Vass Ilona 2009. április 23. Budapest, BME

1. Gyártástechnológiai fejlesztések az FP7-ben: európai együttműködési lehetőségekBeszállítói és intagrátori képzés, képesség,készségfejlesztői Konferencia Vass Ilona 2009. április 23. Budapest, BME

2. Gyártóipar az EU-ban • 2.5 millió vállakozás a feldolgozó iparban • 20 millió alkalmazott • 22% EU-s GNP hozzájárulás • 5.7% hozzájárulás a K+F ráfordításhoz ( USA 7.8% , Japán 8.4%) Barroso: „Manufacturing Industry is important for Europe for a sustainable Europe”

3. Technológiai specializáció

4. Stratégiai szemlélet 2010-2013 Felülről vezérelt • Tudás háromszög: oktatás, kutatás, innováció integrált megközelítése • Technológia fejlesztés/több szektort, ágazatot átfogó képességek erősítése - Kis, közepes méretű projektek Alulról vezérelt (piaci szereplők kezdeményezése) • Technológiai integráció/több szektort, ágazatot átfogó haszon és szektoronkénti haszon (eredmény) integrációja - Nagy méretű projektek Fókusz > az ipari technológiákra Cél > ipari átalakulás/átalakítás Tudás létrehozása, új ötletek,> új rendszerek,> tudás fejlesztése > Új hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások 2008. November 3.

5. MNP Stratégiai hangsúlyok a jövőre • Több ágazatot átfogó szemlélet • Magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások • Fenntarthatóság, Öko-hatékonyság • Kockázat elemzés és értékelés • Megbízhatóság • Többfunkciós technológia szemlélet • Jövőbeli technológiák igényei • Műszaki szabályozás és szabványosítás igényei • Ipari részvétel a kutatásokban kulcskérdés • KKV-k bevonása, erős részvétele • Jó stratégiai egyensúly (akadémiai és alkalmazás orientált kutatás között) • Új pénzügyi modellek alkalmazása (forrásmegosztás) • Eredmények mellett a hatások erősítése

6. FP7 szemlélet és célok az NMP Programban Célok 2009 (nanotechnológiák, anyagtudomány, gyártási technológiák) Az európai ipar versenyképességének növelése, ehhez lépésváltás (forrásalapútól-tudásalapú felé) a kutatásban; • új tudás ösztönzése és létrehozása, • az ipar tudásalapú átalakítása, • a tudás elterjesztése az új alkalmazásokban, hasznosítása a különböző technológiák és diszciplinák között. K+F kell • a high-tech ipar innovációjához, • a hagyományos ipar magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú fejlődéséhez, innovációjához 2008. November 6.

7. NMP 2009/ tématerületek Nanotudományok és nanotechnológiák Anyagok Új gyártási technológiák Tudásalapú gyártás, gyártóbázisok Fókuszban azok a területek, amelyekre jellemző a széles alkalmazási terület, különböző szektorokban; • az NMP tematikus területein • Új alkalmazások és új szemlélet az ipari szektorokban • „deliverables driven integration” • Magas hozzáadott értékű termékek • Kutatás az ipar és a műszaki szabályozás számára • Fókuszok; multiszektorális, multialkalmazás szemlélet, energiaintenzív iparok környezeti hatásainak csökkentése, határterületek fejlesztése a bio-újrahasznosítás, a nanomedicina koncepcióhoz • KKV-k kiemelt szerepe • Nemzetközi együttműködések (közös célok, IMS, harmonizált szabványok,…). 2008. November 3.

8. NMP 2009 Kapcsolódó tématerületek / Koordináció a nemzeti és regionális tevékenységekkel • Kiemelt figyelemés kooperáció az FP 7 más tematikus területeivel; Egészség, Élelmiszer, Biztonság, ICT, Energia, Környezet és Közlekedés, • Eszközök; • közös felhívások (joint calls), • koordinált felhívások (coordinated calls), • koordinált programok és közös tevékenységek (coordinate programmes and joint activities; ERANET, ERANET+), Európai Technológiai Platformok, EUREKA, COST, • Közös technológiai kezdeményezések (JIT), Közös vállalások (JU) 2008. November 3.

