330 likes | 852 Views
Polgári jog 1. (Általános tanok, személyek joga). Dr. Osztovits András PhD bíró. Félév tematikája. Polgári jog fogalma, jogforrásai, alapelvei Jogképesség, cselekvőképesség Cselekvőképesség fajtái Jogi személyek Jogi személyek egyes fajtái Személyek polgári jogi védelme.
E N D
Polgári jog 1.(Általános tanok, személyek joga) Dr. Osztovits András PhD bíró
Félév tematikája • Polgári jog fogalma, jogforrásai, alapelvei • Jogképesség, cselekvőképesség • Cselekvőképesség fajtái • Jogi személyek • Jogi személyek egyes fajtái • Személyek polgári jogi védelme
Kötelező tananyag • Bíró György – Lenkovics Barnabás: Általános tanok (4. Kiadás, Novotni Kiadó, 2002) • Kecskés László: Polgári jog – A személyek joga (3. Kiadás, Dialóg Campus, 2007) • Ptk. 1-87. §-ok • Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része (Dialóg Campus, 1998) • Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog (Szt. István Társulat, 2000) • Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg Campus, 2004)
Számonkérés módja Szóbeli kollokvium
Fogalommeghatározás közjog – magánjog (Ulpianus) jogterület - jogág
Magánjog jogágai, részterületei • Polgári jog • Munkajog • Nemzetközi magánjog (nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga) • Polgári eljárásjog • (Családi jog, kereskedelmi jog)
Magánjog történeti fejlődéseKontinentális rendszerek római jogi gyökerek római jog továbbélése (pandektajog) Első kodifikációk (törvényi egységesítések)
Első kodifikációk • 1791. Allgemeines Landrecht (Nagy Frigyes – Suarez) – kazuisztikus, 19.000 szakasz • 1804. Code Civil (Napóleon, Portalis) – törvény előtti egyenlőség, tulajdon sérthetetlensége, szerződés szabadsága, házasságkötés magánjogi szerződés
Első kodifikációk 3. 1811. Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (ABGB) – I. Ferenc, Martini, Zeiller 4. 1896. Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) – Windscheid, Gierke, Planck (Thibaut és Savigny vitája)
Első kodifikációk 5. 1907. Zivilgesetzbuch (ZGB) - Huber általános jogelvek, általános szerződési feltételek, bírói „jogalkotás”
Első kodifikációkcommon law rendszerek szokásjog (common law) – törvényi jog (statute law) Precedens rendszer – precedens módszer stare decisis ratio decidendi – obiter dictum EK magánjogának hatása
Magyar magánjog fejlődése Frank Ignácz: Közigazság törvénye Magyarhonban (1845) Apáthy István – kereskedelmi törvény, 1875: XXXVII. tv.) Szászy Béla (szerk.) Magánjogi Törvényjavaslat, 1928. (2171 szakasz, négy rész) szokásjogként a Ptk. hatályba lépéséig
Magyar magánjog tudomány Grosschmid Béni (Zsögöd Benő) Szászy-Schwarz Gusztáv Szladits Károly (hatkötetes Magyar Magánjog) Eörsi Gyula, Világhy Miklós Harmathy Attila, Sólyom László, Sárközy Tamás Vékás Lajos, Lábady Tamás Lenkovics Barnabás, Jobbágyi Gábor Kecskés László
Magyar magánjog legfontosabb jogforrásai 1) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatályban: 1960. május 1.) rövidítése: Ptk. 2) 1960. évi 11. tvr. a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról – röv.: Ptké. 3) 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról – röv.: Csjt. 4) 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról – röv.: Nmjt.
Polgári jog rendszere(Ptk. alapján) Első Rész: Bevezető rendelkezések Második Rész: A személyek Harmadik Rész: A tulajdonjog Negyedik Rész: A kötelmi jog Ötödik Rész: Öröklési jog Hatodik Rész: Záró rendelkezések
Polgári jog alapelvei Alapelv fogalma, jellemzői • Autonóm mozgástér védelmének elve • Ésszerűség elve • Igazságosság elve • Jogbiztonság elve • Jogfejlesztő értelmezés elve
Polgári jog alapelvei 6. Jóhiszeműség és tisztesség elve 7. Rendeltetésszerű joggyakorlás elve 8. Joggal való visszaélés tilalmának elve 9. Együttműködési kötelezettség 10. Elvárható magatartás elve
Autonóm mozgástér védelmének elve Ptk. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. Ptk. 7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik. (2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
Ésszerűség elve Nincs külön nevesítve, de keretszabályokból következik Betű szerinti jogértelmezés korlátja
Igazságosság elve Nincs külön nevesítve, de! Polgári jogviták elrendezése ne csak formálisan jogszerű, hanem igazságos is legyen Jogszolgáltatás - igazságszolgáltatás
Jogbiztonság elve • Törvény előtt mindenki egyenlő • Jogszabályok állandók, áttekinthetők, megismerhetők legyenek • Következetes, előre kiszámítható, ésszerűen felépített rend érvényesülön
Jogfejlesztő értelmezés elve Ptk. 1. § (1) bek. 2. mondat: a polgári jogi „viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.” (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. De! jogbiztonság követelménye
Jóhiszeműség és tisztesség elve Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
Rendeltetésszerű joggyakorlás elve Ptk. 2. § (2) bek.: A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.
Joggal való visszaélés tilalmának elve Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
Együttműködés elve Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
Elvárható magatartás elve Ptk. 4. § (4) bek.: Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.