1 / 89

Az Európai Unió szervezete és jogrendszere

Az Európai Unió szervezete és jogrendszere. A tananyag felépítése. 1. Az Európai Unió felépítése és működése 2. A közösségi jog 3. Az EU politikái 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya. 1. Az Európai Unió felépítése és működése.

enrico
Download Presentation

Az Európai Unió szervezete és jogrendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az Európai Unió szervezete és jogrendszere

  2. A tananyag felépítése 1. Az Európai Unió felépítése és működése 2. A közösségi jog 3. Az EU politikái 4. Az EU költségvetése és támogatási rendszere 5. Az EU és a magyar közigazgatás viszonya

  3. 1. Az Európai Unió felépítése és működése 1.1. Az európai integráció fejlődése1.2. Az EU intézményei1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

  4. 1. Az Európai Unió felépítése és működése • Célkitűzések • A vizsgázó ismerje meg: • az európai integráció folyamatának alakulását, az integráció szintjeit, • az EU fő intézményeinek felépítését, feladatait, működését és egymáshoz való viszonyát, • az EU fő intézményeinek a döntéshozatalban betöltött szerepét, és az egyes döntéshozatali eljárásokat.

  5. 1995 1995 1995 1.1. Az Európai integráció fejlődése 1972 2004. 05. 01. 1951-57 1986 1981

  6. 1.1. Az európai integráció fejlődése EGK EURATOM 1957. Róma Európai Közösségek EK Egyesülési szerződés 1965. ESZAK 1951.Párizs Európai Monetáris Rendszer 1979. az integráció kialakulása Az integráció mélyülése 1945 1957 az integráció 1973 Fehér Könyv 1985. válsága Az integráció bővítése és mélyítése az integráció mélyülése 2000 1986 Nizzai Szerződés 2001. Amszterdami Szerződés 1997. Maastrichti Szerződések EU 1992. Egységes Európai Okmány 1986

  7. 1.1. Az európai integráció fejlődése • 1951. Európai Szén és Acél Közösség ESZAK (1952.07.25.) • szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására • 1957. Európai Gazdasági Közösség  EGK • Európai Atomenergia Közösség  EURATOM (1958.01.01) • A gazdasági integráció főbb célkitűzései: • közös piac • közös politikák kialakítása • közösségi jogrendszer, jogharmonizáció • 1965. Egyesülési szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése  Európai Közösségek (1967.07.01.) • Intézményi modell: Bíróság Miniszterek Tanácsa Főhatóság  Bizottság Közgyűlés  EP

  8. 1.1. Az európai integráció fejlődése 1979. Európai Monetáris Rendszer első lépés a gazdasági unió irányába 1986. Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki 1992. dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását, a tagállami jogszabályok közösségi irányelvek alapján történő összehangolását.(1987.01.01.)

  9. 1.1. Az európai integráció fejlődése 1992. Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződések (1993.11.01) Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése Gazdasági és monetáris unió létrehozása A politika integráció növelése: Közös kül-, és biztonságpolitikai Bel- és igazságügyi együttműködés  3 pillér Uniós állampolgárság Személyek szabad mozgása Szubszidiaritás elve

  10. 1.1. Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság-politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés

  11. 1.1 Az európai integráció fejlődése 1997. Amszterdami Szerződés (1999. 05.01.) Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények: Jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén: a menekültügyi és bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, vízumpolitika kérdésének, az 1. Pillérbe integrálása  3. Pillér új elnevezése Az intézményi reformok terén nem hozta a várt eredményeket  „ Amszterdami maradékok”

  12. 1.1. Az Európai integráció fejlődése Az EU keleti irányú bővítése 1995 1995 1995 Csatlakozási tárgyalások megindítása: 1998. 03.31. Lengyelország, Magyarország Szlovénia, Észtország Csehország, Ciprus 1972 2000. 02.15. Lettország, Litvánia, Bulgária Románia, Szlovákia, Málta 1951-57 1986 A csatlakozás időpontja: 2004. 05.01. 10 állam 1981

  13. 1.1. Az európai integráció fejlődése 2001. Nizzai Szerződés (2003. 02. 01.) Célkitűzés: A közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele A többségi döntéshozatal kiterjesztése  a tagállami vétó visszaszorítása Az EP hatáskörének szélesítése Megoldás az „amszterdami maradékokra”: A szerződés meghatározza az EU keleti bővítését követő intézményrendszer átalakítást Alapvető Jogok Chartája: a szociális jogok széleskörű meghatározása Megerősített együttmüködés (flexibility) intézményének alkalmazási lehetősége

  14. 1.1. Az európai integráció fejlődése Politikai unió 1992. MSZ 1997. ASZ Gazdasági unió 1992. MSZ 1997. ASZ Egységes piac 1986. EEO. A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. E folyamat lényeges eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése A közös piacon túl a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végül azok közösségi szintű egyesítését jelenti. Fontos eleme a közös pénz (euro). Közös piac 1957. RSZ A közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat is felszámolják Vámunió 1957. RSZ Az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon mozoghat. Áruk és szolgáltatások szabadon mozognak, közös külső vámok, közös kereskedelempol.

