180 likes | 287 Views
Ókori irodalom III. Eposz, kiseposz, tanköltemény. Homéros. Homérosi főhősök: Achilleus (Akhilleusz) Odysseus (Odüsszeusz) haragvó hős – arisztokrata társadalom hazatérő hős – kereskedő-polgári társadalom. az eposz Homéros után. hellénisztikus kor: eposz helyett „kiseposz”
E N D
Ókori irodalom III. Eposz, kiseposz, tanköltemény
Homéros Homérosi főhősök: Achilleus (Akhilleusz) Odysseus (Odüsszeusz) haragvó hős – arisztokrata társadalom hazatérő hős – kereskedő-polgári társadalom
az eposz Homéros után hellénisztikus kor: eposz helyett „kiseposz” terjedelmi különbség témaválasztás: nem heroikus hősválasztás: hérosz + hétköznapok Kallimakhos: Hekalé Catullus 64. carmen
Catullus Péleus és Tethis lakodalma Ariadné és Théseus az ekphrasis jelentősége a Párkák éneke Achilleus 2 egymást ellenpontozó történet
eposz az eposz világképe: ég – föld – alvilág konfliktus: istenek világa – emberek világa két főtípus: történeti eposz – mitológiai eposz
Vergilius élete: Kr. e. 70. Mantua – 19. Brundisium kor: polgárháborúk principatus kialakulása és megszilárdulása Utóélet: Dante vezetője a Commediában Pogány szent - próféta Der Vater des Abendlandes
Vergilius: Aeneis 12 ének a mű története 1-6: Odysseia 7-12: Ilias Főhős: Aeneas nem Achilleus, nem Odysseus PIUS AENEAS
Vergilius: Aeneis Aeneas – Dido Aeneas – Turnus az Aeneis: történeti és mitológiai eposz Aeneas: küldetéses hős múlt és jelen között Az Aeneis: nemzeti eposz az augustusi imperializmus ideológiája? allegorikus értelmezés
Utóélet az európai és a magyar eposz Vergilius nyomán járt, egészben vagy részletekben Zrínyi Vörösmarty Arany
Hésiodos Az első költő, aki a maga életéről is ír 700 k. családjáról: Akkor kell a hajót tengerre kivonni, a terhet Jól elrendezgetve, meg így térsz nagy nyereséggel, Mint az apám, ki apád neked is volt, ostoba Perszész, Indult egykor az útnak, mert hajtotta a szükség, És ideért, miután átszelte a sokvizü tengert, Elhagyván az aiol Kűmét, éjszinü hajóján, És nem bőségtől menekült, gazdag vagyonától, Ám gonosz inségtől, mit Zeusz ad az emberi nemnek, És kikötött e szegény faluban, Helikón közelében, Aszkrában, hol a tél gonosz, átok a nyár, sohasem jó. (Munkák és napok, 631 skk.)
Hésiodos Múzsák Píeriából jertek, szálljon az ének, Zengjétek Zeuszt, égi atyátokat illeti himnusz, Ő tesz híressé embert, s ő dönt a homályba, Nagy nevet ő ad, s névtelenül hagy Zeusz, ha akarja. Gyöngét ő tesz erőssé s földhöz sújthat erőset, Ő büszkét megaláz s a kicsit naggyá teszi könnyen, Zeusz a magasban dörgő, lakva magas palotáját. Hallgass meg, s látván-hallván törvényt az igazság Útján tégy; én meg Perszésznek mondok igaz szót. (Munkák és napok, 1 skk.)
Hésiodos És az igazság az, hogy Erisz kettő van a földön, Nem csak egy; ezt dícséri, ki ismeri, ámde a másik Méltó minden gáncsra, szokásuk olyannyira eltér (…) Mert ez a resteket gyakran serkenti dologra: Megkívánja a munkát mind, látván, hogy a másik Szántani-vetni igyekszik, rendben tartja a házát, S éppen ezért gazdag. (Munkák és napok, 11 skk.)