A magyar népesség megoszlása KSH -2011. I. negyedév

1. Bálint IstvánFoglalkoztatási Hivatal A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megújuló szolgáltatási rendszere

3. A magyar népességmegoszlása KSH -2011. I. negyedév

4. Foglalkoztatási ráta (15-64 évesek) alakulása

5. Inaktivitási ráta (15-64 évesek) alakulása

6. Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) alakulása

7. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2000-2011. augusztus között Forrás: NFSZ-regiszter

8. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos leépítésekben érintett munkavállalók száma Forrás: NFSZ-regiszter

9. A kiadott engedélyek és bejelentések száma külföldi munkavállalók részére országonként, darab Forrás: NFSZ-regiszter

10. Helyzetértékelés Továbbra is alacsony, ugyanakkor enyhén javuló foglalkoztatási szint. Mérséklődő munkanélküliségi ráta. A gazdasági válság hatására romlott a munkaerő-piaci helyzet. A munkavállalási korú népesség több mint fele foglalkoztatott. Forrás: KSH

11. Kihívások a munkaerő-piac kínálati oldalán A válság következtében megnőtt munkanélküliség (az álláskeresők megváltozott összetétele). Jelentős régiós és területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek. Fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének korlátai. Az idősebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerőpiacról. Az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból. Forrás: Eurostat

12. Forrás: Eurostat

13. A munkaerő-piac főbb jellemzői • Alacsony munkaerő-piaci részvétel. • Az alacsony foglalkoztatási szint, viszonylag alacsony munkanélküliséggel párosul. • Magas a munkaerő-piacról tartósan távolmaradók aránya - alacsony az álláskeresési aktivitás.

14. A munkaerő-piac főbb jellemzői • Kevés bejelentett állás. • Nincs megbízható munkaerő-piaci előrejelzés. • A szakképzési rendszer és a munkaerő-piaci igények közötti eltérések. • Kereslet – kínálat közötti eltérések. • Információáramlás problémái. • Munkajogi kötelezettségek ismeretének hiánya. • Támogatási, szolgáltatási lehetőségek ismeretének hiánya.

15. A munkaerő-piac főbb jellemzői • Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) az oktatás és a gazdaság között. • Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt. • Merev munkaerőpiac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás. • Munkaerő-hiány egyes szakmákban és régiókban. • Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú.

16. A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, 50 éven felüliek, kisgyermekes nők tartósan munka nélkül levők megváltozott munkaképességű személyek. A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek fő területei • Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok. • Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez. • A család és a munka összeegyeztetését segítő programok. • A versenyképes tudás megszerzésének támogatása. • A szakképzés rendszerének fejlesztése.

17. A munkaügyi szervezet fő célja • A munkaadók munkaerő-igényeinek kielégítése, az igényeiknek megfelelően képzett munkaerővel. • Az álláskeresőket minél rövidebb időn belül munkába helyezése. Alkalmassá tenni őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaadók igényeinek.

18. A munkaügyi szervezet fő célja A munka megszerzéséhez és megtartásához szükséges kompetenciák megszerzésének támogatása.

19. KULCSKÉRDÉSEK • Hogyan lehet a gazdaság igényeit kielégítő: • pályaorientációs rendszert • szak- és felnőttképzési rendszert • munkaerő-piaci képzési rendszert kialakítani és működtetni?

20. Lehetséges megoldások • Szorosabb és aktívabb együttműködés az érintett szervezetek között. • Előrejelzések eredményességének javítása. • A felnőttképzési rendszer keresletekhez történő igazítása - KERESLET VEZÉRELT KÉPZÉSEK. • Gyakorlati képzőhelyek számának növelése a munkaadóknál.

21. Lehetséges megoldások • Egyéni képességék, kompetenciák és élethelyzet vizsgálata, mérése és fejlesztése. • SZEMÉLYRE szabott szolgáltatások és támogatások biztosítása. • Mentorálás lehetőségének megteremtése. • Felkészült segítő szervezetek, személyek – minőségbiztosítás. • A szolgáltatások és támogatásokrendszerbe foglalása.

22. Az aktív eszközökben érintettek száma Forrás: NFSZ-regiszter *tartalmazza: közhasznú munka, közmunka, közcélú munka, új Nemzeti Közfoglalkoztatási Program ** tartalmazza: a munkaviszonyban állók, a munkaviszonyban nem állók és a „Lépj egyet előre!” program keretében képzésben lévőket

23. Kereslet vezérelt munkaerő-piaci képzések • A kirendeltségi térségben jelentős szerepet betöltő munkaadók munkaerő-igényének felmérése személyes kapcsolatfelvételen keresztül valósul meg. • A képzésben résztvevők kiválasztása a munkaadóval szorosan együttműködve, azok aktív részvételével történik (tájékoztató, gyárlátogatás). • A munkaügyi központ az érvényes munkaerőigénnyel rendelkező munkaadóval megállapodást köt, hogy a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges képzés megszerzéséhez, igény esetén a gyakorlati képzést a munkaadó telephelyén biztosítja. • A megállapodásban a munkaadó vállalja, hogy a képzést követően az álláskeresővel a munkaerőigényben megjelölt munkakör betöltésére munkaviszonyt létesít.

24. Köszönöm a figyelmüket!