  15. 1.1. Az európai integráció fejlődése Az integráció bővítésének és mélyítésének kihívásai napjainkban • Bővítés: 2004. 05. 01.-től 10 új tagállammal bővült az integráció • A gazdasági unió mélyítése: • Lisszaboni stratégia – a legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudáslapú gazdaság kiépítése 2010-ig • A politikai unió mélyítése: • Önálló védelmi politika kiépítése: gyorsreagálású haderő • A bűnügyi együttműködés keretében a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt fellépés • EU alkotmányos szerződés-tervezete: • Az alapszerződések egységesítése • Tagállami és uniós hatáskörök pontos elhatárolása • Az intézmények működésének egyszerűsítése, átláthatóvá tétele

  16. 1.1. Az európai integráció fejlődése A témakör összefoglalása TÉMÁK Az integráció kialakulásának történelmi előzményei Alapítószerződések és módosításaik A 3 pillérre épülő Unió Az EU keleti irányú bővítése Az integráció fejlődésének szakaszai, integrációs szintek FOGALMAK szuverenitás integráció, alapítószerződések szupranacionális, kormányközi vámunió közös piac egységes piac gazdasági unió politikai unió közösségi modell

  17. 1.1. Az európai integráció fejlődése A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Hasonlítsa össze a vámuniót és az egységes piacot az integráció fejlettsége szempontjából! Mutassa be az európai integrációt új alapokra helyező Maastrichti Szerződés által bevezetett változásokat! Mutassa be az EU 3 pillérre épülő szerkezeti modelljét! Milyen jelentős eltérések vannak az 1 pillér és a 2-3. pillér működése között a jogalanyiság, az intézményrendszer és a jogrendszer alapján ?

  18. 1.2. Az Európai Unió intézményei Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az Európai Ombudsman

  19. 1.2. Az EU intézményeiAz Európai Unió Tanácsa Tanács = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  9 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: Soros elnökség intézménye COREPER: állandó képviselők bizottsága Tanácsi munkacsoportok Főtitkárság

  20. 1.2. Az EU intézményeiAz Európai Unió Tanácsa A Tanács szavazási formái: Egyszerű többséggel  eljárási kérdésekben Minősített többséggel  az ügyek döntő részében Egyhangúlag  konszenzussal, a legjelentősebb kérdésekben A minősített többségi szavazási eljárás esetén az egyes tagállamok szavazati súlya népességük arányában eltérő. A tanácsi szavazatok száma: 321 232 szavazat kell egy döntés elfogadásához (2004.11.01-től) A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai Mo.-nak 2004.05.01.-2004.12.31. között 5 szavazata 2005.01.01.-től 12 szavazata lesz a Tanácsban

  21. 1.2. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát TAGJAI: az EU állam- és kormányfői MŰKÖDÉSE: A Maastrichti Szerződés intézményesítette Évente legalább két ülés (június, december) és két – de lehet több is – rendkívüli vagy informális ülés (március, október). Ülésein a bizottság elnöke is részt vesz, munkáját a külügyminiszterek és egy bizottsági tag segíti E testület a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere. „Package deal” - egyezség csomag

  22. 1.2. Az EU intézményeiAz Európai Bizottság A közösségi érdekeket képviselő kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI: 25 biztos (elnök + 5 alelnök)  5 éves megújítható időszakra MEGALAKULÁSA: Elnököt A tagállamok kormányai közösen jelölik Személyét az EP jóváhagyja. Tagokat: A tagállamok és az új elnök közösen jelölik. A testület egészét: Az EP jóváhagyja, Jóváhagyása után a tagállamok kormányai közösen nevezik ki az új bizottságot. SZÉKHELYE: Brüsszel

  23. Az Európai Bizottság új összetétele

  24. Az Európai Bizottság elnöke José Manuel Durao Barrosso Portugália

  25. 1.2. Az EU intézményeiAz Európai Bizottság MŰKÖDÉSE: a biztosok alá 36 szervezeti egység tartozik (24 Főigazgatóság) HATÁSKÖREI: Jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör), Delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör, Az EU költségvetése tervezetének elkészítése, A „szerződés őre” ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását, Jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, Beszámolási kötelezettséggel tartozik az EP-nek, Felelős az EK külső képviseletéért. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései

  26. 1.2. Az EU intézményeiAz Európai Parlament

  27. 1.2. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban  társjogalkotó szerv. TAGJAI: 730 közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra SZÉKHELYE: Strasbourg (Brüsszel-Luxemburg) Intézményi szerepének fejlődése: Montánunió, EGK, Euratom Közgyűlése - delegált képviselők vitafóruma 1962. Közgyűlésből  Európai Parlament 1970. Szerepet kap a közösségi költségvetés elfogadásában 1979. A képviselőket a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják 1987. Egységes Európai Okmány; 1992. MSZ; 1997. ASZ; 2001. Nizzai Szerződés  társjogalkotó szervvé válik, az esetek többségében már nem lehet nélküle döntést hozni

  28. 1.2. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Parlament HATÁSKÖREI: Társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett A Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) Jóváhagyási jogkör a közösségek külső országokkal kötött szerződései tekintetében Politikai kezdeményező szerep MŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint Belső szervezeti egységek: Elnökök Konferenciája, Büró, 20 szakbizottság 4 hetes periódusos ülésezés: 1plenáris hét + 2 bizottsági hét + 1 frakció hét A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései A 2004. nyarán megalakuló új Parlamentbe Mo. 24 európai parlamenti képviselőt választott

  29. 1.2. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Közösségek Bírósága Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 15 bíró. A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. MŰKÖDÉSE: Ülései: teljes ülés, 3vagy 5 tagú kamarákban Munkáját 8 főügyész segíti: a főügyész összefoglalja az adott ügyet 1989. Elsőfokú bíróság: 15 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot Ülései: 3 vagy 5 tagú kamarákban, kivételesen teljes ülés SZÉKHELYE: Luxemburg

  30. 1.2. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Közösségek Bírósága A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA: Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás Semmissé nyilvánítási eljárás Intézkedés elmulasztása miatti eljárás Kártérítési eljárás Fellebbviteli eljárás Véleménykérési eljárás Előzetes döntéshozatali eljárás A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései

  31. 1.2. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Számvevőszék Az EU adófizetői érdekeinek védelmében jár el. FELADATA: Ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását Vizsgálatairól éves jelentést készít. Tanácsadó funkciót is betölt. TAGJAI: 15 számvevő, minden tagállam 1 számvevőt delegál, a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható időtartamra, maguk közül elnököt választanak. SZÉKHELYE: Luxemburg

  32. 1.2. Az Európai Unió intézményeiEgyéb intézmények Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Európai Ombudsman .

  33. 1.2. Az Európai Unió intézményei A témakör összefoglalása TÉMÁK Európai Unió Tanácsa Európai Tanács Európai Bizottság Európai Parlament Európai Közösségek Bírósága Európai Számvevőszék Egyéb intézmények FOGALMAK súlyozott szavazat minősített többség egyszerű többség egyhangú szavazás blokkoló kisebbség népességi szűrő soros elnökség tagjai, feladatai működése, nizzai reformok

  34. 1.2. Az Európai Unió intézményei A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Mutassa be az Európai Unió Tanácsa szervezetét, feladatát és működését a Tanácshoz kötődő egyéb testületekkel együtt! Mutassa be a Parlament intézményi fejlődésének folyamatát! Mutassa be az Európai Unió Tanácsa szavazási formáit! Mutassa be az Európai Közösségek Bírósága által alkalmazott eljárásokat!

  35. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

  36. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU intézmények szerepe a jogalkotásban 3. Együttdöntés a Tanáccsal Európai Tanács Európai Parlament (az EU állampolgárok érdekei) TANÁCS Miniszterek Tanácsa TANÁCS ( a tagállamok nemzeti érdekei) 3. Az érdekek és vélemények egyeztetése  DÖNTÉS COREPER COREPER 2. Javaslatok véleményezése Munkacsoportok Munkacsoportok Gazdasági és Szociális Bizottság (munkáltatók, munkavállalók) 1. Jogalkotási javaslatok előkészítése 2. Javaslatok véleményezése BIZOTTSÁG (a közösség érdekei) Régiók Bizottsága (regionális és helyi érdekek) 2. Javaslatok véleményezése

  37. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás. A közösség a kizárólagos hatáskörébe nem tartozó területeken csak akkor jár el, ha a célok közösségi szinten jobban elérhetők. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológiaműködése

  38. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Bizottság döntés-előkészítő szerepe • Kezdeményezi a közösségi jogalkotást (kizárólagos kezdeményezési jog) • Előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, és azt a Parlament és a Tanács elé terjeszti • A Bizottság képviselője a tanácsi és parlamenti tárgyalásokon jelen van így: • - a módosító javaslatokat megismeri, • - javaslatát a Tanács csak egyhangúan módosíthatja, • - ha a bizottság a módosításokkal nem ért egyet, joga van a javaslatát visszavonni.

