RÓMAI KORI LÁDIKAVERETEK Készítette: Nagy Szilvia

1. RÓMAI KORI LÁDIKAVERETEK Készítette: Nagy Szilvia

2. Ládika • - Latin neve arca, arcula • Mérete 28×28×30 cm • Tárolásra, megőrzésre használták • Fából készült • -Vas- vagy bronzveretekkel díszítették • -Oldallapokat vasszögek, vaskapcsok és vaspántok tartják össze • -1-3 füle van, ezeknek az anyaga bronz vagy vas. És sima, díszítetlen vagy állatalakos

3. Ládika -Teteje nyitható-zárható volt -Zárszerkezet bronzból, gyűrűskulcs v. állatalakos nyélben végződik, ezek öntöttek és vsz. helyben készültek -Ládikát valamilyen érték megőrzésére használták -Magáncélú felhasználás gyakorlati jellegű (ékszer, pénz, piperecikkek, okmány, stb.) -Hivatali célú felhasználásnál a szimbolikus jelentőség dominál: szövetség, hűség, lojalitás megtestesítője -Sajátos funkciójú tárolóeszköz a téglatest alakú dobozka, két rekesze van: - egy négyszög alakú, rendeltetése ismeretlen - másik kör alakú, ebben festék került elő

4. Ládika -Sajátos dobozok másik fajtáját orvosságos és festékes doboznak is használták -ez vékony bronzlemezből -tolótetős és skatulya rendszerű változatok vannak -3-5 rekeszesek -dupla falak között agyag v. más anyag van -minden rekeszen külön kis ajtócska van, amit fogantyúval kell kinyitni -porokat tartottak bennük -orvosságos dobozkák műszerekkel együtt kerültek elő -Pannoniában Brigetio, Aquincum, Intercisa

5. Ládika -Császárkor elején még egyszerű, díszítetlen, nyitható-zárható tetejű fadoboz, ilyeneket trákiai sírokból, noricumi és pannoniai sírkövekről és sírokból ismerünk -Kora császárkorban egyszerű geometrikus mintájú vas-, és bronzveretek kerültek az előlapokra -Késő császárkorban gazdag, figurális ábrázolásokkal ellátott bronzveretsor, ezekből a többi tartományhoz képest sok került elő Pannoniában -Vsz. állami és magánkézben lévő műhelyek egyaránt készítettek ládikavereteket

6. Ládikaveretek -A ládikák előlapját trébelt vas-, bronz-, és ezüstveretek v. faragott csontlemezek díszítették -Gyakori motívumok: tulipánkehely, gyöngysor, tojássor, csavart kötéltag, levél, szőlőinda, körkörös domborítás -figurális ábrázolás: -mitológiai -hivatalos állami élet propagandaképei: Concordia jelképek v. lojalitás szimbólumai vannak, lovas császár, vadászjelenetek -ókeresztény szimbólumú: Jópásztor, Mózes vízfakasztása, vak meggyógyítása, Péter és Pál apostolok, Dániel az oroszlánbarlangban, kánai mennyegző, csodás kenyérszaporítás; megjelenési formájuk: metopé, medallion, fríz

7. Ládikaveretek -A törékeny, vékony lemezborítás helyhez kötött mesterség, nem nomád lovasnép ipara -De ők is űzték ezt a mesterséget hazájukban és olyan helyeket, ahol sokat tartózkodtak

8. Keresztény motívumok • Nincsenek kizárólagosan csak biblikus jelentű veretekből álló ládikák (Gáspár D.) • -Csak keresztény ábrázolás a kisebb töredékeken jön elő, nagyon valószínű, hogy a sértetlen vereteken legalább egy klasszikus mitologikus jelenet van • - Jópásztor, Mózes vízfakasztása, vak megygógyítása, Péter és Pál apostolok, Dániel az oroszlánbarlangban, kánai mennyegző, csodás kenyérszaporítás

