Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában

1. Inklúzió, integráció, differenciálásSérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai Dr. Bakonyi Anna Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2. A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez A csoporthoz tartozás összetevői: • Szokások • Műveltség • Kultúra • Nyelv • Vallás • Anyagi helyzet • Infrastruktúra • Külső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) • Érdekek • Munkahelyi közösség szintje • Egyéb közösségek szerepe • Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)

3. A kisebbségi létezés okai, összetevői • Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - migrációból adódó kisebbségek • Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet A két tényezőt nem keverhetjük össze !!! • Sérülésből fakadó kisebbségek: - sajátos nevelési igényű gyerekek – organikus sérülések, autizmus (jogszabályi változások) (SNI a,) - a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom oki háttérből – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b,) - TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok) • Tehetséges gyerekek: - lehetnek SNI és HHH gyerekek is

4. Identitásegyszeres, többszörös / önkéntes,kényszerű • Szegregáció(szükséges és indokolatlan változatok) • Diszkrimináció (csak negatív változatok) • Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített) • Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában) A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más?) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága A befogadást erősítő tényező: mindenki más

5. A szülők megküzdési folyamata, krízishelyzet, trauma • Függ: Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. • Szintek, folyamat: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata Önszabályozó fázisok érzelmi és értelmi szinten egyszerre A szülő kirekesztődésének „okozója” a gyerek A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség - sem a családban - sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció!!!

6. Módszertani, pedagógiai környezet feltételei 1. Ld. új ONAP • Terem elrendezése (műhelyek, kuckók, sarkok) • Párhuzamosan végezhető tevékenységek, több szintű tanulás • Kompetenciák erősítése, mint cél (pedagógusnál, dajkáknál, gyereknél) kompetencia= ismeret, képesség, attitűd • Képesség szerinti differenciálás (nem életkor szerint pl. vegyes csoport) • A differenciálás területei: eltérő a: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idő, értékelési mód, és a segítségadás megoldásai, mértéke • Az értékelés szerepe: mit mérünk, hogyan, mit értékelünk jobban, mit kevésbé…van különbség az értékek között? („kéz, szív, fej”)

7. Módszertani, pedagógia környezet feltételei 2. Ld. új ONAP • Az érzelmek szerepe a mindennapokban, a gyerek érzelmi lény, az érzelmek egyéniek, az SNI gyereknek is vannak érzelmei • Erkölcsi szokások értékrend, szoktatás, minta, választás és döntés szerepe, együttműködés és egyediség együttese, dilemmahelyzetek • Játékcentrikusság, a játéknak, mint alaptevékenységnek komolysága ( a játék a fejlődés feltétele és minden egyéb tevékenységben „benne van”), a szabadjáték és a fejlesztő játék elkülönítése (!!!) • Cselekvő/tapasztalati tanulás biztosítása, az SNI gyereknek is, a saját szintjén

8. Módszertani, pedagógia környezet feltételei 3. Ld. új ONAP • Csoportmunka, mindenkinek saját felelőssége van a csoporton belül • Projektek, tématervek, komplexitás- „belefér” az SNI gyerek • Konstruktív tanuláselmélet , előzetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban, és: nincs értékrendi eltérés a felfedező, érzelmekhez kapcsolódó tanulás, valamint a hagyományos gondolkodás között • A felnőttnek, mint szervező, mint a fejlődést segítő szerepe (nem „diktáló”, mindent eldöntő, meghatározó)

9. Módszertani, pedagógia környezet feltételei 4. Ld. új ONAP • A tárgyak, eszközök, szerek szabad használata (mit, mire, hol, hogyan használhatunk) • Kortárssegítési technikák ismerete, alkalmazása, gyerekek előkészítése, bevonása • A differenciálás tág értelmezése (átlagostól a lemaradásig, a tehetséggondozásig: mindenki!!!!!) Inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét. Akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyerek, akkor is, ha éppen nincs. Kölcsönösség- mindkét fél számára- ez a természetes életmód

10. Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 1. (az előzőek értelmében) • A terem elrendezésében szempontok: - egyszerre több tevékenység zajlik - az SNI gyereknek legyen neki való tér, játszó és tanuló hely • Beszélgetés a gyerekekről (melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni) - szabad vélemény nyilvánítás, megbeszélés, javaslat tétel • Differenciált segítségnyújtás a gondozásban - kinél kell csak kicsit, kinél jobban bekapcsolódni kivárás, türelem (étkezés, mosdóhasználat, WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, stb.) - megosztott figyelem a többi gyerekre, mintát adni - engedni, hogy a többi gyerek is segítsen az arra rászorulóknak

11. Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 2. (az előzőek értelmében) • Az SNI gyerek szüleivel - egyéni bánásmód, megértés, támogató attitűd • Az SNI gyerekek sajátos érzelemvilágát - próbálni megérteni, a többi gyereknek is segíteni ebben, - támogatni a gyereke együttműködését. Pl. játékban • Az önállóság támogatása - apróbálkozások segítése • Bekapcsolódás a játékba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy a szabad játékba, vagy a fejlesztő játékba - útmutatás szerint.

12. Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 3. (az előzőek értelmében) • Bekapcsolódás a tanulásba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy az SNI gyereknek kell e segíteni éppen, vagy a többinek (attól függ, hogy ő éppen kivel akar foglakozni) • Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében - ötletek, és iránymutatás alapján • Kirándulások, séták alkalmával jelen lenni - előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos sajátosságokat, tudnivalókat • Bármilyen külön feladat adódik - részvétel, segítés, támogatás (mosás, feltörlés, átöltöztetés stb.)

13. Összegzés • Támogató, együttműködő, megértő attitűd aktív részvétel • A dajka segítőtársa a szülőknek, az óvodapedagógusoknak, a gyerekeknek • A dajka – valójában – pedagógiai asszisztens • A takarítás a mosás, az étkezéssel kapcsolatos teendők is a fenti célt szolgálják - Dajkák nélkül nincs hatékony nevelés! - Köszönjük a munkájukat!

14. Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail.com 06-30-284-32-40