  39. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU döntéshozatali mechanizmusa döntés Európai Tanács vélemény Európai Parlament TANÁCS Miniszterek Tanácsa TAGÁLLAMOK kormányai állásfoglalás TANÁCS közös döntés COREPER COREPER Munkacsoportok Munkacsoportok Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Nemzeti Parlamentek kezdeményezés kezdeményezés BIZOTTSÁG Régiók Bizottsága

  40. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása • Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt. • 1970. Szerepet kap a költségvetés elfogadásában • 1979. A közvetlen választás erős legitimációt biztosít az EP-nek • 1986. Az Egységes Európai Okmány bevezette az : • - együttműködési • - hozzájárulási döntéshozatali eljárást • 1992. Maastrichti Szerződés: • - a hozzájárulási jogkört újabb területekre kiterjesztette • - bevezette az együttdöntési eljárást (15 terület) • 1997. Amszterdami Szerződés: további 23 területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást • 2001. Nizzai Szerződés: további 5 területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást. • A nemzeti Parlamentekhez hasonló önálló jogalkotási kompetenciával az EP a mai napig nem bír, döntéseit mindig a Tanáccsal közösen hozza.

  41. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS a legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS jelentősége mára csökkent HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS vétójogot jelent az EP számára EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS az EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS Jogalkotási eljárások Döntéshozatali eljárások

  42. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A témakör összefoglalása FOGALMAK „Tanácskozpontú modell” szubszidiaritás vétójog komitológia TÉMÁK A döntéshozatali eljárás menete Az egyes intézmények szerepe a döntéshozatali eljárásban A jogalkotási és döntéshozatali eljárások típusai

  43. 1.3. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás A témakör összefoglalása ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Határozza meg a szubszidiaritás elvének lényegét! Mutassa be az EU döntéshozatali mechanizmusát! Sorolja fel a közösségi jogalkotási és döntéshozatali eljárásokat és jelölje meg az egyes jogalkotási eljárásoknál az Európai Parlament szerepét!

  44. 2. A Közösségi jog 2.1. A közösségi jog jellemzői 2.2. A közösségi anyagi jog

  45. 2. A közösségi jog • Célkitűzések • A vizsgázó ismerje: • a közösségi jog szerepét, jellemzőit, • viszonyát a nemzeti és nemzetközi joghoz, • a közösségi jog forrásait, • a Közösség gazdasági célkitűzéseit és a négy szabadság fogalmát.

  46. 2.1. A közösségi jog jellemzői A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETKÖZI JOG VISZONYA Nemzeti jog: jogalanyai: természetes és jogi személyek jogforrásai: jogszabályok Közösségi jog: jogalanyai: tagállamok, természetes és jogi személyek jogforrásai: Szerződések és saját jogi aktusok Nemzetközi jog: jogalanyai: államok jogforrásai: nemzetközi szerződések • A KÖZÖSSÉGI JOG VISZONYA A TAGÁLLAMOK BELSŐ JOGRENDJÉHEZ • A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben • Előfoglalás elve: ahol a közösségi jog kimerítően szabályoz, ott nincs helye nemzeti jogalkotásnak • A közösségi jog közvetlen alkalmazása és közvetlen hatálya • JOGHARMONIZÁCIÓ jelentősége

  47. 2.1. A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK MÁSODLAGOS (KODIFIKÁCIÓS) JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK EGYÉB JOGFORRÁSOK ACQUIS COMMUNAUTAIRE

  48. 2.1. A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai • ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK • A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek  minden aláíró államnak ratifikálnia kell. • Alapítószerződések és módosításaik: • ESZAK Párizsi Szerződés (1951. április 18.  1952. július 25.) • EGK, Euratom Római Szerződés (1957. március 25.  1958. január 1.) • Egyesülési Szerződés (1965. április 8.  1967. július 1.) • Egységes Európai Okmány (1986. február 18.  1987. január 1.) • Maastrichti Szerződések (1992. február 7.  1993. november 1.) • Amszterdami Szerződés (1997. október 2.  1999. május 1.) • Nizzai Szerződés (2001. február 26.  2003. február 1.) • Alapító szerződéseket kiegészítő költségvetési szerződések • Csatlakozási szerződések

  49. 2.1. A közösségi jog jellemzői A közösségi jog forrásai A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK:NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: Rendelet (regulation) Ajánlások (recommendation) Irányelv (directive) Vélemények (opinion) Határozat (decision)

More Related