9. Keresztény motívumok • „XP”: • -a betűpár használata nem csak 323 után és csak keresztény közegben van jelen • -feltűnik Tarianus (249-251) érmein is, aki a keresztényüldözők közé tartozott: vsz. propagandaeszközként használta, hogy saját keresztény katonáit biztosítsa • -tehát keresztény és pogány közegben is ugyanúgy alkalmazták

10. Keresztény ábrázolásos veretek Dunaújváros -nagyon kicsi töredék maradt meg -ládika teteje -a látható rész a lemez pereme „tojásfűzérrel” díszítve -feltehetőleg Péter és Pál képe lehetett rajta -a ládikát feltehetőleg tömjén tárolására használták

12. Dunaújváros -1912-ben került elő -szélessége 4,8 cm -a metopén látható jelenet: kánai mennyegző, kétszer a Jópásztor, vakon született meggyógyítása

14. Dunaújváros -1949-ben került elő -Mózes-Jézus ábrázolás -felirat: ZESU

16. Ságvár -Lázár feltámasztása -XP -Krisztus alak

18. Pogány és keresztény motívum együttes alkalmazása Császár-1. sír -ábrázolás: a Jópásztor, Dániel az oroszlánbarlangban, Ábrahám áldozata medallionokban -a medallionok mellett delfin, csillagok és egy kis körben mellkép -szerepelnek rajta a hét napjainak védőistenei: Saturnus, Sol, Luna, Mars, Mercurius, Iupiter, Venus -a ládika díszítését bacchikus jelenetek és állatfríz egészíti ki

20. Dunaújváros -négyszögletes gyöngyszegélyben egy lovon ülő császár alakja -vágtató ló alatt egy kutya és egy őz -a jelenet felett egy korsó két delfinnel -felirat: VIVAS VINC

22. Dunaújváros -A feltételezett rekonstrukció alapján a láda szélét egy derékszögű szegély keretezi -háromszor Mars, kétszer Mercurius, kétszer Iupiter, egyszer Minerva -2 medallion egymás alatt, benne ülő Orpheus -medallionokon kívül XP jel és egy galamb látható -Orpheus jelent alatt: Lázár feltámasztása, Jópásztor, Jónás a cetben, vízfakasztó Mózes, Mózes az égő csipkebokornál, vak meggyógyítása -a jelenetek között keresztezett szalagszerű dísz

24. Dunaújváros -jelenetek vízszintesen sávozott részben vannak -futó állatok sora, alatta medallionokban egy medúzafej, egy női arckép, Péter és Pál arckép -utána egy biblikus jelenetsor: Dániel az oroszlánbarlangban, Mózes vízfakasztása, kánai mennyegző -medallionok közötti rész delfin, gyík, méh, madár ábrázolással van kitöltve

26. Kisárpás -Paulovics István ásatásán került elő ismeretlen körülmények között -a veret erősen töredezett, ezért nehéz a képek értelmezése -férfialakot Mózesnek értelmezik -hozzátartozik egy állatfríz és 2 medúzafej

28. Szentendre -állatfrízben kutya és szarvas -nagyobbik medallionban Iupiter ül Victoriával a jobbon -sas lábában diadalkoszorú -hátuk mögött, trón mellett egy lándzsa ovális pajzzsal -a fősor alatt egy villám ábrázolás -a hullámvonallal keretezett szögletes lemezen mindkét medallionban Dániel és halottfeltámasztás, ill csodálatos kenyérszaporítás és egy szakállas Hercules alak látható -felirat: INVICTO CONSTANTINO FELIC..ATI

30. Felhasznált irodalom -Gáspár, Dorottya: Spätrömische Kästchenbeschläge in Pannonien, Szeged, 1971. -Mócsy András: Pannonia régészeti kézikönyve, Bp, 1990. -Gáspár Dorottya: Pannonia régészete, Debrecen, 2006. -Hampel József: Császári sírleletek III., ArchÉrt. 1902. -Paulovics István: Későrómai és koranépvándorláskori ládikaveretek, ArchÉrt. 1940. -Nagy Lajos: Keresztény-római ládaveretek Szentendréről, Pannonia 1936