170 likes | 289 Views
Oktatásszervezés II. A vezetés szerepe a tanítási-tanulási folyamat eredményességének növelésében vizsgaanyag www.onfejlesztoiskolak.hu. Összetevők – „eredmény”. INPUT (álló vagy mozgó „jármű”) Tartalom- és/vagy kimenet-szabályozás Feltételek, erőforrások (tárgyi, humán)
E N D
Oktatásszervezés II. A vezetés szerepe a tanítási-tanulási folyamat eredményességének növelésében vizsgaanyag www.onfejlesztoiskolak.hu
Összetevők – „eredmény” • INPUT (álló vagy mozgó „jármű”) • Tartalom- és/vagy kimenet-szabályozás • Feltételek, erőforrások (tárgyi, humán) • Fenntartó (és) elvárásai • Helyi társadalom, egyéb partnerek elvárásai • Szervezeti és vezetési lehetőségek + kapacitás • Értékelési, visszacsatolási (PDCA) igény ill. kapacitás • OUTPUT • Tartalom • Forma
Tartalom és forma választás • Nevelési-oktatási modell választás (szelektív, …, innovatív) • a tanulókról alkotott felfogás • a tanterv fókusza és szerkezete • a tanulási folyamatok megszervezése • a tanulók csoportba sorolásának elvei • nevelési eljárások • az értékelés funkciója • a nevelési-oktatási folyamatok értékelése • Szervezeti struktúra választás (szegmentális, …, moduláris) • A szervezet struktúrája • Az iskola koordináló mechanizmusai 3. A vezetés 4. A szervezet komplexitása
Rész és/vagy egész - egyén és/vagy szervezet • Helyzetkép • Szabályozói-szabályzati láncreakció • Kompetencia körkép • kognitív, személyes, szociális • Tölgyerdők a Hortobágy területén • Rendszerjellemzők – szükséges feltételek • Egyén (rész) vagy szervezet (egész) • Fejlesztés – melyik szinten „támadjunk”? • Egyén – értékelők, mentorok • Csoport – témafelelősök, középvezetők • Szervezet – iskolavezetés (szakemberek!) Mondjunk csoport és szervezet kompetenciákat
Az ELTE-s (egyéni) kompetencia lista • Személyiségfejlesztés • Közösségek alakulásának segítése • Szaktudományi, szaktárgyi, tantervi tudás integrálása • Pedagógiai folyamatok tervezése • Tanulási folyamatok szervezése, irányítása • Pedagógiai folyamatok értékelése • Szakmai együttműködés és kommunikáció • Elkötelezettség a szakmai fejlődésért • Elkötelezettség a saját intézmény iránt Mérhetőség: nominális-, rang-, intervallum-, arány- skálák (szakember – oktatási asszisztens!)