9. KFI eszközök

10. K+F állami finanszírozásának megosztása

11. EU Gazdaságélénkítő Terv • Public – Private Partnerships/Közszféra – magánszféra partnerségével • Factories of the future initiative/a jövő gyártása, gyártóipara • European energy efficient buildings initiative/energiahatékony épületek/építési szektor • European green cars initiative/”zöldautók”, járműgyártás (energiahatékony és kis kibocsájtású)

12. Válság hatása

13. Európai Technológiai Platformok(ETP-K) Az érdekeltek, az ipar vezetésével összeszerveződnek acélból, hogy Stratégiai Kutatási Tervet határozzanak meg Európa számára stratégiailag fontos területeken. A stratégia-alkotás társadalmi fontossága és célja az európai növekedés, a versenyképesség, amelyek közép- és hosszútávon a fő kutatásoktól és a technológiai fejlődéstől függnek. Fókuszban az ipar, kutatással az ipar versenyképességéért  Összefogás, amely a kiemelt technológiai kihívásokat célozza  A kutatási ráfordítások és hatásuk növelése  Erősítik a kutatások koordinációját Európában.

14. Európai Technológiai Platformok fejlődése ETP-kJTI-k 3. szakasz Megvalósítás 2. szakasz Tervezés 1. szakasz Igény megalakulás Közös Technológiai Kezdeményezés - Art. 171 Stratégiai Kutatási Terv Jövőkép Végrehajtási stratégia Keret program MSs … MSs Stb.... MS Egyeztető Fórum (Mirror group) Kutatási politika alkotó

15. Fenntartható versenyképes gyártás - JTI • Kutatási témák kiválasztásának kritériumai: • Innovatív, új képességeken alapuló technológiák • Gyártásorientált technológiák • Több területen, határterületeken alkalmazható technológiák • Hatások a fenntartható növekedésre és versenyképességre • Hatások a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozására • JTI témák: • Fenntartható gyártási technológiák • Intelligens gyártás • Nagy teljesítményű gyártás • Új anyagok gyártási technológiai eljárásai

16. Nemzeti Technológiai Platformok területei Területek, ahol • Globális piacvezetői szerep fejlődhet ki • Kereslet alapú nagy növekedési potenciál van • Gazdasági és/vagy társadalmi igényt elégít ki • Léteznek innovatív termékek vagy szolgáltatások, tudásbázis • Húzóhatás (spill-over) • A közszférának jelentős befolyása lehet a piacfejlesztésre (szabványok, szabályozás, stb…) • Manufacture – HU megalakult!

17. Nemzeti Technológiai Platformok szerepe a TTI stratégiájában • A hazai vállalatok versenyképességének növelése • Érdekérvényesítés az Európai kutatás-fejlesztés-innovációban • Nemzeti policy irányvonalak feltérképezése és kialakítása • A szakpolitikák megvalósításának (módszerek, eszközök) fejlesztése • A policy megerősítése programokkal, a program célok fejlesztése és a visszacsatolás elősegítése Kitörési lehetőségek? ! High tech területek? Hagyományos iparágak?

18. Miért fontos az FP7 együttműködések? • Versenyképességi hatás: • Hírnév, imázs • Új területekre való belépés • Új termékek, szolgáltatások • Tudás hatás • Kompetencia fejlesztés • Tudás bázis erősítés • Hálózati hatás • Partnerségek • Kiegészítő tudáshoz való hozzáférés

19. Gyártóipar itthon: A hazai vállalkozások bruttó hozzáadott értéke gazdasági ágak szerint, 2007 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 2003

20. A hazai vállalkozások K+F ráfordításai gazdasági ágak szerint, 2007

21. Az export összetétele négy kelet-európai országban, 2006 (%) Forrás: MNB

22. Hazai pályázati források 2009-2010-re

23. Konkluziók • Új szemlélet kell a stratégiában, együttműködésben, új ismeretek és módszerek alkalmazásában : strategic intelligence > hosszútávu kutatási stratégia kialakítása az összes érdekelt bevonásával a versenyképességért • Tudás, technológiafejlesztés, vállalkozás, együttműködés > > közös célokért; lokális, regionális, európai, nemzetközi • Források hatékony kihasználása; forrástérkép EU Strukturális Alapok/GOP+mások, FP7 és új eszközei, KTI Alap, ERA kezdeményezések

24. Információ Seventh Framework Programme: http://europa.eu.int/comm/research/future/index_en.cfm ETPs: http://www.cordis.lu/technology-platforms/home.html ETP fiches:http://www.cordis.lu/technology-platforms/summaries.htm

25. Köszönöm a figyelmet! További információ: www.nkth.gov.hu info@nkth.gov.hu Ilona.Vass@nkth.gov.hu