Mennyire gátolja a vevőkockázat magyarországi mértéke a gazdasági növekedést?

1. Mennyire gátolja a vevőkockázat magyarországi mértéke a gazdasági növekedést? 300 Mrd Ft a tét évente Előadó: Felfalusi Péter ügyvezető

2. Vevőkockázat A vevőkockázat előnytelen következményei: • Finanszírozási veszteség • Leírási veszteség • Várakozások, előítélet, megítélés: • Kisebb megrendelések • Elveszett üzleti lehetőségek Kockázat mértéke csak nemzetközi összehasonlításban értelmezhető: • European Payment Index: • Reprezentatív felmérés több, mint 6000 döntéshozót megkérdezve • Európai felmérés

3. Vevőkockázat nemzetközi összehasonlításban Átlagos fizetési időtartam Európában Magyarország: 45,1 nap Ebből késedelmes napok száma: 16,3

4. Vevőkockázat nemzetközi összehasonlításban A leírási veszteség alapján hazánk sereghajtó 1% alatt 1 – 1.9% 2 – 2.9% 3% felett

5. Vevőkockázat nemzetközi összehasonlításban Romló tendencia a lejárt követelések szerkezetében

6. Vevőkockázat nemzetközi összehasonlításban Fizetési kockázat trend 2004-2007 Fizetési Index Változás a fizetési Indexben: Csökkent Nőtt

7. Vevőkockázat nemzetközi összehasonlításban Fizetési kockázati várakozások

8. A vevőkockázatok számszerűsítése Finanszírozási veszteség: • Nagyjából 10 Mrd forintot lehetne megtakarítani évente minden nappal, amivel gyorsabban fizetnék ki a számlákat. 14% finanszírozási ktg. • Egy átlagos vevők forgási sebességével számolva (3), ez 30 Mrd Ft addicionális növekedést tenne lehetővé. • Ebben nem állunk rosszul a többi európai országhoz képest.

9. A vevőkockázatok számszerűsítése Várakozások, előítélet, megítélés • Rosszul állunk Európához képest, ami kisebb megrendelés-állományt eredményez. • Nehéz számszerűsíteni. • De 1%-kal nagyobb megrendelés ugyanennyivel növelné a GDP-t.

10. A vevőkockázatok számszerűsítése Leírási veszteség • Az utolsók között kullogunk • Van hely bőven a fejlődésre • 1%-os javulás cca. 250 Mrd forintot jelentene, ami • tőkeinjekcióként csapódna le • igazságosabb elosztást eredményezne • sokkal kevesebb vállalkozás-t (főként KKV) számolnának fel, aminek az áttételes hatása sem lenne elhanyagolható

11. Növekedési lehetőségek, kitekintés Európára Outsourcing hányad Fogyasztói szektor: • Magyarországon szinte minden cég igénybe veszi a szolgáltatást, de jellemzően 180 napon túli kintlévőségeket adnak át • Európában erre 30-60 naposan már sor kerül • Pozitív tendencia • Néhány iparág kimarad Magyarországon (Biztosítók, Állami szektor)

12. Növekedési lehetőségek, kitekintés Európára Outsourcing hányad Üzleti szektor: • Magyarországon megközelítőleg tizedannyi cég választja a kiszervezést, és 300 nap feletti az átlagos várakozási idejük • Európában erre jellemzően 90 naposan már sor kerül • Nem figyelhető meg javulás • Jellemzően a multinacionális cégek alkalmazzák, vagy multinacionális tapasztalattal rendelkező vezetők • Gazdasági vezetők átlagosan 20%át az idejüknek a kintlévőségek kezelésével töltik!

13. Miért kiváló egy adott ország? • Szabályozott iparág a kintlévőség kezelés • Pozitív tendencia • Credit bürok működése (adóslista) • Komoly visszatartó erő lehet • Nálunk csak KHR • Behajtási költségdíj létezése • Visszatartó erő • Igazságos elosztása a jövedelmeknek • Adatvédelmi törvény • Magyarországon a legszigorúbb • Beazonosítás nehézsége, adatok tárolhatósága, felhasználhatósága • Gyors, és hatékonyan működő jogi eljárások • Vezetői, politikai kultúra

14. A jelen Európában - a jövő Magyarországon? • Hitelkeretek felállítása a fogyasztói szektorban • Hitelgarancia a fogyasztói szektorban • Score alapú elemzések az értékesítés segítéséhez • Az állami szervek együttműködése az iparággal • Gyors, és hatékony jogi eljárások • A politikai elit példamutatása ?

15. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Intrum Justitia Kft.1139 Budapest Pap Károly u. 4-6.www.intrum.hu