5. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése

1. 5. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése

2. 5.1. A jövedelmezőség átfogó elemzésének módszertana • Az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, amely • Minősítő jellegű elemzés (jövedelemteremtő képesség változását jelzi) • Lehetőséget biztosít összehasonlításra (más váll. Adataival) • Megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez • A számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt az eredményesség változásáról

3. A jövedelmezőség számításának alapképlete= • J= Eredmény/Vetítési alap • Figyelembe vehető eredménykategóriák: • Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) • Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (Nü) • a szokásos vállalkozási eredmény (Nszok) • Az adózás előtti eredmény (Nad.előtti) • Az adózott eredmény (Nad)

4. A mérleg szerinti eredmény (Nm) • A bruttó relációs (főpiaci) eredmény, • Adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) • Adózott eredmény+fizetett kamatok (NOPLAT) Alkalmazható vetítési alapok: • Az értékesítés nettó árbevétele (Ánettó) • Az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege (árbev.+bev.)

5. A saját tőke összege • A lekötött eszközök nettó értéke (Enettó) • Az összes eszközérték • A bérköltség (B) • A személyi jellegű ráfordítások • A vállalkozás átlagos állományi létszáma (L) • A relációk (főpiacok) szerinti nettó árbevétel • A saját tőle és a kamatköteles idegen források

6. Jövedelmezőségi mutatók: a.) Bruttó jövedelmezőség (átlagos fedezeti hányad) (ROS) (%) =Értékesítés bruttó eredménye/Ért. nettó árbevétele (Számítható belföldi és export relációkra, ill. főpiacokra)

7. b.) Árbevétel-(bevétel-)arányos jövedelmezőségi mutatók: (%) A kiválasztott eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás értékesítési árbevételével és más bevételével. = Nü/Ért. nettó árbevétele+Egyéb bevételek =Nszok/Ért.nettóárbev+Egyéb bev+Pü.müv.bev =Nad.előtti/Összes árbev.+ Összes bevétel

8. c.) Tőke-(vagyon-) arányos jövedelmezőségi mutatók: Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény(%)= Nszok/Saját tőke Tőkearányos adózás előtti eredmény (%) = Nad.előtti/Saját tőke Tőkearányos adózott eredmény (ROE)(%) =Nad/Saját tőke

9. Tőkearányos korrigált adózott eredmény (%) = EBIT/Saját tőke • Befektetett tőke hozama (ROIC) (%) = NOPLAT/Működésbe befektetett tőke (saját és a kamatköteles idegen forrás) • Jegyzett tőke arányos adózott eredmény (%) = Nad/Jegyzett tőke

10. A tőkearányos üzemi (üzleti) eredmény fő befolyásoló tényezői: • Nü/Saját tőke= Nü/Ánettó*Ánettó/Saját tőke, • Ahol az első tényező az üzemi(üzleti) jövedelmezőség, a második a tőke forgási sebessége. • Két vagy több időszak adatának összehasonlításával megállapítható, hogy a tőke jövedelmezőségének változása melyik tényező elmozdulásából,s milyen mértékben következett be.

11. A tőkearányos adózott eredmény a jövedelmezőség mérésének gyakran használt mutatója, mert • A vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével igen szoros kapcsolatban van. • Az osztalékfizetési képességre, ill. lehetséges maximális tőkegyarapodáshoz ad információt, • A nemzetközi gyakorlatban is számos alkalommal használják a vállalkozások összehasonlítására.

12. d.) Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók: • 1 főre jutó fedezeti összeg (Ft/fő) = Fedezeti összeg/Létszám • 1 főre jutó szokásos vállalkozási eredmény (Ft/fő) = Nszok/Létszám • 1 főre jutó adózatlan eredmény (Ft/fő) = Nad.előtti/Létszám

13. 1 főre jutó adózott eredmény (Ft/fő) = Nad/Létszám • Bérarányos jövedelmezőség (%) = Nü/B • Vagy = Nad.előtti/B • Élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség (%) = Nü/Személyi jell.ráfordítás • Vagy= Nad.előtti/Személyi jell.ráfordítás

14. e.) Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók: • A választott eredménykategóriát viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjához. • Alakulásuk az eszközök jövedelemterelő képességére ad jelzéseket . = Nü/Immateriális javak(nettó)+TE(nettó) =Nü/Készletek =Nü/Imm.javak+TE+Készletek