Intézményi autonómia, mint 1. sz. feltétel • Minek a feltétele? Önálló döntéshozatal és cselekvés + felelősségvállalás • Kompetencia deficit: az elvárt (szükséges) kompetencia és arendelkezésre álló kompetenciakülönbsége (melyek ismertek, melyek mérhetőek, mely szinteken?) • Támadáspont: egyén, csoport, szervezet • Döntésre és kivitelezésre való képesség→ szervezeti autonómia(döntés és megvalósítás + felelősség a következményekért) + PDCA
K1 K2 Igazgató K3 Gazdasági vezető K4 Igazgató-helyettes K5 LK1 LK2
Intézményi autonómia, mint 1. sz. feltétel • Mitől fut végig a „hatás” a szervezeten? • Jogdelegálás és kompetenciaszint „megemelése” minden szinten + érzékenyítés • Az elsőszámú igazgatóhelyettes (a munkáltatói jogok kivételével) igazgatói, • a középvezetők lényegében igazgató helyettesi, • a tantárgyfelelősök és osztályfőnökök közel középvezetői jogokkal vannak felruházva. Természetesen ennek megfelelőek a kompetencia-elvárások is velük szemben. • Output indikátor: van-e mérhető (önfenntartó) önfejlesztési igény a végeken? • Hagyományos és kompetencia elvű vezetés
Kompetencia elvű vezetés • Nagyfokú autonómia és felelősség (feladat, felelősség, hatáskör) • Intézményi • Csoport • Egyéni szinten • Minden szint felértékelése jogdelegálásban és elvárt kompetenciákban egyaránt • Nagyon kiterjedt, ugyanakkor világos hatáskör meghatározás, feladat elkülönítés • Bizalom, bizalom, bizalom
Kompetencia elvű vezetés • Autonómia a (külső-belső) kapcsolatrendszer alakításában is (pl. új of. koncepció) • Tehermentesítés a bürokrácia, az adminisztráció alól (e. napló, pályázati gazdaságis, ofő. szervezések kiváltása, stb.) • Pedagógiai-szakmai segítség, legitimitás és háttér nyújtása (közösségek) • Biztonság, stabilitás nyújtása • Személyes fejlődési, továbbképzési igények kielégítése
Kompetencia elvű vezetés • A fejlesztő értékelés meghatározó része az önértékelés • A környezetből származó bizonytalanság maximális csökkentése • Kiszámíthatóság, tervezhetőség • Közös nyelv
Szervezetfejlődési stádiumok Átmenet – hagyományos → kompetencia alapú vezetés A világosan, konkrétan megfogalmazott cél után: • szintek szerinti tervezés • szervezet, csoportok, egyének • kapcsolatok • hatásvizsgálatok • források biztosítása • párhuzamos menedzselés • megőrzendő működés + változás • nem csak a változási folyamat tartalma, hanem maga a változási folyamat is fontos! • átmeneti működtetés • a megújult szervezet működtetése
Egymástól való tanulás – szükséges feltétel (kötelező) • Az iskolai gyakorlatból teljesen hiányzik a kölcsönös óralátogatás, óramegbeszélés. • Semmilyen mintát nem látunk, sokszor ugyanazt és ugyanúgy csináljuk, mint ezelőtt 20 évvel. • Pedagógus kompetenciákat fejleszteni egészen biztosan nem lehet magányosan, egymástól való tanulás nélkül. • A megvalósulásban érdekelt: a pedagógus, a szervezet • A megtervezésért felelős: tantárgyfelelős, osztályfőnök • Operatív megvalósítás: órarendkészítő (oktatási assz.) • Az iskolakultúrába való beépülés: a vezetés felelőssége.
Értékelés a kimeneti eredmények alapján Oktatási asszisztensként adjon pro/kontra szempontokat a következő kimeneti mutatókkal kapcsolatban: • Továbbtanulási mutatók • Kompetenciamérések eredményei • Érettségi eredmények
Továbbtanulási mutatók • A szelektív iskolarendszer hatását (ok és okozat) „alig” szűri • A szakiskolákat nem méri a rendszer • Plafonhatás (a „legjobbak” nem javulhatnak) • Az egyetemek, főiskolák differenciálatlansága • A külföldön továbbtanulókat nem kezeli • A szakközépiskolásokat együtt kezeli a gimnazistákkal (nem továbbtanulni akarók)
Érettségi eredmények • Valós tudást mér (van tétje) • Többmóduszúeloszlások (jegyhatárok) – megbízhatóság (emelt szint – populáció lefedettség) • Nincsenek szocioökonómiaijellemzők • Szakiskolák kimaradnak
Kompetencia mérések • Nagy minták évfolyamonként (4., 6., 8., 10.), korábban mintavétel (20 fő/iskola) • Nincs tétje (valós tudást mér?) • Szakiskolákat is méri • Objektív javítás (normál eloszlás) • Saját társadalmi háttérmutatók • Mit mér pl. 10.-ben? (ált. isk. vagy kp. isk.) • Elvárható érték