Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája

1. Anyakecskék és bakok tartás- és takarmányozás technológiája

2. Kecske emésztési sajátosságai • Bélcsatorna hossz: 25-42 m. • Bendő befogadóképessége: 18-25 l (magas a cellulózbontó mikroorganizmusok száma). ↕ • Nem tudja a sejtfalalkotókat oly mértékben lebontani, mint a szarvasmarha→bendőben kevesebb ideig tartozódik a takarmány.

3. Kecske táplálóanyag szükséglete • Üres- és vemhes anya napi szárazanyag szükséglete testtömegtől függően 1,7-1,9 kg/nap, tejelőké 2,9-3,9 kg/nap. • 6 l tejet termelő kecske (NEl, MF) szükséglete 2,5-szerese az 1 l-t termelőkének.

4. Tejelő anyakecske napi szárazanyag-felvétele (Bedő, 2001)

5. Tejelő kecskék táplálóanyag-szükséglete(Bedő, 2001)

6. A kecske táplálóanyag-szükséglete (Lumbinghul és Poore, 2002) *Forrás: A kecske táplálóanyag-szükséglete (1981). NRC és Pinkerton (1989). **Napi testsúlygyarapodás min. 0,2 kg. TDN: összes emészthető táplálóanyag.

7. Tejelő kecske ásványianyag-szükséglete(Bedő, 2001) Pótlás: premix (20 % Ca, 7% P tart.) Ca:P=2:1

8. Ajánlás a mikroelem-szükséglethez(Bedő, 2001) Nyalósó: Co, Se pótlás. Mérgező határ>30 mg/kg takarmány-szárazanyag.

9. Ajánlás a vitaminszükséglet fedezéséhez(Bedő, 2001)

10. Takarmányozási technológia • Emésztőszerv-rendszere révén kiválóan alkalmas a rostdús takarmányok hatékony emésztésére (hegy- és dombvidéki legelőfű). • Számukra ízletes takarmányt fogyasztják. • Egyszerre nem esznek sokat, többször szelektíven esznek→takarmányozási és tartási technológia kialakítása, tejtermelés. • Nagy tejhozam: tejelő állat felvegye a jóllakottság érzését keltő takarmánymennyiséget. • Tejelő anyakecske igényes a takarmány struktúrájával és a szárazanyag-tartalmával szemben (szálastakarmány, erdőhulladék, szilázs és szenázs).

11. Kecskeistállóval szembeni követelmények • Védjen az időjárás viszontagságaitól (eső, szél, túl meleg, túl hideg, huzat). • Optimális hőmérséklet. 8-12 °C. • Szellőztethető, jól tisztítható legyen. • Olcsóak legyenek a tartási körülmények. • Világos épület legyen.

12. Anyák takarmányozása • Ivarzási főidény: ősz, mely élénkebb a juhokénál. • Idősebb anyakecskéknél az étvágy gyengül, a tejtermelés csökken. • Pároztatás előtt 3-4 héttel az abrakadag megemelése. • Vemhesség átlag 150 nap. • A vemhes anya tejtermelése az ellés előtt két hónappal megszűnik, jól tejelőket el kell apasztani. Ilyenkor nagyon fontos a mozgás. • Ha az anya magától nem apaszt el, ellés előtt 6-8 héttel szárazra kell állítani. • A szárazon álló anyákat jól kell takarmányozni, 2 heti szárazon állás utás megkezdhető a kitőgyelő etetés. (legelő, jó minőségű széna, 0,3 kg abrak). • Elapasztás: az állatot ritkábban fejjük jó tejelőkkel csak napi 1-2 kg szalmát és vizet etetünk. • Takarmány minősége: a penészes széna, a rothadt gumós takarmány, a dohos abrak káros, a fagyos víz vetélést okozhat. • A magzat testtömegének ¾-e a vemhesség utolsó 6 hetében épül fel. • Ellés előtt az abrak korpával etethető. A terimés takarmányok helyett inkább lédús, könnyen emészthető takarmányokat kell adni.

13. Bakok takarmányozása • Termékenyítési szezonon kívül takarmány csak életfenntartásra kell. • Tavasztól őszig elég a legelő, télen 7-10 kg zöldtakarmány vagy 1 kg széna, 2 kg szalma, 0,2-0,3 kg abrak. • Fedeztetési időszak előtt 2-3 héttel az abrakot napi 0,8-1 kg-ra emeljük, az abrak főleg zabból álljon. Jó hatású a sárgarépa és napi 1-2 nyers tojás. Ivóvíz és nyalósó mindig legyen előttük.

