1 / 36

Az expresszionizmus

Az expresszionizmus. 1905-1920. Németország és Kelet-Közép-Európa. Készítette Domján Gáborné. Expresszionizmus. Szó szerinti jelentés: kinyomás Fő célja: a belső tartalmak kivetítése , szuggesztív (nagyon hatásos) kifejezése. Expresszionizmus. Milyen belső tartalmakat fejez ki?

ermin
Download Presentation

Az expresszionizmus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az expresszionizmus 1905-1920. Németország és Kelet-Közép-Európa Készítette Domján Gáborné

  2. Expresszionizmus • Szó szerinti jelentés: kinyomás • Fő célja: a belső tartalmak kivetítése, szuggesztív (nagyon hatásos) kifejezése

  3. Expresszionizmus • Milyen belső tartalmakat fejez ki? • érzéseket: lelkesedést, ámulatot, boldog bizakodást (pl. Kassák: Mesteremberek, József Attila:Nem én kiáltok, Franz Marc, ) • szorongásokat, félelmeket (Franc Kafka, Ady: Emlékezés egy nyáréjszakára, Van Gogh, Munch: Sikoly, Egon Schiele, Kokoschka) • kétségbeesést, lázadást, gyűlöletet, fojtott indulatot (Babits: Húsvét előtt, Egon Schiele, )

  4. lelkesedést, ámulatot Franz Marc: Sárga lovak

  5. lelkesedést, ámulatot Franz Marc: Kék ló

  6. Beteges , torz vágyakat, erotikus indulatokat Egon Schiele

  7. Egon Schiele

  8. szorongásokat, félelmeket Munch: Sikoly

  9. Vincent Van Gogh :Éjszakai kávéház Arles-ban, 1889.

  10. szorongásokat, félelmeket Nolde: Halál a sivatagban

  11. Egyetemes élethelyzeteket, lelkiállapotokat Ernst Barlach

  12. Küldetéstudatot, elszántságot Kassák lapja Nolde: A proféta

  13. Az expresszionisták társadalomhoz való viszonya • Tiltakoznak a XX. századi ember kiszolgáltatottsága, kizsákmányolása ellen. • Baloldali meggyőződés jellemzi őket, háború-éserőszak-ellenesség • Emberközpontúság • Hisznek abban, hogy az ember jóvá válik (ld. primitív népek, kisgyerekek) , ha a társadalmi feltételek megjavulnak

  14. Expresszionista irodalom • Fő eszközei az irodalomban: • Szabadvers; a verstani formák „elfelejtése”; a központozás elhagyása; • Gyakoriak a kérdő, felkiáltó, egytagú mondatok; fellazítják a mondatszerkezeteket • Gyakori a verbális = igés stílus • Erős hatású szavak; merész társítások; megváltozott képrendszer, • Szertelenség, túlfűtöttség • Fő irodalmi képviselői: • Kassák Lajos; József Attila 1. kötete (Nem én kiáltok) , Füst Milán, Bertolt Brecht, Szabó Dezső, Déry Tibor, Kafka

  15. Festészet • Fő eszközei a festészetben: • Vad színek, • nyugtalanul hullámzó vonalak, • torzulás a figurális ábrázolásban (pl. nyúlás) • Elődök: Vencant Van Gogh, Munch, Gauguin

  16. Vincent Van Gogh Búzaföld ciprusokkal, 1889.

  17. Munch: Az élet tánca

  18. Paul Gauguin (1848-1903): Soha már, 1897.

  19. Figurális expresszionizmus kifejezően torzított formák, de a valóság világosan felismerhető érzések hangsúlyozása mozdulatokkal, arckifejezésekkel, gesztusokkal Absztrakt expresszionizmus Elvont, stilizált valóságot ábrázol belső ritmusa van a színeknek, vonalaknak, lüktetés érzelemkifejezés pusztán színekkel és formákkal Két expresszionista irányzat: Ami közös: - látomásos, lebilincselő erő- expresszív színek

  20. Figurális expresszionizmus

  21. Absztrat expresszionizmus Kandinszkij

  22. Paul Klee

  23. Der blaue Reiter: Kék lovas) festőcsoport 1911-től Kandinszkij absztrakt megfogalmazás Franz Marc állatábrázolásaiban egy tiszta, ártatlan világ tükröződik Die Brücke (A híd) festőcsoport 1905-től Ernst Ludwig, Emil Nolde, Otto Mueller, E.L. Kirchner Fő téma: városi nyomor; nagyvárosi emberek nincstelen élete Német képzőművészeti és irányok

  24. E. L. Kirchner: Die Brücke tagjai, 1926.

  25. Max Pechstein: A Die Brücke mappa borítója, 1911.

  26. Emil Nolde: Gyerek és nagy madár, 1912.

  27. E. L. Kirchner: Berlin, Friedrichstrasse, 1914.

  28. E. L. Kirchner: Az utca, 1913.

  29. Chaim Soutine művei

  30. A Der Blaue Reiter tagjai

  31. Robert Delaunay: Az Eiffel torony, 1911.

  32. Oskar Kokoschka: A gyilkos, az asszonyok reménye, 1910.

  33. Oskar Kokoschka: Veronika kendője, 1911.

  34. James Ensor: Intrikusok, 1911.

  35. Oskar Kokoschka: Síró lány, 1914.

  36. E. L. Kirchner: Die Brücke tagjai, 1926.

More Related