Friedrich Nietzsche (1844-1900)

1. Életfilozófiák Friedrich Nietzsche (1844-1900)

2. „Szeretem azt, aki önmagán túlemelkedve akar alkotni és ebbe pusztul bele. Szeretem azt, a kinek lelke pazarolja magát, akinek nem kell köszönet, aki nem ádvissza: mert örökkön ajándékoz és nem akarja magát megóvni.” (Zarathusztra)

3. A tragédia születése a zene szelleméből Dionüszosz Apollón A béke, a pihenés, a lelki nyugalom istene Az esztétikai érzés, az értelmi megismerés istene A logikai rend, a filozófiai nyugalom és a mérlegelés istene A festészet, a szobrászat. És elbeszélő költészet istene Csendes, nőies szépség • A bor, a kicsapongás istene • A sarjadó élet, a tevékenységek istene • Az extatikus izgalom, a megrendülés istene • Az ösztön, a kaland a félelem nélküli szenvedés istene • A dal, a zene a tánc, a tragédia istene • Nyugtalan, férfias erő

4. Az isteni szintézis • A legnemesebb görög művészet ennek a két ideálnak az egyesítése volt. • A drámában a kórus Dionüszosz, a párbeszédek Apollón ihletésére születtek meg. • A görög dráma legmélyebb vonása a pesszimizmus dionüszoszi legyőzése – a művészet útján.

5. A tragédia lényege • A pesszimizmus a hanyatlás jele, az optimizmus a felületességé; az erős ember életformája a tragikus optimizmus - ő még saját szenvedéseinek árán is intenzív és széles körű élményeket keres, s örül annak, hogy az élet törvénye a harc. • A tragédia annak bizonyítéka, hogy a görögök nem voltak pesszimisták.

6. Szókratész – az új idők jele • Szókratésszal megjelent az életet aláásó racionalitás. • Filozófiai költészet kritikai filozófia • Művészet tudomány • Ösztön ész • Testgyakorlás dialektika • A népek ifjúkorukban mítoszt és költészetet teremtettek, hanyatlásuk idején filozófiát és logikát.

7. Imígyen szóla Zarathusztra • Isten halott • A világot, és az élet szerveződését irányító keresztény hit egésze érvényét vesztette • A metafizikai és morális helyzet is alapvetően megváltozott • Ha Isten halott, az emberre hatalmas feladatok várnak: vagy az emberfölötti embert (übermensch) választják, vagy az utolsó embert

8. Imígyen szóla Zarathusztra Az emberfölötti ember Az utolsó ember A kényelmes és biztonságos tömegélet állapota „Egy kis gyönyör nappal, egy kis gyönyör éjjel: de fő az egészség. »Feltaláltuk a boldogságot« – mondják az utolsó emberek, és vaksin pislognak.” • Az ember önmeghaladásának és önteremtésének követelése „Kötél az ember, kötél az állat és az embert felülmúló ember között.” „Aki nem akar a tömeghez tartozni, egyszerűen ne legyen elnéző önmaga iránt.” „Olyasvalami az ember amin felül kell emelkedni. Mit tettetek, hogy túlhaladjatok rajta? ”

9. Imígyen szóla Zarathusztra A három átváltozás Az emberi szellem tevéhez hasonlóan türelmesen cipeli a tapasztalat és szellemi-morális örökség súlyos terheit. A teve a teher cipelésében leli meg boldogságát A szellem a sivatagban leveti és vadul lerombolja a régi értékeket, de még nem képes újakat teremteni A szellem legmagasabb alakja a gyermek, aki a teremtés, a játék, a szent igenlés megtestesítője. Az új értékek megteremtéséhez, ami az emberfeletti ember feladata, a szellemnek gyermekké kell válnia.

10. Imígyen szóla Zarathusztra A hatalom akarása Minden igazság, minden morális jó akarása mögött a hatalom akarása van Ez mindenekelőtt az önmeghaladás és az önmagából való teremtés akarata; nem mások fölötti uralom, hanem önnön erőink kiteljesedésének akarása Ehhez meg kell szabadulnunk a „bosszú szellemétől” – ami torz értékeinket kialakította Nem pusztán a múlttal való megbékélésről van szó, az emberfölötti ember feladata az, hogy a múltat visszafeléis tudja akarni – „Megváltani az elmúltakat, és »Így akartam!«-má újjáteremteni minden »Megesettet «– ezt nevezném csak megváltásnak én.”

11. Túl jón és rosszon, Az erkölcs származásához Az emberi cselekvésnek két ellentétes értékelése van Csordaerkölcs – ázsiai/zsidó eredetű: alázatos, altruista veszély és hatalomszeretet helyett biztonság és békeszeretet erő helyett ravaszság, nyílt bosszú helyett titkos bosszúállás szigorúság helyett részvét, becsület és büszkeség helyett lelkiismeret • Úri erkölcs – az ókori római értelemben vett virtus: • férfiasság, bátorság, vállalkozó kedv A becsület: pogány, római, feudális, arisztokratikus A lelkiismeret: zsidó, keresztény, polgári, demokratikus.

12. »Egyszer rajtakapta nővérét, amint sírva nézte, s nem tudta megérteni könnyeit:„Miért sírsz Lisbeth? – kérdezte- hiszen boldogok vagyunk!”Egyszer hallotta, amint nővére könyvekről beszélt, s földerült az arca:„Ó, - mondotta - én is írtam egy két jó könyvet” - s vége is volt a világos pillanatnak.1900-ban halt meg. Ritkán fizetett valaki ily drága árat a lángelméjéért.«(WillDurant)

14. Köszönöm a figyelmet!