14. Legeltetés Legelési szokások: • Mindent legel (előtte-fölötte van) - domboldalon legeltetés. • Kora tavasztól-késő őszig legeltetés. • Folyamatos legeltetés-kiegyenlített tak. felvétel, táplálóanyag-ellátás. • Legelési stratégia: füvet fogyaszt, amikor legnagyobb fehérjetartalma és emészthetősége, majd áttér a fiatal hajtásokra, amikor annak a táplálóértéke nagyobb. • Kiválogatja a füvet a herefélék közül, jobban kedvelik a fiatal hajtásokat lerágni, mint a legelést. • Sziklás, köves, meredek lejtőket előnyben részesítik a sík területtel szemben.

15. Kerítés, sövény mellett legelnek, nem a legelő közepén. Magasabban lévő növényeket fogyasztják először, utána legelnek a talajhoz közel. Képes elviselni a keserű ízt, a magas csersav tartalmat, elfogyaszt rossz ízű gyomokat és vad cserjéket, melyek mérgezőek is lehetnek. Legelés szempontjából a kecske „fentről le” legelő állat→”első legelő, utolsó legelő” rendszer (kecske az első legelőcsoport, szarvasmarha az utolsó).

16. Legeltetési módok • Legolcsóbb takarmányozási mód. • Egész évi tömegtakarmány program kidolgozás-olyan hosszan legeljenek, ameddig csak lehet. • Szakaszos legeltetés mellett a növény és állat igényeinek figyelembe vétele.

17. Tömegtakarmányokra alapozott takarmányozási program elemei: Állománysűrűség meghatározása (szükséglet kielégítés, fenntartható újulat). Szálas tömegtakarmányok kaszálása (széna, szilázs készítés), biztosítani a tömegtakarmányt, mikor nincs legeltetési idény. Legelő felülvetése pillangósokkal, perjével, gabona-vagy káposztafélékkel→legeltetési idény növelése, tömegtakarmány biztosítása. Nem elég a készlet a jó min. takarmányok etetésének korlátozása, helyette gyengébb minőségű fű, széna, szilázs.

18. Száraz takarmányozás • Monodiétás takarmányozás (főleg száraz takarmányok etetése-6-8 féle takarmányból). • Napi adag: • széna: ad libitum • Tejelő pótabrak: tejliterenként 0,3-0,4 kg abrak, max. 1,2-,15 kg/nap. • Tejelő anyakecske vízigénye: 6-8 l/nap. 1 kg felvett szárazanyagra 3,5 l vizet kell számolni.

19. Téli takarmányadagok tejelő anyakecskéknek (50 kg testtömeg, 2 kg napi tejtermelés, 3,5 % zsírtartalommal)(Bedő, 2001) * Az abrakkeverék 58 g MF és 6,7 NEl-t tartalmaz kg-onként.

20. Nyári takarmányadagok tejelő anyakecskéknek (50 kg testtömeg, 2 kg napi tejtermelés, 3,5 % zsírtartalommal)(Bedő, 2001) * Az abrakkeverék 58 g MF és 6,7 NEl-t tartalmaz kg-onként.

21. Előnyei: természetesebb az állatok számára, mert nagyobb a mozgási lehetőségük; nem okoz gondot a trágyakezelés, mert évente kétszer kell kitrágyázni; a mélyalom felhalmozódik, felmelegszik, és az állatoknak meleg fekvőhelyet nyújt. Hátrányai: szarvtalan vagy szarvtalanított állatokat kell tartani, mert különben a szarvas domináns kecske átveszi az uralmat, és sérüléseket okoz a többieknek; az ivarzó anyakecske ugrásával nyugtalaníthatja a többieket; kötetlen tartáskor több alomra van szükség. A kecsketartás módjai Kötetlen tartás A kötetlen tartású istálló etető-, fektetőhelyiségekből és kifutóból áll.

22. Iparszerű kecsketartás Nagyüzemi kecsketartást a kecsketermékek iránt a világpiacon végbemenő keresleten kívül a következő tényezők teszik indokolttá: • gyenge termőhelyi adottságú területek gazdaságos hasznosítása; • különleges, speciális és piacképes termékek (kecsketej, -hús, -sajt, -gomolya stb.) előállítása; • hazai tenyészanyagbázis megteremtése a hazai termelők (üzemek, kistermelők) számára, azok termékeinek begyűjtése, nagyüzemi feldolgozása, értékesítése, szaktanácsadás, szakemberek kiképzése stb.; • tenyészállatok előállítása, az előállított állati termékek értékesítése, spermabankok létrehozása, komplett termelési rendszerek exportja a fejlődő országokba.

23. Köszönöm a figyelmet!