1 / 14

Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése

Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása.

etta
Download Presentation

Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

  2. Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Terület: 25 mó km2 (17%)  VR1 Népesség: 850 mó (12%) Részei: Észak-Afrika Magreb + Szahara Közel-Kelet Arab-félsziget Termékeny Félhold Kisázsia Előázsia Közép-Ázsia 2 2

  3. Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 3 3

  4. A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya Szuezi-csatorna: 3 Mrd t Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

  5. Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése 5

  6. Afrikai arab országok „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): Atlasz-országok Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Maghreb: Algéria, Tunézia Közeli-Maghreb: Líbia Egyiptom Mauritánia, Szudán Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád 6 6

  7. Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása Tőkeszegénység, szakemberhiány Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Marokkó: feudális maradványok, konzervatív Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció 7 7

  8. A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

  9. Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Alexandria (Kleopátra) Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

  10. Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Kézműipar, kereskedelem Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) Jelentősebb vezető: Mohamed Ali Részleges függetlenség Gyapot, öntözés

  11. Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok 1911–1912: olasz-török háború XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta központjuk Kufra 11 11

  12. Önállósulás útján Egyiptom 1922.: királyság Líbia II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Háború után: ENSZ gyámság 1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság)

  13. Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság Nasszer 1970-ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

  14. Nemzetközi konfliktusok Algéria: FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

More Related