15. = Nad.előtti/Befektetett eszközök+Készletek =Nad.előtti /Eszközök összesen (ROA) = Nad/Eszközök összesen (ROI), eszközmegtérülési mutatónak is nevezik • Ebben az összehasonlításban a következő befolyásoló tényezők hatásainak a számszerűsítése is lehetséges:

16. Nad/ΣEszköz= Nad/Ánettó*Ánettó/Σeszköz • Az eszközarányos adózott eredményt befolyásolja: • Egyrészt az értékesítés (adózott) jövedelmezőségének alakulása, • Másrészt az eszközök forgási sebessége Ez nemcsak utólagos elemzés során, hanem a tervezéseknél is felhasználható.

17. f.) Erőforrás-arányos (komplex) jövedelmezőség: • Az eredményesség mérése az eredmény és több erőforrás (eszközök+élőmunka-felhasználás) egyidejű összehasonlításával történik: • = Nü/Enettó+B • = Nszok/Enettó+B

18. = Nad.előtti/Enettó+B • A jövedelmezőségi mutatók több egymást követő évre számított mértéke alapján a jövedelmezőség szintjeinek időbeli alakulásáról, a fejlődés dinamikájáról egyaránt képet kapunk.

19. 5.2. A mutatók rendszerbe foglalása(a mutatók piramisa) - A különböző mutatók tetszőleges bővítésével, almutatókra bontásával vagy összevonásával és logikai összekapcsolásával hierarchizált rendszerek építhetők ki. • A mutatószám - rendszer alapgondolata az össztőke megtérülés (ROI) relatív értéke. (Ez a csúcsmutató)

20. Tőke megtérülés (nyereség/összes eszközérték) Árbevétel arányos *(szorozva) Eszközök nyereség forgási sebessége (nyereség/árbevétel) (árbevétel /összes eszköz) Példa:

22. Mutatóink értéke:

23. Összefüggések alapján: Eszközarányos jövedelmezőség= Árbevétel-arányos jövedelmezőség * Eszközök forgási sebessége Előző év: 27%= 9%*3 Tárgyév: 30%= 12%*2,5 Megállapítható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség 3%-kal emelkedett.

24. A két tényező hatásának számszerűsítése: • Fiktív jövedelmezőség (előző évi árbevétel-arányos jövedelmezőség szintjén): 9%*2,5=22,5% • Eszközök forgási sebessége változásának hatása: • 22,5% -27%= -4,5% • Árbevétel-arányos jövedelmezőség változásának a hatása: • 30%-22,5%= +7,5% • +3,0%

25. Elemzésünk tovább mélyíthető, vizsgálhatjuk az árbevétel-arányos jövedelmezőség alakulását befolyásoló tényezőket, úgymint • A fedezeti hányad változásának hatását, ezen belül a kiváltó ok lehet • A közvetlen költségek (költségnemek szerinti) változása, • Az egyes tevékenységek belső arányainak változása

26. - A közvetett költségek alakulásának hatását, valamint az eszközök forgási sebességének csökkenését előidéző okokat (hogyan alakult a befektetett eszközök és fogóeszközök forgási sebessége)

27. 5.3. A jövedelmezőség és a fenntartható növekedési ütem összefüggései • A jövedelmezőség színvonalának alakulását több szempontból kell értékelni, úgymint • Vevői vagy piaci nézőpontból, azaz hogyan alakul a vevők elégedettsége, milyen a piaci részesedés a megcélzott szegmensekben, • Az innovációs tevékenység biztosítja-e a folyamatos fejlődést

28. A fenntartható növekedési ütemet meghatározó tényezőkként kell kezelni a következőket: - Az eszközök forgási sebességes, - Az árbevétel-arányos jövedelmezőség, - A tőke áttétel (tőkemultiplikátor), - A mérleg szerinti eredmény részaránya az adózás előtti eredményből.

29. Képletszerűen a fenntartható növekedési ütem = = Nad.előtti/Ánettó*Ánettó/Eszközök* Eszközök/Saját tőke*Nm/Nad.előtti • Az összefüggés alapján elsősorban az egyes tényezők elmozdulásainak hatásai állapíthatók meg, támpontul szolgálva a részletes ok-okozati összefüggéseket feltáró elemző-értékelő munkához.