket. • …nő a hátrányos helyzetű rétegek aránya • …nő az alapiskolát be nem fejezők száma • …nő a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdők száma • …a „hagyományos iskola” nem tudja kezelni a problémát • Előítélet • Pedagógiai felkészületlenség • …az alulképzettség, szakma hiányában nincs esély a munkaerő-piacon

7. A tranzitfoglalkoztatási programok célcsoportjának jellemzői: • Halmozottan hátrányos helyzet • Szakképzettség hiánya • Alulképzettség – funkcionális analfabétizmus • Belső motiváció és akaraterő hiánya (környezeti pozitív példa hiánya) • Súlyos magatartászavar, esetleg deviancia • Negatív életvitel, higiéniai problémák • Labilis idegállapot, alacsony ingerküszöb • Alultápláltság és gyenge fizikum • Felnőtt tanulási módszerek hiánya • Súlyos anyagi – szociális gondok

8. A tranzitfoglalkoztatási programok a célcsoport szükségleteire épültek • Megélhetést biztosító anyagi támogatás (munkabér, ösztöndíj) • Közismereti és kommunikációs felzárkóztatás • Pszicho-szociális – mentális támogatás • Személyiség és életvitel pozitív irányú fejlesztése (életviteli tréning) • Szakmai elméleti – gyakorlati képzés • Kulcsképességek fejlesztése • Munkaerő-piaci felkészítés • Utógondozás Ezeket az igényeket csak egy olyan komplex program tudja kielégíteni, amely egyesíti a képzést a foglalkoztatás és pszichoszociális – mentális fejlesztést

9. A tranzitfoglalkoztatási komplex program főbb elemei • Utógondozás: • 2-6 hó • A résztvevők munkába helyezése • A résztvevők munkában tartása • Utógondozás Kiválasztás: 1-3 hó - Felkutatás - Pályaorientáció - Kiválasztás Foglalkoztatás – képzés: 8-13 hó - Közismereti felzárkóztatás - Foglalkoztatás (termelés) - Szakmai képzés - Pszicho – szociális gondozás - Kulcsképességek fejlesztése - Lemorzsolódás megakadályozása - Munkaerő-piaci tréning - Elhelyezkedés előkészítése

10. A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei I.

11. A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei II.

12. A tranzitfoglalkoztatási programok eredményei III. 1. A fajlagos támogatási összegek alakulása: OFA 2,5 M Ft/Fő HEFOP 3 M Ft/Fő TÁMOP 2 M Ft/Fő 2. OFA támogatás és saját bevétel alakulása: OFA: 1.458.268 e Ft Árbevétel: 414.775 e Ft / 28,55% / 3. A projektek által befizetett járulékok és adók a támogatás 38-40 % - át tették ki.

13. Hazai elterjesztést nehezítő tényezők 1. Fiskális szemlélet: • Túl drága • Negatív irányba ösztönzi a nappali rendszerű képzésben résztvevőket • Hogyan definiáljuk a hátrányos helyzetet (Kik vehetik igénybe?) 2. Jogi szabályozatlanság • Projekt finanszírozás helyett projektelem finanszírozás

14. 3. Magyar pályázati rendszer fogyatékosságai: • Bürokratikus • Kiszámíthatatlan, egy ciklusos gondolkodás • A megvalósító szervezetet nem támogatja: létbizonytalanság • Kimenet centrikus szemlélet hiánya

15. 4. Utófinanszírozó jellegű • A szervezeteknél hiányzik a forgóalap • Az előleg rendszer nem működik • Utófinanszírozás • A bankok nem adnak hitelt, hiányzik a vagyoni biztosíték ( Civil Bank) 5. A négyablakos rendszert felváltó egyablakos rendszer működési zavarai 6. Civil akkreditáció késik

16. A hazai széleskörű elterjesztés érdekében szükséges 1. A jelenlegi kiszámíthatatlan pályázati rendszer helyett egy kiszámíthatóbb intézményi támogatásra lenne szükség (3-4 évre szóló pályázatok, közvetlen finanszírozás, szolgáltatás vásárlás stb.) 2. A magyar pályázati rendszer bürokratikus vadhajtásainak megszüntetése • Kevesebb papír • Helyszíni ellenőrzés arányának növelése • Kisebb bizalmatlanság: a civil nem amatőr

17. 3. A szervezetek finanszírozási gondjainak enyhítése • Nagyobb előleg • Bérek és ösztöndíjak folyamatos biztosítása • Utófinanszírozás 20%-ról 5%-ra való csökkentése 4. Egyes állami feladatok átadása a civil szférának 5. Politikai akarat, jogi szabályzás és finanszírozás egysége

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Molnár Máté elnök e-mail: termeloiskola@zelkanet.hu tel.:92/598-300 mobil: 30/9373-845